GAIA Sajtószemle Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK)
Szerkesztő: György Lajos, Bp., 1115, Sárbogárdi út 11.
Távb.: 203-5477 (reggel 9 órától este 9-ig)
Halózati változat: Nyvelt Erik
HU ISSN 1419-1784

Gaia Sajtószemle - 18. évfolyam 368. szám - 2000. szeptember 01.

A TARTALOMBÓL

Kingsnorth: Ki a zöld?
Víz az Északi Sarkon
Nyelvőrség - a német nyelv védelmében is
Szabó Erik levele Magyargaszkárról
Hírek
A Humán Ökológia Szakirány tanrendje
Az E-Misszió jelentése
Boldog Születésnapot!
Goldsmith: Folytatódjék a harc
-A gazdasági összeomlás jelei
-A megvadult tudomány és technológia
-Éghajlat: gyengül a Golf-áram
Energia
A reális zöldek a magas áramfogyasztásért
Környezet-egészségügy
Az arany-rizs
Kanada egészségügye (Hellyer)
ENSZ-Biz. az egészséghez való jogról
Az Öböl-háború tünetei
Korunk betegségei
Bölcselet
Semleges-e a tudomány? (Vita)
György Ottília története

Legközelebb: Harmadik világ, bölcselet stb.


THE ECOLOGIST 30/5/55, July-August, 2000 Paul Kingsnorth: Drowning in a wide green sea (Nagy zöld tengerbe fulladva)

A szerző szerint a zöld mozgalomnak nem szabad elbíznia magát.
Emelje fel a kezét mindenki, aki zöld. Mindenki annak mondja magát, legyen az újság-kiadó, miniszter, vezető ügyvéd, vagy vállalati nagykutya. Már mindannyian környezetvédők vagyunk és ez rettenetes dolog.

A zöldek harcos politikai mozgalom; megkérdőjelezi a modern világ alapjait és jobbá akarja változtatni a világot. Nem az a célja, hogy eltakarítsa a mocskot és aztán folytassa tovább, ahogy eddig.

A zöldeknek vannak alapvető értékeik. Úgy vélem (Isten bocsássa meg, hogy szakértőnek vélem magam), hogy a zöldek aláírják a következőket, a saját hat alapvető zöld alapelvemet:

1. Elvetjük a növekedés gazdaságát, az indusztrializmust, amely a vég nélküli termelést és fogyasztást, a gazdasági "növekedést" jelenti. Ezt elfogadják a kommunisták és a kapitalisták is, de megkérdőjelezik a zöldek.

2. Elvetjük azt a mindent elárasztó nézetet, hogy mindaz, ami a az embernek közvetlenül hasznos, az igazolható, és aminek nem látjuk a közvetlen hasznát, az megsemmisítendő. (Életközpontúak vagyunk.)

3. A központosítás megszűntetése: mindennek, aminél az lehetséges - a politikának, gazdaságnak, kultúrának a demokratikus lokalizációja.

4. Változatosság (diverzitás): biológiai, földrajzi, politikai és kulturális. A különbségek elfogadása és tisztelete szemben az egyneműséggel (homogenitással).

5. Kapcsolat a földdel: vagy szélső esetben bioregionalizmus. A helyi földterületből való élet, annak megbecsülése, dédelgetése.

6. Gyanakvás a műszaki eljárásokkal (technológiával) szemben, bár ez nem jelenti szükségszerű módon annak az elvetését. Arra való hajlam, hogy megkérdezzük, milyen célt szolgál egy új eljárás s kételyek esetén álljunk készen annak a megnyirbálására vagy elvetésére.

Aki mindezeket aláírja, az nevezheti magát sötétzöldnek (esetleg a realitást mellőző zöldnek). Aki ezek közül hármat vagy négyet aláír, azokat üdvözöljük s várjuk, hogy felszálljon a vonatunkra. Aki ezek közül semmit sem fogad el, az - tudjátok - "fenntartható" lehet, de zöld az nem. Nagyon sajnálom. - Pi.

