GAIA Sajtószemle Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK)
Szerkesztő: György Lajos, Bp., 1115, Sárbogárdi út 11.
Távb.: 203-5477 (reggel 9 órától este 9-ig)
Halózati változat: Nyvelt Erik
HU ISSN 1419-1784

Gaia Sajtószemle - 18. évfolyam 365. szám - 2000. június 30.

A TARTALOMBÓL

Magyari Zoltán: A gazdaság megújulása
Nyelvőrség
Levelek B.Kalászról, Encsről, az Egyesült Államokból
Ellenzöldek a Levegő Munkacsoportban
Hírek
Növényvilág
Rosset a kisparaszti gazdaság előnyeiről
Papp Anna: Virágaim lelke
Állatvilág
Állatgyilkolás a Hortobágyon
Tojásgyár?
A bálnák és a szonár
Nukleáris kérdések
Pakisztáni atomreaktor
Sellafield bajban van
A Világbank az atomerőművekért
Becstelenség az atomiparban
Az izraeli gép titokzatos rakományai
Urános páncéltörő lövedékek
Vegyi szennyezés
Környezeti bűncselekményért 17 év!
Újabb történet (György Ottília)

Legközelebb: gazdaság, oktatás-nevelés stb.


A Sajtószemle 361. számában közöltük Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom Elvi Dokumentumát. Azzal azonos szellemiségű gondolatokat vet fel Magyari Zoltán írása, egy hosszabb anyag összefoglalója:

A gazdaság megújulása

A XX. sz. tudományos-technikai forradalma olyan folyamatot indított el, amely napjainkra a munkamegosztás hosszú ideig bevált rendjét válságba sodorta. A termelékenység ésszerűtlenül magas növekedése, az automatizálás túlzott mértéke, az energiahordozók pazarlása oda vezethet, hogy - egyes vélemények szerint - a népesség 20%-a jut csak munkához, nekik kellene eltartani a fennmaradó 80%-ot. Ennek nem szabad bekövetkeznie. Szerencsére a világméretűvé vált gazdaság ellen működéséből fakadó ellenerők dolgoznak. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy a világgazdaságot uraló eljárások, módszerek (technológiák) fejlődése megállt, tartalékai kimerültek, leszálló ágba került, méltán remélhetjük, hogy törekvésünk a gazdaság megújítására sikerülni fog.

AZ ÚJ GAZDASÁG filozófiája a munkamegosztás új rendjén alapuló együttműködés. Ebben mindenkinek jut munka, aki dolgozni tud és akar. A központosított tömegtermelési eljárások helyére elosztott, "testre szabott" módszerek lépnek. A nagyüzem elveszti jelentőségét, az új gazdasági filozófiát a hálózatos alakban együttműködő kisüzemek testesítik meg. A gazdaság megújításához a társadalomban meg kell honosítani a megújítási, újjáalakítási (innovációs) szemléletet. Aki teheti, járuljon hozzá a gazdaság megújításához, ember léptékűvé tételéhez. A feladat nehéz, sok-sok áldozatkész személy együttműködését igényli. Az újjáalakítási folyamat önkéntes kezdeményezések és tervszerűen végrehajtott tevékenységek szervezett együttese, amelyet a kormányzat-önkormányzat irányít és felügyel, társadalmi ellenőrzés mellett.

A TECHNOLÓGIAI POLITIKA a megújító folyamatra épül. Tartalmazza új módszerek kifejlesztése mellett létező módszerek alkalmazását, elterjesztését is. A jövő módszereivel szemben az az elvárás, hogy a társadalom minden rétegének az életét javítani tudja. (Technológia minden eljárás, amely nemcsak közvetlen emberi tevékenységet tartalmaz, hanem azt segítő, vagy kiegészítő, természetes és/vagy mesterséges elemet is.)

Néhány fontos fejlesztési terület. -gyógyítást támogató eljárások, - tájékoztatási (információs) módszerek, - megújuló energiaforrások, - a természetes rendszereket visszaállító eljárások.

