A GAIA 2000 augusztus 11.-i számában "Fogyasszon több áramot! Nyerhet" címmel már írtunk a budapesti elektromos művek piszkos, fogyasztásnövekedést célzó hirdetéséről, sorsolásáról.

Huth Gergely a MAGYAR NEMZET 2000.08.10.-i számában arról ír, hogy a Magyar Energetikai Hivatal közbelépését kérték a zöldek az elmű lakossági energiafogyasztást ösztönző tevékenysége miatt. Az Energia Klub szerint több hazai és nemzetközi jogszabály szellemével ellentétben áll a fogyasztásnövelési vetélkedő.

Ámon Ada, az Energia Klub munkatársa reméli, hogy a magyar lakosság nem dől be a cég felhívásának, és figyelmeztetett rá: ha a lakosság tömegesen lépne be a kezdeményezésbe, jelentősen növekedne az erőművek károsanyag-kibocsátása. (Pi.: és a számláink!)

Emlékeztetett rá, hogy Nyugat-Európában a kormányok éppen az energiatermelés csökkentésére irányuló megállapodásokat kötnek a szolgáltatókkal, de itthon is megszületett már a kormány energiatakarékossági elképzelése. A környezetvédelmi miniszter is a lakossági takarékosság élénkítését sürgeti.

A reális zöldek klubja egyetért az elmű akciójával. elnöke, juhos lászló szerint az európai uniós tagság sokat hangoztatott feltétele a felzárkózás az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és az életszínvonal területén. Hozzátette: badarság lenne ezt az akciót többletfogyasztásra ösztönzésnek tekinteni, mert a magyar háztartások átlagosan fele annyi villamos energiát fogyasztanak, mint például német vagy osztrák társaik.

fidusz

THIRD WORLD RESURGENCE No.114/115, p 33. Florianne Koechlin: The "Golden Rice" a big illusion? (Az "Arany rizs" illúzió?)

A svájci Szövetségi technológia Intézet egy kutatócsoportja három idegen gén beültetésével kifejlesztett egy A-vitamin előanyagot (provitamin) tartalmazó rizsfajtát. Munkájukat a Rockefeller Intézet és az EU is támogatta. Az "arany rizs" célja, hogy hozzájáruljon a fejlődő országokban kb. 250 millió ember érintő, vakságot okozó A-vitaminhiány leküzdéséhez. Az elmúlt évtizedben a FAO és az ENSZ átfogó munkát indított a vitaminhiány leküzdésére. Ennek keretében több módszert alkalmaztak, pl. élelmiszerek vitaminozását, A-vitamin-tokok osztását illetve magas A-vitamintartalmú élelmiszerek elterjesztését. Mind közül ez utóbbi megközelítés bizonyult a legsikeresebbnek. A több országban beindított munkatervek lényege, hogy a helyi, szegény embereket a közösség bevonásával megtanították arra, hogy kis földterületeken, vagy akár az épületek mellett felfuttatva termeljenek olyan levélzöldségeket, amelyek sok A-vitamint (vagy előanyagot) tartalmaznak. Ezek a munkatervek nemcsak az A-vitaminhiányt szüntették meg, de az emberek táplálkozásán általában véve javítottak, és hozzájárultak más hiánybetegségek leküzdéséhez is. A WHO egyik szakértője szerint a sikerhez rendszerszemléletű megközelítés szükséges, ami a leghatékonyabb és egyben legolcsóbb is. Az erőfeszítéseknek köszönhetően a gyerekek A-vitaminhiánya az elmúlt 20 évben kétharmadával csökkent. Ehhez képest az "arany rizs" elszigetelt és egytényezős megoldást keres a kérdésre, és az ígéretekhez képest egyáltalán nem biztos, hogy be is fog válni. Nem lehet tudni, hogy az A-előanyag termelése különböző környezeti viszonyok közepette is megmarad-e. Emellett az előanyagnak a tápcsatornából való felvételéhez zsír szükséges, és a szegény emberek étrendje ezt gyakran nélkülözi. A rizsen alapuló megoldás nem veszi figyelembe, hogy a rossz egészségügyi körülmények és a tiszta víz hiánya jelentősen hozzájárul az A-vitaminhiány kialakulásához.