***

Egyesületi Híradó

Egyesületünk közösen megfogalmazott véleménye az EURÓPAI UNIÓBA való belépésrol olvasható Honlapunkon: www.etk.hu

***

Víz az Északi Sarkon

The New York Times, August 19, 2000
JOHN NOBLE WILFORD: Ages-Old Polar Icecap Is Melting, Scientists Find (A tudósok szerint olvad az ősi jég)

Az Északi Sark olvad. A vastag jégből víz lesz.
Egy mérföld széles jégmentes óceánfolt nyílt a föld legtetején, amit eddig valószínűleg sosem látott ember. A hajó utasai számára a látvány riasztó volt. Újabb bizonyíték van rá, hogy a fölmelegedés valós dolog és már befolyásolja az éghajlatot.

50 millió évvel ezelőtt a Sarkot feltehetően jég borította.
Ez teljesen váratlan, mondta dr. James J. McCarthy, egy óceánkutató a Harvardról és egy az ENSZ által támogatott éghajlatkutató testület tagja.
Dr. McCarthy ebben a hónapban egy orosz jégtörőn volt. Hat éve egy hasonló jégtörőnek 6-9 láb vastag jégréteget kellett feltörnie az Északi Sarkon.
Most a jég annyira vékony, hogy a napfény áthatol rajta és elősegíti a plankton növekedését a jég alatt. A hajó kapitánya már tízszer megtette ezt az utat, de sosem látott nyílt vizet a sarkon.
Malcolm C. McKenna paleontológus elmondta, hogy a hajó mérföldeken át szokatlanul vékony jégen haladt át a Spitzbergáktól az Északi Sark felé. "Nem ismerek senkit, aki a 90. fokon nem jeget, hanem vizet talált. Olyan sirályok repültek arra, akik soha sem szoktak.

100 év alatt a felszíni hőmérséklet 1 F -kal emelkedett s a melegedés az elmúlt 25 évben gyorsult. Tudósok és politikusok vitáznak azon, hogy ez természetes ingadozás-e vagy az üvegház gázok okozzák.

McKenna: akik ezt eddig lefitymálták, most talán felébrednek.

A Goddard Űrkutató Intézet és a NASA kutatói szerint az egész sarkvidéken az ötvenes-hatvanas, valamint a kilencvenes évek között. 45%-kal vékonyodott a jég.

Úgy látszik, hogy az Északi Sarkot erősebben érinti a fölmelegedés, mint a délit. Ennek az oka az lehet, hogy a nagyobb szárazföld gyorsabban válaszol a hőmérsékleti változásokra. (Köszönöm Varga Juditnak a cikk gyors elküldését. )- Pi.

***

MAGYAR ÉLET (Ausztrália): .Isépy Dezső küldött belőle egy lapkivágást: Valószínűleg Deseő Walter írása. Érdekes: nem csak a magyar nyelv szorul már védelemre. "... örülök, hogy vénségemre végre nagy keservesen, úgy-ahogy megtanultam németül. Most azonban a lapokat, műsorfüzeteket böngészve elbizonytalanodom: angol-német szótár után kell nyúljak, mert olyan szavakba ütközöm amelyeket tíz esztendővel ezelőtt sehol sem olvastam.

Csak azt nem tudom megérteni, kik kényszerítik a németeket arra, hogy "Nachrichten" helyett mindenütt "News"-t írjanak. Ezelőtt Kind gyermeket jelentett, most Kid van divatban. Értetlenül kérdem, mi szükség van a highteachre, mi az a countdown, miért highway az Autobahn. Az angoloknak eszükbe sem jut, hogy német szavakkal helyettesítsék a sajátjaikat.

Ami a legmeglepőbb, hogy a jóval messzebb élő magyarok is rákaptak az angol kifejezések használatára, holott szép és gazdag árnyaltságú nyelvünkben mindenre akad megfelelő szó, sőt némelyikre több is, mint például a shop lehet bolt, üzlet, kereskedés. Irritál a Nyugatnak, pontosabban az amerikaiaknak ez az ostoba majmolása. A sógorom meséli,. hogy Pesten az üzleti cégtábláknak több mint a felén csak angol kifejezéseket talál, az áruház nem bevásárló központ, hanem shopping centre, a kirakat fölött fityegő cégér shopnak nevezi a szatócsboltot. Nemrég megszólította őt egy vidéki bácsika, aki nyilván régen járhatott Pesten, vagy talán még soha. Rámutatott egy táblára, amin valami angol felirat díszelgett: - Tessék mondani, mi van itten? Mire sógorom az ő cinikus modorában rávágta: - Angolkór, bácsikám, angolkór.