A TÁJÉKOZTATÁSI POLITIKA arra kell törekedjen, hogy a gazdaságban és társadalomban minél kisebb legyen az adat (információ) veszteség, vagyis az adatforrások könnyen hozzáférhetők legyenek, közérthető legyen a nyelvezet, legyen a tájékoztatás rendszeres és szervezett. Az állampolgárok gazdasági tevékenységük, közjogi tájékoztatásuk, magánéletük megszervezését, vagyis az életvitelük megszervezését megkönnyítő tájékoztatást igényelnek. Mindezekhez megbízható szolgálatokra lesz szükség, ami lehet személyes kapcsolat, írott vagy sugárzott sajtó, tájékoztató eszköz. Megoldandóak többek között az alábbiak:
-Helyi társadalmakban az állampolgár eligazításának megszervezése, gondjaik megoldása végett, különös tekintettel a félretájékoztató befolyásokra.
-A tájékozódáscsere intézményesítésének megszer-vezése (kérdések feltevése, vélemény kifejtése).
-A tájékoztató politikát támogató eszközök kifejlesztése, elterjesztése.

2000. május Magyari Zoltán

***

Molnos Angéla gyűjtéséből

"az idegen szó dédelgetése nem szókincsbeli gazdagodást, hanem éppen ellenkezőleg, szegényedést jelent. Egy sereg magyar szót hagyunk figyelmen kívül , mikor idegen szót használunk," (Szabó T. Attila, 1906-1987)

"Magyarul kell gondolkoznunk, és magyarul kell írnunk. ... Mihelyt a gondolat elszakad a nyelvtől, és nem lélegzik vele, maga a gondolat is elhomályosul. Egy találó nyelvi fordulat, mely együtt fogan a tudományos mondanivalóval, ... többet tesz a megértés érdekében, mint a terjengős fejtegetések. ...a kitűnő tudósok kitűnő írók is mindig egyszerűek, szemléletesek és érzékletesek, mindig tárgyiak, talpraesettek és közvetlenek." (Kosztolányi Dezső, 1933)

***

(Ábrán Pétertől és a marosvásárhelyiektől elnézést kérünk, hogy az anyagtorlódás miatt a híradásuk a következő számba maradt)

Budakalászról

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÁRPÓTLÁS
A METRÓ áruház (amelynek beruházói Budakalász maradék földjét akarják bebetonoztatni), és a többi bevásárló központ autós vásárlók ezreit fogadja, hiszen a METRÓ-kban gyalogosok nem vásárolhatnak. Egy autó gyártása akkora természeti-környezeti kárt okoz, amekkorát az autó további százévi használat alatt okozhatna, ha az autók olyan sokáig futhatnának. Évszázadokon, évezredeken át békességben élt az ember a természettel. A XX. században felgyorsult a növekedés: kibányásszák a mérgező nehézfémeket, mérgezést és allergiát okozó vegyszert gyártanak, a fokozódó fosszilisenergia-használattal felborítják a levegő összetételét, a légkör melegszik, a savas esők erdőket, az árvizek emberi településeket pusztítanak el. Az ipar és a közlekedés kőolajat, földgázt, szenet éget. Ahelyett, hogy a nap-, a szél-, a földhőenergia kihasználását szorgalmaznák. A főleg autósokat kiszolgáló áruházláncok gátlástalan terjesztésével is a Föld ökológiai katasztrófáját siettetik. Azt az időt, amikor a Föld az ember számára egyre inkább lakhatatlanná válik: nemcsak nekünk, hanem még a nemzetközi cégek tulajdonosai számára is. A környezetvédők tehát az ő érdekeiket is védik, - igaz, hosszabb távon, mintha csak az azonnal bezsebelhető hasznot tekintenék. A következő történet csak első pillanatban látszik ettől függetlennek.

Mirk István, a budakalászi kárpótlási bizottság 79 éves elnöke odaláncolta magát Pomázon a Kárrendezési Hivatal számítógépeihez, hogy sokkal nagyobb tragédiákat akadályozhasson meg. A kalászi kárpótlásra várók ugyanis gyújtogatással és verekedéssel fenyegetőztek elkeseredésükben, amikor azt tapasztalták a budakalászi földek kárpótlási árverésének már az első napján, hogy nekik nem juthat egyetlen m2 föld sem az egykori sajátjukból.