Nemcsak biológiai, de gazdasági és kulturális gondok is felmerülnek. Ingo Portykus, az arany rizs kifejlesztője azt nyilatkozta, hogy nem fog szabadalmat kérni a fajtára. Ígéretét azonban megkérdőjelezi, hogy kutatásainak egy részét a Novartis laboratóriumában végezte, és maga is érdekelt 30 géntechnológiai szabadalomban. Az arany rizs pedig lehet, hogy egyszerűen élénk narancssárga színe miatt nem lesz népszerű az ázsiai és afrikai emberek körében .- MV

THIRD WORLD RESURGENCE No. 118/119 p 22. Mae-Wan Ho: The 'golden rice' – an exercise in how not to do science (Az "arany rizs" – hogyan ne csináljunk tudományt?)

Május 16.-án az A-elővitamint tartalmazó "arany rizs" kifejlesztői bejelentették, hogy megegyeztek az AstraZeneca céggel abban, hogy a fejlődő országok gazdálkodói számára szabad hozzáférést biztosítanak az új, génmódosított fajtához. A fejlett országbeli termelőknek jogdíjat kell fizetniük majd a vetőmagok után, míg a fejlődők szegény parasztjainak (akik 10 000 dollárnál kevesebbet keresnek) nem. Ez azért különös kissé, mivel az arany rizst közpénzekből fejlesztette egy svájci intézet, a Rockefeller Alapítvány és az EU támogatásával. A fajtát még nem dobták piacra, ez a különböző vizsgálatok elvégzése után kb. 2003-ra várható. Ázsiai szervezetek és aktivisták azonban máris tiltakoznak ellene, mondván, hogy a génmódosított rizs egyoldalú és helytelen választ kínál az alul- és rosszul tápláltságból eredő gondokra. Minek 100 dollárt költeni erre, amikor sokkal olcsóbb és egyszerűbb megoldások is rendelkezésre állnak, mint pl. A-vitaminban gazdag leveles zöldségek termesztése? A fejlesztők érvelése szerint az első ok az, hogy a rizs fényezése során eltávolítják annak A-vitamin tartalmú külső rétegét. Az ázsiaiak azonban hagyományosan fényezetlen rizst ettek, és csak a nyugati szokások elterjedése miatt álltak át a fényezett rizsre. De a termés egy részét könnyen fényezetlenül hagyhatnák a szegények számára. Bár az A-vitaminhiány (és általa okozott vakság) komoly egészségügyi gond legalább 26 országban, más, hagyományos módszerek is léteznek leküzdésére: a FAO már 1985-ben tervet készített ennek érdekében amely sok helyen sikeresnek bizonyult. Az is ismert, hogy az A-vitamin felvételét jelentősen befolyásolja a személy jóltápláltsága, tehát hiába esznek a szegények A-vitaminos rizst, ha szervezetük nem tudja azt megfelelően hasznosítani. Ráadásul az egyoldalú rizsétrend az A-vitaminhiány mellett más hiánybetegségekhez is vezet (pl. vas). A megoldás a mezőgazdasági termelés sokféleségének növelésében, így a változatos táplálkozásban lenne.

Mindezen túlmenően az arany rizs génmódosított, az ilyen növények összes kockázatával és bizonytalanságával együtt. Az A-vitamin képzéséhez négy különböző enzimre van szükség, amelyeket két mesterséges génkombinációban juttattak be a rizsbe, ami a "szokásos" módosított növényeknél bonyolultabb, és így bizonytalanabb szerkezetet eredményezett. Mivel e génbeépülés helyét a mai eljárásokkal nem lehet előre meghatározni, sok azonosítatlan melléktermék is keletkezett, amelyek az egyes rizsvonalakban is eltérőek. Ezek táplálkozástani hatásairól még semmit nem tudunk. A génmódosítás során itt is a széles körben alkalmazott CaMV-promotert használták, amely egyre gyűlő adatok szerint növeli a rekombináció és a horizontális génátadás valószínűségét, tovább növelve az arany rizs kockázatait. MV

KÜLDI VASKI KAMILLA, 2000 április 10 körül.
PAUL HELLYER beszédéből (Edmonton, Saskatoon)

Kanada választása: NAFTA vagy Medicare (egészségügyi ellátási rendszer). Kanada Akciós Pártja nem mondhat igent mind a kettőre.