***

Magyargaszkárról

(Pester Lloyd 2000,. augusztus 2.-i számában jelent meg német nyelven Szabó Erik: Magyargaszkar című írása. Alant annak általa magyarra fordított, rövidített változatát közöljük.)

Néhány napot töltöttem Antananarivoban, Madagaszkár fővárosában.
A madagaszkáriak, akikkel találkoztam, majdnem mind udvariasak, előzékenyek és segítőkészek voltak. Eddig én a "harmadik világot" csak a tévéből illetve az újságokból ismertem. Most egyszerre ott voltam a kellős közepén és megkérdeztem magamat, mit is csinálok én itt. Az autók okozta környezetszennyezést Budapesten már megszoktam, Tana azonban különösen rémítő volt számomra. A zaj és az a kölcsönös egymás közötti kíméletlenség, amit az úgynevezett "első és második világból" is jól ismerünk. Most megpróbálom kiheverni és szavakba foglalni a megrázkódtatásomat és a csalódásomat. Mégis, mindez valahogy elég ismerősnek tűnt számomra. Hiszen az iparilag "fejlett" országok bennünket most "átalakulóban levő országoknak" neveznek. Madagaszkárt is, Magyarországot is korábban gyarmatnak hívták. Még mindig megpróbálják ránk kényszeríteni az ízlésüket, hiszen végül is szeretnék, hogy megvegyük a termékeiket, mivel azok állítólag olyan jók.

Természetesen állíthatjuk: azért is megy ma olyan rosszul a sorunk, mert mértéktelenül kizsákmányoltak és a végtelenségig az orrunknál fogva vezettek. Ez biztosan igaz is. De mit használ ez a magyarázat, ha helytálló is volt korábban? Ezzel a magyarázattal ma már nem sokra megyünk. Csak saját erőnkből tudunk kitörni a szegénység, nyomor és környezetszennyezés ördögi köréből. És Isten is csak azon segít, aki magamagán segít. Hiszen így szól a közmondás.

A gondok nagyon hasonlóak Madagaszkáron és Magyarországon. Még mindig bűnbakot keresünk a saját nyomorúságunkra, ahelyett, hogy hozzálátnánk és egyesült erővel próbálnánk megoldani a gondjainkat. A második és a harmadik világ országainak csak egyetlen esélyük maradt, a "fejlett országok" hibáiból tanulni, és igyekeznünk kell kikerülni azokat.

Meg kell keresnünk a saját utunkat, bíznunk kell a magunk erejében. Higgyünk magukban és ne hagyd, hogy megint az orrodnál fogva vezessenek.

Bennünket ma elsősorban a saját honfitársaink nyomnak el. A madagaszkáriakat úgyszintén. Régóta felülkerekedett az úgynevezett "vadkapitalizmus" vagyis "maffiakapitalizmus". Magyar nyomja el a magyart, méghozzá olyan kíméletlenséggel, ami alig felülmúlható. A gazdag kínozza a szegényt. A "szegény" meg azzal áll bosszút, hogy például kétütemű autójával Budapest levegőjét lélegezhetetlenné teszi. Most tehát a szegény is nagyon kíméletlen akar lenni másokkal szemben. Korábban ez talán inkább a gazdagok "előjoga" volt. Az a jelszó, hogy amit a gazdagoknak szabad, azt most végre nekünk is lehet. Végül is a "kiegyenlítődés korában" élünk. (Ortega).

Halálos érdek-összeütközés kezdődött a társadalmi rétegek között, mindenki megvet, gyűlöl mindenkit. A szegények átvették a gazdagok gondolkodásmódját és magatartását. Mindenki elfelejtette, hogy mindnyájan ugyanabban a csónakban ülünk Ez a csónak most teljesen eltévedt, és nem jó irányban haladunk.

Magyarország hiába vár külső segítségre. Mert az nem fog jönni.