Mi történt? - Pista bácsiék sok éven át pereskedtek az Óbuda Téesszel, hogy maradjon föld a kárpótlásra. A felosztható 74 ha-ra viszont a kb. 300 budakalászi mellett még vagy kétezer nem-kalászi is bejelentkezett. Néhány kárpótlásijegy-felvásárló a 11-es út menti, legjobb szántóföldeket akarta licittel, szűk körű megegyezéssel, de minden áron megszerezni, mert azt hallották, hogy oda bevásárlóközpontokat engednek építeni. Az terjedt el, hogy aki itt jut földhöz, nagyot tud - kaszálni! Azonban az 1992. évi IL. (kárpótlási) törvény szerint a jogosultak termőföldhöz jutását a mezőgazdasági termeléshez fűződő érdekekre figyelemmel kell lehetővé tenni. A törvényhozók eredetileg azt akarták, hogy a termőföldet a kárpótoltak ismét sajátjukként művelhessék meg. A kárpótlásijegy-felvásárlók erőszakossága éppen ezt hiúsította meg. Emiatt tiltakozott Mirk Pista bácsi, és a kalásziak, akiket kárpótlás helyett - most újra megfosztottak földjüktől. El kell érni, hogy a földüzérek számítása ne váljon be, ne adhassák tovább az összeharácsolt földjeiket bevásárlóközpontoknak, s a termőföldet legyen kötelező megművelni. Elölről kellene kezdeni az eljárást és valóban csak földművelők, kertészkedők művelésébe adni a ma még termő földeket, - és ez az, ami egyben a környezet védelmét is szolgálja. Sajnos, a helyi képviselő-testület nagyobbik fele csak a rövid távon gondolkodik és mindent feláldozna a gyors haszonért. Tehát helyben valószínűleg nem sikerül a kérdést megoldani, a földrablókat távol tartani. A jó szándékú törvénynek kellene országosan érvényt szerezni, kizárva azt, hogy a szellemével ellentétes módon értelmezhessék. A törvényhozók nem hagyhatják kisemmizni a népüket! Az idő sürget, mert - ha pl. a saját szüleikre gondolnak - nem élhetnek már sokáig azok, akik a törvény alapján kárpótlásra várnak.

    Kincsesné Salca Mária

(Pi: Ismerek olyan községet Magyarországon, ahol a lakosok rövid úton, szebb vagy kevésbé szép szavakkal "eltanácsolták" az idegeneket s a föld a falusiak birtokában maradt...)

Encsről

Kedves Piros!
A minap láttam egy csodálatos iráni filmet, Papírrepülők a címe. A következő párbeszéd a filmből való. Egy, az iráni hegyek között élő nomád közösségnek a filmet be- és megmutató városi ember, a mozis és egy öreg nomád aggastyán beszélget.

Öreg: Mondja csak fiam, miért jó az, hogy maga járja az országot és filmet vetít az embereknek? Mi a haszna ennek a mozinak? El sem tudom képzelni, mire jó ez az egész mozizás.

Mozis: Pedig sok haszna van ám. Segít az embereknek megérteni, hogy élnek mások a hegy túloldalán. A mellett szórakoztatja is őket. A városokban az emberek rendszeresen járnak moziba, hogy megnézzék, hogy élnek mások a világban.

Öreg: Azt akarja mondani, hogy a mozizás előtt az emberek nem tudták, hogy kell élni? Nekünk is van eszünk, tudunk gondolkodni.

Mozis: Nem tudom. Talán azt akarja elérni, hogy mindenki egyformán éljen a világon.

Öreg: Ahhoz nem elég hatalmas. Nincs két egyforma ember az egész világon. És ez a teremtés csodája. Mint a természetben. Ha kimegy az erdőbe, akkor sokféle fát, virágot és növényt talál. De ha minden teremtmény egyforma lenne, szörnyű lenne. A természet szépsége épp a sokféleségben van.