Toronto, ON
A NAFTA egészségügyi ellátásunk létét. fenyegeti, a mindenki által jó elérhető rendszer helyett be akarják vezetni a félig vagy teljesen magánosított amerikai ellátást. Elvettek 30 milliárd dollárt az ellátástól és most azt mondják: ez így nem működik, magánosítani kell. Ügyes taktika volt. Brit Kolumbia például utat akar nyitni az EÁ egészségügyi ellátó szervezeteinek. A kanadai és amerikai egészségbiztosító társaságok támadást intéznek a Medicare ellen a saját hasznuk érdekében. Megnyílik a hazai piac a haszonérdekeltségű egészségügyi ellátás előtt, amelyet a WTO illetve a GATS szorgalmaz (General Agreement on Trade in Services)

Clayton Yeutter, az EÁ vezető kereskedelmi tárgyalófele azután, hogy 1987 október 3-án aláírták a kanadai-amerikai szabad kereskedelmi megállapodást, mondotta: "Új kereskedelmi szerződést írtunk alá Kanadával. A kanadaiak nem tudják, hogy mit írtak alá. 20 éven belül be fognak olvadni az EÁ gazdaságába.

További adatok: Paul Hellyer -cap-pac@istar.ca Defence of Canadian Liberty Committee, c/0 constance fogal law office, #401 -207 West Hastings St., Vancouver, B.C. V6B1H7 --- cfogal@netcom.ca; www.canadianliberty.bc.ca Pi

VILLE-VEIKKO HIRVELÄ: Right to health, its violations and WTO agreement on services (Az egészséghez való jog, annak megsértése és a szolgáltatásokra vonatkozó WTO-egyezmények. )

(2000 08.18. Az eredeti angol anyag is csak kivonat, idézet-gyűjtemény, azt még a felére rövidítettem. Elhagytam az oldalszám-hivatkozásokat is.)
Az ENSZ 2000 július 4-én közzétette az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogi Bizottságának az egészségről szóló nyilatkozatát: "A lehető legmagasabb egészségi színvonal eléréséhez való jog."

A bizottság már korábban, a WTO-val kapcsolatos nyilatkozatában megjegyezte, hogy "a világpiac által előidézett gazdasági és vállalati szerkezet-átalakítás máris a gazdasági és társadalmi jogok megsértéséhez vezetett" és "károsan befolyásolta az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást." Most a Bizottság hozzáteszi, hogy az "egészséghez való jog megvalósulása érdekében" az államoknak rendszabályokat kell életbe léptetniük, hogy ellenőrizzék az orvosi készülékek és gyógyszerek piacát és hogy biztosítsák "az alapvető megelőző, gyógyító, helyreállító egészségügyi szolgáltatásokhoz és lényeges gyógyszerekhez, iható vízhez és kezeléshez való egyenlő és kellő időben való hozzájutást." Az egészséghez való jog károsodhat, ha az államok szabályozása nem megfelelő, ha nem ellenőrzik az egészséggel összefüggő árucikkek és szolgáltatások forgalmát, ha az ellátásra fordított összegek vagy az elosztás arányai nem megfelelőek. Az államnak biztosítani kell az egészségüggyel kapcsolatos eszközökhöz, javakhoz és szolgáltatásokhoz szükséges egyenlő hozzájutást. A szolgáltatások, lényeges gyógyszerek árai olyanok legyenek, hogy azokhoz mindenki hozzájuthasson.

Mindezekért a WTO-nak is hatékonyan közre kell működnie és ha az államok szerződéseket kötnek más államokkal vagy nemzetekfeletti vállalatokkal, figyelembe kell venni az egészségre vonatkozó kötelezettségeket is.