Madagaszkáron hasonlót tapasztaltam. Ott is valahogy a külső segítségben reménykednek, amely oda se fog soha megérkezni. És mindenki kíméletlen, és egymással szemben érzéketlen, akár gazdag, vagy szegény, férfi vagy nő, egészséges vagy beteg egyaránt, tanult vagy tanulatlan egyformán. Mind a két országban:

a többség az emberi együttélés legelemibb szabályait sem tartja be. Teljes káosz és türelmetlenség, uralkodik. Mobiltelefonnal akarunk most mindent megoldani: "bunkófonkapitalizmus"!

Még autóvezetés közben is mobiltelefonál fél Magyarország, mintha mindenki nagyon fontos ember lenne és valamiféle előny származna belőle. Sajnos, nem vagy igazi fontos ember, hanem inkább egy felelőtlen ember, aki a közlekedésben más ember életét kockáztatja. Azaz fontoskodó és erkölcsileg fejletlen. Akit könnyen lehet befolyásolni minden irányban. Önkéntes rab lettél, és megint egy "szép történelmi öngólt" rúgtál.

Olyan ez, mintha egy fiatal nem akar felnőni. Kedves madagaszkáriak és magyarok, mikor leszünk végre felnőttek? A "fejlett" országok nem tudnak és nem is akarnak segíteni a volt szocialista országok gondjainak megoldásában, főleg az ökológia és a gazdaság területén. Azért sem, mert ők sem tudják a sajátjukat kezelni. Ezeket a gondokat neked egyedül kell megoldani. Mikor fogjátok ezt végre megérteni?

Még a gyarmatosításhoz is kell legalább két fél, egy aki gyarmatosít és egy, aki hagyja magát. A hajdani gyarmattartód (most nemzetekfeletti a neve) újból eljön és újból ki fog zsákmányolni, ha kérsz tőle valamit.

Főleg ne akard őt majmolni. Mert ami őt boldogítja, nem tesz feltétlenül téged is boldoggá. Valóban hasznos a négykerék-meghajtás vagy a mobiltelefon - de biztos-e, hogy mindenki számára annyira szükséges ez ? Nem lesz a világ így túl egyformává?

Szerintem ez a mostani időszak a lehető legkedvezőtlenebb arra, hogy Madagaszkáron vagy Magyarországon üdüljünk. Ha majd lecsillapul a szélsőséges önmegsemmisítő politika és az önromboló mentalitás, akkor megint örömmel tölthetjük szabadságunkat Madagaszkáron vagy Magyarországon. Misaotra, köszönöm, hogy meghallgattak. Szabó Erik

***

CENZOR(R)OL(L)Ó

azaz helyreigazítás. A 2000. július 21-i számunkban nehezményeztük, hogy a Magyar Nemzet jócskán meghúzta Végh László június 28-i cikkét. Ő maga is meglepődött, amikor a lap augusztus 15-én váratlanul, más cím alatt és minden megjegyzés nélkül közölte a korábban kimaradt részt. Sem ő, sem mi nem tudtuk, hogy erre sor fog kerülni. Az első cikk utáni három pont nem utalt arra, hogy folytatása következik, a második rész előtt nem írtak róla, hogy ez egy korábbi cikk folytatása. Szerkesztő

***

Az ELTE Szociológiai Intézet Humánökológiai Szakirány következő félévi tanrendje
Vida Gábor: Ökológiai alapfogalmak, csüt. 16h
Fleischer Tamás: Város, közlekedés, társadalom csütörtök 18h
Karátson Gábor: A kínai bölcselet európai párhuzamai I. szerda 16.30 h
György Lajos Önszerveződés az élővilágban és a társadalomban, az általános rendszerelmélet alapjai sze. 14h
Lányi András: Kulturális változások az ezredfordulón hétfő 10 h
Lányi András: Politikai ökológia hétfő 12 h
Takács Sánta András: Bioszféra és ember I. Az időpontot az első órán határozzák meg
Pataki György - a tanrendben.
Az oktatás szeptember 4-én kezdődik. Az előadások helye egyelőre a Szociológiai Intézet (Pollack Mihály tér és Bródy Sándor u sarok), később majd Lágymányoson. Ajánlatos az időpontokat egyeztetni az Intézetben Kucsera Katalinnal (266-5222) vagy az előadóval.
Az előadásokat mindenki szabadon látogathatja.