Kislány: Nincs még egy ilyen okos ember a Földön, mint a nagyapám.

* Talán tanulságos ez a rövid részlet.

2000. május 26. Üdvözlettel: Szeles András

Az Egyesült Államokból

Az INDEX/POLITIKA/GLOBALIZACIO III. helyre írta 2000 június 1-jén a "Nem tudom" nevű hozzászóló (bhetenyi@princeton.edu). Fidusz küldte, írtam a szerzőnek - az ő hozzájárulásával hozom le.

Én nem élek Magyarországon. Sokszor említették ebben a tárgykörben, hogy Magyarországon emelkedik az életszínvonal. Az amerikai középosztálynak aránylag magas az életszínvonala. Tíz évvel ezelőtt sokkal magasabb volt. Ma az ország egy hatodának nincs egészségügyi biztosítása, állami iskolák omlanak össze (a szó szoros értelmében is) a nagyobb városokban, a szegényebb területeken emberek éheznek, sőt nem csak a szegényebb területeken (legalább is ezt hallottam Ralph Nader előadásán). Az Egyesült Államok egyik leggazdagabb állama Kalifornia, ahol a gyermekek közötti éhezők száma az elsők között van. Szerintem a gond részben az, hogy amíg jó volt az életszínvonal, az emberek nagy részét hidegen hagyta a politika, és közben az igazi hatalmat gyakorló kisebbség elképesztően megerősödött. Ma egy bizonyos réteget itt lehetetlen bármiben is meggátolni, vagy bármiért felelősségre vonni. A demokratikus intézmények már csak a látszat fenntartása érdekében léteznek. (Van néha egy olyan érzésem, hogy a Berlini fal leomlása óta ez a réteg sokkal arrogánsabb módon gyakorolja a hatalmat, mert úgy érzi, hogy ez az életforma a természet rendje.)

Ebből az egészből részben azt akarom kihozni, hogy az életszínvonal látszólagos javulása bizonyos értelemben félrevezethet. Az embereknek tudatosan kéne törekedniük arra, hogy a saját sorsuk a saját kezükben lehessen.

Ma a világ országainak nagy részében demokratikus kormányok vannak hatalmon, és mégis sokan úgy érzik, hogy a saját sorsuk egyáltalán nincs a kezükben. Szerintem a megoldás, hogy a globalizáció intézményeit kell ösztönözni demokratizálásra. Az IMF-et a WTO-t, a multikat, stb. (Tudom, hogy ezek nem egyszerű feladatok--én csak ötleteket akarok felvetni.) Én fejlődésnek fognám fel, ha az ilyen típusú intézmények a tömegek beleszólásával működnének.

Legjobbakat mindenkinek, Nt.

***

Ellenzöldek a Levegő Munkacsoportban is?

Az agymosodák ("piárok") közismert módon az ellen-zöldek eszközei: "fogyassz minél többet, tedd minél gyorsabban tönkre a világot, mi azért zöldre festünk titeket" (A 290. Gaiaban olvasható Stauber és Sheldon Rampton: "Democracy For Hire" - Public Relations and Environmental Movements, Ecologistban megjelent tanulmánya).

Egyesületünk ezért fejezte ki felháborodását akkor, amikor a Lélegzet 1996 áprilisi számához mellékelték a PR Herald című, Magyarországon kiadott lap hirdetését. Lukács András válasza és a mi viszontválaszunk elolvasható a Gaia 295. számában. A lap főszerkesztője 1996 pünkösdjén felhívott, sokat magyarázott és kérte, hadd küldjön egy mutatványszámot. Tiltakoztam.

Az úr kétségtelenül létező humorára jellemző, hogy pontosan négy évvel később mégis küldött egyet. Előbb nem értetettem, hogy miért? Aztán végiglapoztam a kiadványt és a 39. oldalon találtam egy egész oldalas hirdetést: "..Hosszú távú együttműködéshez partnereket keres a Levegő Munkacsoport". Ebben olyan cégeket keresnek, "amelyek felismerve az ökoszponzorálásban rejlő PR lehetőségeit és a környezetvédelem fontosságát, munkavégzésünkhöz pénzügyi támogatást nyújtanának." Aláíró: Rádics Tamás PR szakközgazdász.