Az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a magán, üzleti ágazat, vagy az egészségügy magánosítása ne fenyegesse az egészségügyi szolgáltatásokhoz és eszközökhöz való hozzájutás lehetőségét. Az államoknak ellenőrizniük kell a kereskedelmet, a szolgáltatások árait és az egészségügyi biztosítási rendszert, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen.

Az államoknak nem szabad korlátozni vagy megtagadni senkitől az egészségügyi ellátást. A méltányosság elve azt követeli, hogy a szegény háztartásokat ne terheljék aránytalanul magas egészségügyi kiadások, (összemérve azokat a tehetősekével). Az államoknak hatékonyan közre kell működniük, hogy megvalósuljon az egészséghez való jog.

Ha valamilyen intézkedés korlátozná az egészséghez való jog érvényesítését, annak a lehető legkisebb mértékűnek és időtartamúnak kell lenni. Egy demokratikus országban szükséges, hogy a jólét általában növekedjék.

Az egészséghez való jog megsértését jelenti, hogy ha nem védik meg a fogyasztókat és a munkásokat az egészségre ártalmas gyakorlatoktól, például a gyógyszerek vagy élelmiszerek előállítóit, eladóit és fogyasztóit. Jogsértés az is, ha nem csökkentik a csecsemő- és az anyai halálozást.

Az államok legyenek képesek rá, hogy egyenlő jogokat és hozzáférést biztosítsanak az anya és gyerekvédelemhez, a szülés előtti és utáni időszakokban szükséges gondozáshoz, a baleseti ellátásban, járványok esetén, stb. A közösségeknek részt kell venni az adott terület leggyakoribb fertőzései elleni védőoltásokban.

Semmiféle emberek közötti megkülönböztetést nem szabad alkalmazni. Az embereknek olyan kérdésekben, amelyek befolyásolhatják egészségügyi állapotukat, részt kell venniük a döntési folyamatokban. Biztosítani kell, hogy a megfelelő gyógyszerekhez és orvosi segédeszközökhöz való hozzájutás korlátozása sose váljék a gazdasági nyomásgyakorlás eszközévé, mint például a WTO által gyakorolt kereskedelmi és szabadalmi jog-korlátozások.

Az egészséghez való jog korlátozása miatt károsultak kapjanak nemzeti és nemzetközi szinten jogi orvoslást (kárpótlás, biztosíték az ismétlődés lehetőségének kizárására). Ilyenekkel foglalkozniuk kell a nemzeti szószólóknak, emberjogi bizottságoknak, fogyasztói fórumoknak, betegjogi társaságoknak és hasonló intézményeknek.

Ville-Veikko Hirvelä, a finn független szervezetek WTO-mozgalma, Kirkkotie 6-10, 20540 Turku, Finland. Villámlevél cím: Hiba! A könyvjelző nem létezik. Maan ystävät ry - Friends of the Earth Finland - Jordens Vänner Kirkkotie 6-10 tel. +358-2-231 0321 20540 Turku fax. +358-2-237 1670, Finnország. Pi

THE ECOLOGIST 30:5:11, July/August 2000, News - Gulf War Syndrome: New Evidence (Öbölháború tünetcsoport: újabb bizonyíték)

A Texasi Egyetemen Robert Haley azt találta, hogy a beteg háborús veteránoknak az agytörzsében kevesebb a sejtek száma, mint az egészséges veteránokéban. A szövettani kép hasonló a sclerosis amyotrophic lateralis és a sclerosis multiplex szövettani képéhez, a demenciáéhoz. (Lásd a 299.-es Gaiaban a Science egy cikkét a háború méregtanáról, ott is Haleyra hivatkoznak.) Pi

THE ECOLOGIST 30/5/59, Lynne McTaggart: Twentieth century plague (A XX. sz. pestise)

A legtöbb betegség rejtett forrásai a mindennapi élet vegyületei. Mintegy 70 000-t tartanak számon. Csak a mezőgazdasági vegyipar mintegy 50 000 növényvédő szert hoz forgalomba, 600 különböző hatóanyaggal. Minden emberre évi fél kiló kibocsátás jut, a brit ivóvizekből 350 féle mutatható ki.

A szereket nem csak az élelmiszerek előállítására használják, hanem a gyepekre, parkokra, golfpályákra, a vasúti sínekre stb.