Megjelent Radics Géza: Magyar Múltban - Magyar jövő - Olvasmányunk múltunkról c. könyve. 95 oldal, Kurinszky Kata rajzaival, a szerző kiadása. A Kárpát-medence ősműveltségei; a finnugor és a szittya származástudat; a hunok, az avarok, a rovásírás, a nemzettudat, nyilatkozatok a magyar nyelvről. Pályázati felhívás: Mit jelent magyarnak lenni? (határidő 2001. január 5.) Az érdeklődőknek elküldöm a részleteket.

Megjelent a Madártávlat VII/4, 2000. július-augusztusi száma. A tartalomból: Haraszthy László: Természeti értékeink és az uniós csatlakozás; Szabó Balázs: A Tisza menti vizes élőhelyek felmérése; Bagyura J. és Kazi R.: Sérült kerecsensólymok szaporítása; Ilonczai Zoltán: hazai erdők nappali lepkéi; Kovács Tibor: Mit eszik a béka? (Nyugalom, semmi boncolás!); Schmidt Egon: Miért nem fürdik a fecske? (Másként, pl. zuhanyozik.) Vita a kutatásról (Báldi András, Lengyel Szabolcs).

Megjelent az Öko két száma: 1999. X/1-2: Nagy István és Rákosi Judit; Munkácsi Béla; Csorba Péter és Mezősi Gábor; Várallyai György; Barczi Attila és Centeri Csaba; Keveiné Bárány Ilona; Péti Márton; Molnár István és Buzás Norbert; Kovács Levente; Takács János; Fülöp Sándor; Laczó Ferenc tanulmányai. (Utóbbi Sárközy Péterrel vitázik). X/3-4: Ángyán József; Ress Sándor, Géczi Csaba és Jakab Attila; Rákossy Judit és Marossy Zoltán; Gubán Pál; Vári Anna tanulmányai. - A Sárközy - Laczó vitáról szívesen hoznék egy 2000 leütéses anyagot.

Megjelent az E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület 1999.-es éves jelentése, 32 oldalon, sok képpel ad számot sokirányú működésükről: Természetvédelmi, vizes élőhely, lakossági tudatformálási, energiagazdálkodási, érdekképviseleti, környezeti nevelési, táborszervezési tevékenységek, folyófigyelés, lapszerkesztés (Süvöltő), elszámolás az 1999. -es gazdasági évről. Szeretettel üdvözlöm az Egyesületet és mind a 105 tagját, Legány Bandit, Petrilla Attilát, Enikőt, Zulut, Lukács Attilát, Cselószki Tamást, Tömöri Lászlót, Inántsy Pap Tamást (meg akik nevét csak a Süvöltőből ismerem), stb. stb. -

Magyar Hírlap 2000-08-05 - Az Opinia című nagybányai román lap alapján: éhségsztrájkba kezdett egy nagybányai lakos a Tisza ciánszennyezését előidéző Aurul román-ausztrál "aranygyár" leállításáért, ill. az eljárások megváltoztatásáért. Szerinte a cég működésének engedélyezésével az élethez való jogot sértik meg. - Az elszánt helyi lakos sürgős döntést követel az Aurulnál folyó technológiai próbák azonnali leállításáról. Nyilatkozatában kifejtette, az engedélyezett próbákat nemzetközi szervezetek képviselőinek jelenlétében kellene végezni.
A lap szerint Nagybányán a környezetszennyezés miatt az országosnál 10-15 évvel alacsonyabb az átlagos életkor, száz-szor több az ólommérgezés, és a város levegőjében és termé-szeti környezetében a megengedettnél 800-szor több a cián.
Az Aurul derítője mellett lévő Zazar községben előfordult, hogy egy tehéncsorda nagy része elpusztult, amikor az üzem egyik vezetéke eltört, s abból mérgező anyag ömlött ki. Fidusz

***

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

THE ECOLOGIST - 30 éves a lap. A 2000 július/augusztusi száma 6 oldalon ad képes összefoglalót erről a 30 évről, a bolygói környezetről, a lapról és a környezeti mozgalomról. Csak néhány idézet.