Ez a lényeg. "Az ökoszponzorálásban rejlő PR lehetősége." Fizessetek, mi zöldre festünk bennenetek. Idegen szóval: "greenwashing".

(Hasonló dolgok miatt léptünk ki 1999 áprilisában az Levegő Munkacsoportból. Egyébként szóbeli kérésem ellenére sem kaptam választ arra, hogy miért nem ellenzi a Levegő Munkacsoport az autópályákat. Hajtman Ági személyesen ígért választ. Netán az autópálya-építők is támogatják őket?)

    György Lajos

"Maga a zöld mozgalom a természet ellensége, - ha nem a lényeg ellen támad!"

    Noam Chomsky

***

A Népszabadság június 9-i számában olvasom Aczél Endre vezércikkét. A címe: "Mit keresünk mi Marokkóban?" .."Az unió nem pártfogolja azt, hogy a csatlakozásra váró országok szabadkereskedelmi szerződések formájában kötelezzék el magukat harmadik országok felé, mivel ezeknek a dokumentumoknak a hatálya a csatlakozás pillanatában automatikusan megszűnik. Marokkónak van ugyan társulási szerződése az EU-val, de ez nem sokat változtat a helyzeten. Brüsszel megint egyszer a magyar különutasság dokumentumát fogja felfedezni a szabadkereskedelmi alkuban. ..."
Ennyit a tagországok függetlenségéről...

**

Megjelent a Galgamenti Népfőiskola Öko-info c. kiadványa (2000 június-július). A tartalomból: Tanévzáró magyar nyelvi játékkal és Meyer Arthur holland származású, Vácszentlászlón élő festőművész képeinek kiállításával. - Még május 31-én volt "Fogadj örökbe egy patakot" - vízkémiai továbbképzés, számítógépes laborrendszer bemutatása. Nyitott Kert Alapítvány: a Matthew Hayes vezette szervezet új biozöldség beszerzési rendszer, ahol elő lehet fizetni. Ez mintha hasonlítana a Gaiaban és cikkeimben már ismertetett rendszerhez. (Érdeklődni lehet: 2100 Gödöllő Iskola u 14, Nyitott Kert Alapítvány). (Pi.: Ez nagyszerű!)
Kitekintő: Süni füzetek, Bringa Hírforrás, Lélegzet, a Gaia Emlékezz Seattle-re száma, CEE Bankfigyelő Hírlevél.

Augusztus 2 és 11 között Salgóbányán életmód-tábor lesz, f: 14.200, gy. 12.000 Ft. Érdeklődés: Kacurné Farkas Éva 2740 Abony, Székely Bertalan u 11, Távb.: 53-362-803. A lapot szerkeszti S. Nagy Andrea 28-460-276.

**

Megjelent az IGEN 2000. júniusi száma. A tartalomból: Nyiri János: Május 21; Hit (Jung, Hegyi Bálint); Confessio (Plichta Adrienn); Buji Ferenc: Egy meghiúsult vita tanulságai (!!!!); Balogh Viktor: Beszélgetés Tereza Worowskaval a Szentjánosbogárról; Ujházi András: Agytakarítás; Vértanú szerzetesek (Hetényi Varga Károly); Amerikából jöttem - beszélgetés Ádám Jánossal); Schanda Balázs: Nem evilágiak az újvilágban; Bethlenfalvy Gábor: Egyház és evilág; T. Igen; Nyelv; BPA: Vissza a kozmikus Rendhez; (ma): Lelki tükör - (Robert Hemfeld és mt. pszichológiai tükrétől); Réti Gábor: Zöld a kökény; Nobilis Márió: Egyháztáji.