Gyakran veszélyesek az illékony szerves vegyületek, festékek, fabevonók, a szőnyegek pl. 120 féle szert tartalmazhatnak: rágcsálók elleni, tűzvédelmi anyagokat, festékeket, stb. A samponokban, fogkrémekben, szappanokban is sokféle mérgező anyag fordul elő.

Hallatlanul fontos, hogy az együtt alkalmazott szerek egymás hatását erősíthetik (szinergizmus), akár ezerszeres mértékben (l. Science 1996, 272:1489). Lehetetlen minden együttes adás esetén létrejövő hatásfokozódást kivizsgálni; például 1000 vegyület 3-szoros együttesének a vizsgálatát 100 laboratórium napi 7 órás munkaidőben 180 év alatt tudná elvégezni. - Pi.

Papp Anna: Örökség

Az alkotás, mindig elárul valamit az alkotóról. Hétvégeken vagyunk együtt a családommal. Kutyánk fekete orra, péntekenként mozdulatlanul abban az irányban, ahonnét várhat, ahonnét érkezem. Boldog csaholását és játékos bakkecskeugrását követően a gyönyörű szép kertünk tárul elém. Lám - milyen gondos gazda a fiam. Műszakozik, ingázik és szépítgeti leendő pici unokám és kis családjuk leendő otthonát, és rendezgeti a kertünket.

A szeretet erejét látom minden kis fűszálban, virágban, a roskadozó barackfánk gyümölcs-ontásában. Csodálom a fiamat és büszke vagyok rá. Melegség járja át a szívemet - benne látom továbbégni azt a töretlen élni akarást, amit én is a szüleimtől kaptam örökségül, ő viszi tovább a hétköznapokban töretlen lendülettel.

A ROYAL SOCIETY alapszabályából (1662)

A Royal Society kötelessége és szándéka: kísérletek által tökéletesíteni a természeti dolgok és minden hasznos mesterség, gyártmány, mechanikai készség, gép és találmány ismeretét - nem ártva magát a hittudományba, metafizikába, erkölcstanba, politikába, retorikába, logikába."
(Forrás: Wolfgang Krohn: Filoz. Figyelő 81-3,/4)

Részletek SEBEŐK JÁNOS írásából (Magyar Nemzet 2000. július 8, p. 26) "Természetes intelligencia nincs. Az emberi intelligencia is mesterséges intelligencia. Kifejeződni csak egy természeten túli, részint természet fölötti, másrész viszont hipermateriális, tárgyiasult közegben tud." ... "Tapasztaljuk, hogy a tudat emberhez kötött, tapasztaljuk, hogy az emberi tudat technológiához kötött, ám nem tudjuk, hogy a nem emberi tudat élethez kötött-e, így azt sem tudjuk, mekkora szerepe van tudatunk élményében az életnek."
(Hát, ha írnék abba a lapba, ezzel vitába szállnék...)

THE ECOLOGIST, Vol 30 No3, May 2000 The Debate: Is science neutral? (Semleges-e a tudomány?) Edward Goldsmith és Lewis Wolpert vitája. E.G. az Ecologist alapítója, a L.W. az orvosi biológia professzora (Univ. College, London).

GOLDSMITH: Nem semleges. A tudományos megismerés tapasztalati, alapja a megfigyelés, érzékelés. Az adatok értékelése függ a körülöttünk lévő világhoz való viszonyunktól, kultúránktól, értékeinktől. Polányi Mihály azt állította, hogy tárgyilagos tudásra csak az tehet szert, aki teljesen el van szigetelve az emberi társadalomtól, s Karl Popper szerint a tárgyilagos tudás csak a megismerő nélkül létezhet.