1971 megalakul a Greenpeace és a Föld Barátai, a lombirtók permetezése Vietnamban. 1972 megjelenik a Növekedés határai, Stockholmi értekezlet. Megalakul a brit Ökológiai Párt. 1973 Megjelenik A kicsi a szép. 1974 energiaválság. 1976 sevesoi szerencsétlenség. 1977 Love Canal szennyezés. 1979 Three Mile Island-i szerencsétlenség. 1979 megalakul a német Zöldek pártja. 1980 megjelenik a Global 2000. 1982 savas eső okozta erdőpusztulás Németországban. 1984 megalakul a Duna Kör. 1985 a franciák elsüllyesztik a Rainbow Warriort. 1985 ózonluk.1987 montreali jegyzőkönyv ózon-ügyben. 1989 Exxon Valdez. 1991 öbölháború. 1992 riói értekezlet. 1994 kimondják a WTO megalakulását. 1997 Kyotoi jegyzőkönyv. 1998 az évezred legmelegebb éve. 1999 Vihar a frankentápok körül. Seattle. 2000 Aláírják a biobiztonsági egyezményt.

Edward Goldsmith a lap alapítója; alább egy fontos írását közlöm. Megjelent a Környészben, az ETK honlapján, - Pi

***

THE ECOLOGIST 30:5:40-43, 2000. július/augusztus. EDWARD GOLDSMITH: The Fight Must Go On (A harcnak folytatódnia kell)

Az Ecologist alapítója szerint ha nem teszünk igen sürgősen radikális lépéseket, a következő harminc évben kemény idők várnak az emberiségre.

AMIKOR 30 ÉVVEL EZELŐTT megalapítottam az Ecologist-ot és a "Blueprint for Survival" című könyvemben megírtam, hogy az ipari társadalmak tevékenysége nem tartható fenn, nem gondoltam volna, hogy az még 2000-ben is tovább folytatódik. Az ipari társadalom rugalmasabb, mint akkor gondoltam, bár a természet még képes ellenállni a romboló hatásoknak. Örülhetünk-e ennek?

Kétséges. Hiszen minél később következik be az összeomlás, annál nagyobb lesz a szerencsétlenség.

A JÓSLÁSOK mindig veszélyesek. Megszoktam, hogy rossz előrejelzéseimre azt válaszolják, hogy nem számolok az emberi zsenialitással, a tudomány és technika minden területén tett hihetetlen előrehaladással. Ez azonban lényegtelen. A tudomány eljuttathatja az embert a Holdra, de a gondjaink egészen más természetűek: széttöredeztek és meghibásodtak a természeti rendszerek, a biológiai szervezetek, a családok, a közösségek, vagy maga Gaia, a bioszféra, a geológiai és légköri környezet. Ilyen gondokkal szemben a tudomány és technológia tehetetlen. Csak segít elleplezni a tüneteket, s ezzel egy időre meghosszabbítja a haldoklás időtartamát. Három területről szólok.

GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS
A világméretű gazdasági arénában ez igen hirtelen be fog következni. A világgazdaság bizonytalan. 1979-80-ban Dél-Amerikában hatalmas pénzügyi válság volt, amit azzal hoztak helyre, hogy a Valutaalap és a nyugati bankok hatalmas beruházásokkal meggátolták az összeomlást. 1994-ben Mexikó is közel volt ahhoz, s ez is készpénzt követelt. Ugyanekkor a japán buborék pukkant ki, majd 1997-ben a thaiföldi pénzrendszer jutott közel az összeomláshoz, s ez fenyegette a legtöbb délkelet-ázsiai országot is.

1998 szeptemberében a Wall Street került az összeomlás szélére, amit Alan Greenspan beavatkozása elhárított. Ekkor az orosz gazdaság összeomlott s azóta sem jött helyre, majd következtek a brazil, venezuelai és egyéb országok válságai. Az amerikai gazdaság is düledezik, a hiánya évente mintegy 300 milliárd $ és ez csak növekvőben van.