**

Megjelent az "Érted vagyok" XI/3, 2000. júniusi száma. A tartalomból: Bulányi György: Isten országának lehetőségei; Reményi Tibor: A tudomány fejlődésének mögöttes erőiről; Nyíri Tamás: A szerelem antropológiája-II.; R. Schermann: Egyházának áldozata; Georg Denzler. A pápai bocsánatkérésről; Moha-mese; Schanda Beáta beszélget Bösze Rozikával; Doris Weber: Nyelvünk, a nyughatatlan bajkeverő; E. von Wedel: Szabad-e hazudni? Kelemen Zoltán a kerékpározásról.

**

ÖKOTÁJ, 23-24. szám, 61. oldal, ott részletesebb.
THE ECOLOGIST 29:8, December 1999, p. 452, Ecological Agriculture, Part One: Peter Rosset: Small Is Bountiful (A kicsi bőkezű) (Tömörített fordítás)

A közgazdászok már régen hatástalannak nevezték a kis gazdaságokat és megjövendölték a pusztulásukat, pedig a kisbirtok egy termelékeny, hatékony, ökologikus gazdálkodás lehetőségét adja. Meg kell tanítanunk a közgazdászokat és politikusokat arra, hogy miért kell előnyben részesítenünk a kisbirtokokat.

A KIS GAZDASÁGOK MELLETTI ÉRVEK
1. Bár a kistermelőket az elmúlt évtizedekben világszerte elzavarták faluról, ők élnek, léteznek. Sok helyen, az Egyesült Államokban is, számbelileg többségben vannak. A Harmadik Világban az alapvető élelmiszerek termelésében döntő szerepük van.
2. A kis gazdaságok termelékenyek és jövedelmezők, sokkal több élelmiszert tudnak termelni, mint a nagyok.
3. A kisbirtoknak sok olyan, az árutermelésen messze túlterjedő szerepe van, amelyek hasznosak mind a társadalom, mind az ember melletti élővilág számára.

A KISGAZDASÁG ELŐNYEI AZ EÁ-BAN
Az Egyesült Államok kormánya kénytelen elismerni a kis gazdaságok sok előnyét. A Mezőgazdasági Minisztérium kisbirtok-bizottsága (Natl. Commission on Small Farms) 1998-ban jelentést adott ki. Ebben a kis gazdaságok következő alapvető értékeit sorolják föl:
- Változatosság: a sok tulajdonos sokféle rendszert, biológiai szervezetet, kultúrát, hagyományt követ. Elősegítik az esztétikailag tetszetős tájképet is.
- Környezet: Az élővilág természeti erőforrásainak felelősségteljes kezelése jelentős előnyökkel jár.
- A közösségek felelőssége: A nem központosított földtulajdon egyenletesebb gazdasági lehetőségeket jelent a falusi lakosság részére. Biztosítja a személyes felelősség tudatát. Ha a földtulajdonosok a helyi üzletekre és szolgáltatásokra támaszkodnak, érdekeltté válnak a polgárok és közösségek jólétében.
- Az élelmiszertermeléssel való személyes kapcsolat: A termelői piacok és a közösségek által támogatott mezőgazdaság a fogyasztókat összekapcsolják a termelőkkel. (CSA lásd Gaia 322 és Magyar Szemle 1997 november, H. Norberg-Hodge tanulmánya).
- Az Egyesült Államok egyes államaiban és tájegységein belül a kistermelők életszükségletet jelentenek a gazdaság számára.

A KISBIRTOKOK ELŐNYEI A HARMADIK VILÁGBAN
A Harmadik Világban a kivitelre irányuló nagygazdaságok elveszik a kistermelés életterét.
A hagyományos közösségekben a családi gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági termelés alapja. A kisgazdaságokban folyó termelés, a munkaerő jelenléte, a fogyasztási mintázatok, az ökológiai tudás és az, hogy közös érdek a forrásnak hosszú távon való fenntartása - elősegíti a szilárd gazdasági vállalkozást. A rövidtávú előnyök kockáztatják a forrásokat. A családi vállalkozások megbízhatóbb termelést biztosítanak, mint ugyanott a nagyüzemek. Gyakorlatuk munkaigényes: a trágyázás, a korlátozott művelés, a teraszos művelés, komposztálás és a növényi részek visszaforgatása elősegíti a talaj termőképességének a megőrzését.
A kisgazdaságokban az elmúlt 5000 év alatt sok termelési eljárást, rendszert fejlesztettek ki. Korunkban igen fontos, hogy a kistermelők a Harmadik Világban gazdag terméseket takarítsanak be, kevéssé alkalmazva a költséges növényvédőszereket, gépeket, genetikailag módosított magvakat.

