Az Afrika déli részén élt kék lóantilop volt az első faj, mely nagy valószínűséggel a fehér bevándorlók miatt tűnt el 1799 körül. A fehér telepesek kék kecskének nevezték a kecskéhez való hasonlósága miatt, különösen kecskeszakálla, görbe szarva és kékes-szürke színe miatt. Az első tudományos leírás 1766-ból való. Előfordulási helyük már az első bevándorlók érkezésekor a Swellendan régióra korlátozódott. Vadászatuk kétségtelenül könnyű volt, mivel az állat nem volt félénk és könnyen meg lehetett közelíteni. Húsa kutyák táplálékául szolgált. Lichenstein 1799- ben közölte a "Travelers"-ben , hogy az utolsó állatot nemrég megölték, bőrét Leidenbe küldték. Azt feltételezik, hogy több bőr is Európába jutott, de ma a világon ebből öt maradt csak meg. A kék lóantilopot hosszú ideig összetévesztették más antilopfajokkal, de ez egy önálló faj volt. Az utolsó hat példányt 1796-ban figyelték meg.

Forrás:
Balouet, Jean-Christophe - Alibert, Eric: Extinct species of the world Lessons for our future
Charles Letts and Co., London, 1990, ISBN 1 85238 100 0, 192 p.

[ vissza ]