Meddig tarthat ez.? Ma a világ gazdaságát az amerikai fogyasztók tartják össze. Nem csak az amerikai gazdaságot, hanem felszívják a Harmadik Világ kivitelének jelentős részét is. Ha az amerikaiak elhatározzák, hogy felhagynak a fogyasztás dáridójával, ahogy ezt már a japán fogyasztó megtette, akkor semmi sem tartja többé össze a gazdaságot. (Fordító: csak a háború, a fegyvergyártás, az F16-vásárlás stb.)

Más okok miatt is össze fog omlani. Egy adott ponton az idegen beruházók elhatározhatják, hogy mivel az Egyesült Államok így nem tudja ezt tovább csinálni, eladják az amerikai részvényeiket. Ezek tőzsdei összeomláshoz vezethetnek. Hasonló helyzet alakulhat ki, mint 1929-ben.

A világgazdaság összeomlása nélkül is két legsúlyosabb gondunk a nyomor és a munkanélküliség. A Harmadik Világban az emberek legnagyobb része a paraszti gazdaságból él. Amilyen mértékben ezek az országok nyugati értelemben "fejlődnek", úgy fogják ezeket a gazdálkodókat rákényszeríteni a költséges, piacra termelő termelésre, a szabadalmaztatott, genetikailag módosított magvak használatára. A kis gazdaságok képtelenek alkalmazkodni a fokozott műtrágya, növényvédő szer és öntözővíz szükséglethez.

Ezek mellett a WTO követelésére kinyitják a piacokat az olcsó, támogatott nyugati mezőgazdasági termékek előtt, s a parasztok nagy része természetesen elveszíti a földjét. Megszűnik a kézművesség, az utcai árusítás és az eredeti helyi gazdaság más összetevője s az emberek rákényszerülnek, hogy a városokba menjenek és ott növeljék a munkanélküliek számát. Lesznek 40, 50, 100 milliós városok, amelyekben az emberek legnagyobb része elképesztő nyomorban fog élni.

Ennek a folyamatnak a feltartóztatását a WTO-n keresztül meg fogják gátolni az ellenőrizhetetlen nemzetekfeletti vállalatok, csak idő kérdése, hogy ezek mikor olvadnak egymásba. A túlélők hasznosabbnak fogják tekinteni az együttműködést, mint a vetélkedést. Egyesíteni fogják erőiket és belépünk a vállalati központi tervezés új korszakába amely sok vonatkozásban olyan lesz, mint a korábbi Szovjetunió központi tervezése, azzal a különbséggel, hogy ez az egész világra ki fog terjedni; csak önmaguknak tartoznak felelőséggel.

A MEGVADULT TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA
A tudomány és technológia ma egyre nagyobb mértékben egymásba olvadt. Az anyagi támogatás fontos a tudományos kutatás számára, ha a kereskedelem számára értékes termékeket akar alkotni. Ezt a célt szem előtt tartva a holisztikus (teljességre törekvő) tudomány értéktelenné válik. A teljességen való elmélkedés nem eredményez új antibiotikumokat, növényvédő szereket, genetikailag módosított terményeket vagy új hidrogénbombát. Az ilyen célokat maga elé tűző redukcionista tudomány nem teszi képessé a tudósokat arra, hogy megértsék újításaiknak a társadalomra és a természetre gyakorolt hatásait.

Ma már nem létezik többé olyan testület, amelyik ellenőrizné ezeket a tevékenységeket. Legföljebb áltatjuk magunkat azzal, hogy valaki ellátja ezeket a feladatokat, azokat is az ipar irányítja. Ez a helyzet a nukleáris iparban és a következő évtizedekben több Csernobillal nézhetünk szembe. A vegyipar eddig mintegy 70 000 vegyületet szabadított rá a környezetre és évente további ellenőrizetlen ezerrel nő a számuk. A rosszindulatú daganatok a férfiak felét és a nők harmadrészét betegítik meg, csökken a férfiak spermaszáma, egyre kevésbé véd már meg bennünket az ibolyántúli sugarak ellen a korábban védelmező ózonréteg.