A KISGAZDASÁGOK TERMELÉKENYSÉGE
A "szakértők" szerint a nagyüzem termelékenyebb, hatékonyabb mint a kisbirtok, de az eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a termelékenység mérésének hagyományos módszere elavult.

HIBÁS MÉRÉSEK
A hozam fogalmát el kell vetni. A hozam egy területi egységre vonatkoztatott termelést jelent, például tonna/ha -ban megadva. Gyakran egy terménynek a legmagasabb a hozama, ha önmagában ültetik - azaz monokultúra. Azonban az vonzza a gyomokat, ezeket ki kell irtani - munkával vagy vegyszerrel.
A nagygazdaságok monokultúrájában lehet a gépeket a legjobban használni. A kisgazdaságokban többféle növényt ültetnek, ahol a gyomok helyét más növények foglalják el. E mellett forgó rendszert alkalmaznak, állatokat tartanak és természetes trágyát használnak. Ilyen integrált termelés mellett esetleg egyféle növény, például a gabona hozama alacsonyabb, de az összes, esetleg tucatnyi termény, és hozzá még az állatok hozama, - sokkal magasabb. Tehát a kis - és nagybirtok összehasonlításánál a teljes teljesítménnyel kell számolni. (Gabona, gyümölcs, zöldség, takarmány, állati termék.) Így számolva a kisgazdaságok hozama sokkal magasabb.
A kisbirtok nagyobb termelékenységét elősegítik a köztes ültetések, olykor évente többszöri ültetés, vízkultúra, belterjes gazdálkodás. A családi munka minősége jobb a személyes elkötelezettség miatt. A trágya, a komposzt olcsóbb, mint a vegyszerek.

A KISGAZDASÁG HATÉKONYSÁGA
A hagyományos közgazdászok számára a hatékonyság a "teljes termelékenységi mutató" - egy sor tényező, föld, munka, bevitel, tőke stb. középértéke. Tomich adatokat közöl a 60-80-as évekből, amelyek szerint a kisbirtokok ilyen értelmű hatékonysága nagyobb a nagybirtokénál Afrika Szaharától délre fekvő részében, Ázsiában, Mexikóban, Kolumbiában, Hondurasban.
Az ipari országokban a kép összetettebb, a hatékonyság a közepes gazdaságokban a legjobb, amelyekben egy-két bérmunkás dolgozik.

KISBIRTOKOK ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
A gazdaságban nem egyszerűen több gabona termelése az egyetlen cél. A gazdaságoknak javítaniuk kell a falusi élet több területét: lakások, iskolázás, egészségügyi ellátás, közlekedés, helyi üzlethálózat, pihenési és kulturális lehetőségek.
Az Egyesült Államokban több mint 50 évvel ezelőtt felmerült a kérdés: mit jelent az iparosított mezőgazdaság a vidéki települések és közösségek számára? A 40-es években Kaliforniában a nagybirtokok közelében a kis közösségek kihaltak. Felszámolták a munkahelyeket, és nem léteznek többé gazdálkodással foglalkozó családok. A jövedelmek távoli városokba áramlanak. Ezzel szemben ott, ahol a városokat kisbirtokok veszik körül, a jövedelmek a kis üzleti vállalkozásokon belül keringenek, több a munkaalkalom és virágzik a közösség. Több a helyi üzlet, iskolák, templomok, klubok, parkok, napilapok vannak, jobbak a szolgáltatások.
A Harmadik Világban szintén áldásos a kisbirtok-rendszer. Brazíliában a földtelen munkások mozgalma földeket foglalt el a nagybirtokoktól, a keletkező kisbirtokok gazdasági fellendülést váltottak ki.
A helyi és tájegységi gazdaság fejlődésének a rugója a kisbirtokok tevékenysége.

A SZOCIÁLIS JÓLÉT JAVÍTÁSA FÖLDREFORM ÚTJÁN
A föld újrafelosztása a földnélküli családok között hatékonyan megjavítja a falusi életet. Jó példák vannak erre Japánban, Dél-Koreában, Kínában és Taivanon. Mexikóban és a Fülöp-szigeteken ez nem működött, mert rossz földeket osztottak és nem változtatták meg a káros falusi hatalmi szerkezetet.
Brazíliában a földfoglalások szükségessé tették, hogy a kormány kárpótolja a tulajdonosokat az elvett földekért és hogy az új kistermelők hiteleket kapjanak - ami sokkal kevesebb kiadással jár, mint a városi bádogvárosok szegényeinek a segélyezése. A földreform tehát elősegíti a gazdasági fejlődést és javít a szegények helyzetén.

ÖKOLÓGIKUS GAZDÁLKODÁS
A kisbirtokosoknak inkább érdeke pl. a talaj megőrzése. Az EÁ-ban a kisbirtokosok területükből átlagosan 17%-ot fásítanak, a nagyok csak 5%-ot. A Harmadik Világban a kisbirtokosok megakadályozzák a talajpusztulást, termelési módszereik a helyi körülményekhez alkalmazkodnak, nem függnek a gépesítéstől, növényvédő szerektől, műtrágyáktól. (Köztes-vetés, gyümölcsfák, állat-tartás, halastavak, a "hátsó kertekben" mindenfélét termelnek).

A SZABAD KERESKEDELEM A KISTERMELŐ MEZŐGAZDASÁG ELLENSÉGE
A gazdasági egységesítés, a szabad-kereskedelem, a világgyarmatosítás miatt a kisbirtokosok ma egyre fenyegetettebb helyzetben vannak. Az elmúlt évtizedekben a Harmadik Világ országait rávették, hogy ne védjék a saját régi termelésüket a külföldiekkel szemben; csökkentették a korlátlan behozatallal szembeni gátjaikat. A termelői árak estek, az eladósodott gazdálkodókat elűzték. Ők nem voltak versenyképesek a támogatott nagyokkal szemben. Gépek helyettesítik az emberi munkaerőt, a falusi közösségek kihalnak, az emberek a városokba költöznek, a természet pusztul. Az élelmiszereket külföldről hozzák be, a nagybirtokokon kivitelre termelnek.

OK A REMÉNYSÉGRE?
A mezőgazdaságnak többféle feladata van. Nem csak árucikkeket ad, hanem megélhetést, kultúrát, ökológiai szolgáltatásokat - tehát a mezőgazdasági termékeket nem lehet úgy kezelni, mint az ipariakat. A japán kormánynak a WTO-értekezletre készített nyilatkozata szerint "a mezőgazdaság nem csak mezőgazdasági termékeket állít elő, hanem szerepet játszik az élelmiszer-biztonságban, csökkenti a váratlan események vagy egy jövőbeli élelmiszerhiány kockázatát, elősegíti a föld és a környezet megőrzését, a helyi közösség fenntartását, összhangban a természeti környezettel.... A piaci folyamatok önmagukban nem képesek betölteni a mezőgazdaság sokoldalú feladatkörét."

Meg kell követelnünk, hogy a kormányok vegyék figyelembe a mezőgazdaság sokféle szerepét, biztosítsák minden ország számára az élelmiszertermelés terén a függetlenséget, visszalépve a mezőgazdasági termékek szabad kereskedelmétől. Fejleszteni kell a kisbirtok-rendszert. Ez földreformot, az alapvető élelmiszerek vám-védelmét jelenti és a jelenlegi, a nagygazdaságok számára kedvező egyoldalú hitelpolitika megszűntetését a technológia, kutatás, oktatás, támogatások, adózás területén. - Pi

[ FOLYTATÁS ] [ TARTALOMJEGYZÉK ] [ RÉGEBBI SZÁMOK ]