További veszélyt jelentenek a genetikai beavatkozások, amelyeknek a hatását - legalább is mezőgazdasági alkalmazás esetén - a tömegek nyomására szerencsére ellenőrzik. A Nobel-díjas David Baltimore szavai szerint "a biotech ipar egy mindent engedélyező korban fejlődött ki". Ami a transgén átültetéseket illeti, annak a következményeit még elképzelni is rettenetes. Szervek, szövetek, szövetnedvek az egyik élő alakból egy másikba átültetve magukkal vihetnek vírusokat és más élőlényeket, amelyek arra az élőlényre jellemzőek, ahonnan származnak, s halálos veszélyt jelenthetnek arra a szervezetre nézve, ahová kerülnek és egész fajokat kipusztító járványokat okozhatnak.

Több mint valószínű, hogy a jelenlegi AIDS világjárvány okozója egy olyan vírus, amelyik egy középafrikai zöld majom szérumából származik, amely szérumot gyerekbénulás vagy fekete himlő elleni oltóanyag termelése céljából vettek le. Ez az elmélet egybeillik azzal a ténnyel, hogy az emberi fajt megbetegítő nagy járványokat olyan mikroorganizmusok okozták, amelyek korábban más élőlényben voltak és azok közeli kapcsolatba kerültek az emberrel.

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Minden idők legkomolyabb, a technológiával összefüggő szerencsétlensége a világméretű éghajlatváltozás. Ha holnap abbahagyjuk az üvegház-gázok kibocsátását, még mintegy 150 éven át várható az éghajlat változása a gázok hosszú légköri tartózkodási ideje miatt. A kormányok és a nemzetközi szervezetek szinte semmit sem tesznek ez ellen. A feladat túl nagy a számukra és olyan fellépésekre lenne szükség, amelyek kényszerítik őket, hogy hagyjanak fel a termelés növelésével. Kyotoban javasolták az üvegház gázok kibocsátásának csökkentését, de az Egyesült Államokban a vállalatok, főleg az olaj-cégek nyomására a Kongresszus az egyezményt nem erősítette meg.

Ez azt jelenti, hogy életünket egyre jobban veszélyeztetik a hurrikánok, áradások, szárazságok, a tengerszint emelkedése és Észak-Európában lehűlés (ezt nevezik "felmelegedésnek"), mert a Golf-áram egyre gyengül. A tenger sótartalma csökkent, mert olvadnak az Északi Sarkvidék jéghegyei. Természetesen lassíthatnánk ezt a folyamatot és reméljük, hogy az éghajlat állandósul és a Föld lakható marad, de ha nem teszünk gyors és komoly intézkedéseket, nemsokára a történelem legnagyobb szerencsétlenségével kerülünk szembe. Kevés jele van annak, hogy ilyen intézkedéseket hoznának. Nem is valószínű, mert a nemzetekfeletti vállalatok, amelyeket a WTO felmentett a társadalom és a természet iránti minden kötelezettségük alól, teljes felügyeletet gyakorolnak a nemzetközi szervezetek és a kormányok felett.

MIT TEGYÜNK?
Ha sokáig életben akarunk maradni ezen a bolygón, a legfontosabb legyőzni ezeket a vállalatokat. A legfontosabb, hogy tájékoztassuk az embereket arról, hogy valójában mi történik. Remélhetőleg egyre erélyesebben fognak fellépni és nyomást lehet gyakorolni a kormányokra, mint tavaly a genetikailag módosított élelmiszerek esetében. Le kellett leplezni a világ lakossága elleni génpiszkált élelmiszerekkel kapcsolatos terveiket. Az emberek lassan kezdenek tudatra ébredni és egyre jobban a Monsanto ellen fordulnak.

Hatalmas szakadék van a vállalatok és az emberek, a természet érdekei között. Ezt az emberek kezdik fölismerni, ezt mutatják a hatalmas tüntetések a WTO, a Világbank, a Valutaalap és a biológiai ipar ellen. Seattle volt a vízválasztó, s néhány hónappal később Washington.

Ha a kellően informált tömegek folytatják a tavaly elkezdett küzdelmüket a politikai és gazdasági vezetők ellen, lehetséges, talán rózsásabb jövő elé nézünk. - Pi.

[ FOLYTATÁS ] [ TARTALOMJEGYZÉK ] [ RÉGEBBI SZÁMOK ]