A tudományos megállapításokat csak tapasztalati úton lehet igazolni vagy cáfolni. Polányi M. szerint egy alapvető felfogás elfogadását vagy elvetését nem befolyásolják a mellette vagy ellene szóló bizonyítékok. A modern tudós úgy véli, hogy az ember észszerű lény, aki az evolúciós véletlen variációkon át halad előre, s hogy minden ami jó, az a tudomány, a technika, az ipar terméke. Max Planck: "egy új tudományos igazság nem az ellenfelek meggyőzése révén diadalmaskodik, hanem mert felnő egy új nemzedék." Francis Bacon állította először, hogy a tudományt el kell választani az értékektől, hogy semleges legyen. Azonban az ő "tudományos ismerete" sem volt érték-mentes, hisz azt mondta, hogy az ember uralkodik a természet felett. A Novum Organumban írta: "Az igazság és a hasznosság azonos", s ami gyakorlatilag hasznos, az elméletileg helyes. Elvetette a jó és rossz fogalmát, csak az volt a fontos a számára, hogy elősegíti-e vagy sem az ember uralmát a természet felett. Minden megvalósíthatót meg kell valósítani - mondta.

A modern redukcionista tudomány révén átalakítják a bolygót. A holisztikus tudomány nem állított volna elő növényvédőszereket, antibiotikumokat, génpiszkált élőlényeket és atombombát.A tudomány a rövidlejáratú előnyökért dolgozik.

WOLPERT: A tudomány révén lehet megismerni a világot. Semmiben nem értek egyet Önnel. A tudomány erkölcsileg semleges, s az etika csak akkor lép be a dologba, ha egy terméket állítunk elő, pl. genetikailag módosított élelmiszert. A tudást jóra és rosszra is lehet használni. Természetesen a tudósok felelőséggel tartoznak mindenkivel szemben.

Különbséget kell tenni a tudomány és annak alkalmazása, a technológia között. A tudomány tárgya nem az, hogy miként működik a világ - ez bölcseleti kérdés s nincs köze a valósághoz. Ön talán nem hiszi, hogy sejtekből állunk, hogy a DNS az öröklődési anyag? A tudomány gyakorlati művelőit nem érdekli a tudományfilozófia. Weinberg könyvében (Dreams of a Final Theory) egy teljes fejezetet szentel a "Filozófia ellen". (A fizikusokat a háború utáni időszakban nem segítette a bölcselet. Ez érvényes a genetikára és a molekuláris biológiára is.)

Karl Popper könyvében (The Logic of Scientific Discovery) azt állítja, hogy a tudományt merész feltevések viszik előre és nem a megfigyelések, majd a feltevéseket, ha hamisnak bizonyulnak, elvetik. A cáfolat minden és a bizonyítás semmi.

De honnan tudjuk, hogy a cáfolat helytálló? Popper odáig megy, hogy: "A tudományunk nem tudás, sosem állíthatja, hogy eljutott a valósághoz. Nem tudunk, legföljebb feltételezünk." Ez lehetetlenség - a DNS valóban az öröklési anyag és a fehérjék kódja.

A tudósok a természet működésének alapvető kérdéseivel foglalkoznak. A tudomány közös munkálkodás, amelyben az egyének közreműködése és nézete közömbös. Senki sem adja fel könnyen a nézeteit.

A modern tudomány Archimedesnél és Galalieinél kezdődik, Bacon semmit sem fedezett fel - csak az üres beszédet. Az igazság és a hasznosság nem azonosak. Nem értem, hogy mit jelent a "holisztikus tudomány". A mindenség összes jelenségének az alapja ugyanazon fizikai törvényszerűség, nem hiszem, hogy Ön ne értene egyet ezzel.. Azonban nem lehet mindent a fizika fogalmaival megmagyarázni. A szerveződésnek sok szintje van és meg kell lelnünk a jelenség magyarázatához szükséges szintet. Nem akarjuk a gazdaság törvényeit visszavezetni a molekulákig, de a sejtek nyelve már molekuláris.

Néhány esetben egyes tudósok erkölcstelenek: a fő példa az eugenika. Mint Oppeheimer a bombával kapcsolatban kifejtette, a tudósok feladata megérteni, miként működik a világ, de ezt a tudást a választott képviselők használják fel. A tudósoknak ritkán áll a hatalmukban a tudomány alkalmazása, - ez a pénzzel rendelkező iparra és kormányra marad.

GOLDSMITH: Ön szerint az emberi génszerkezet semleges, de mint írja, a felhasználása a pénzzel rendelkező ipartól és kormánytól függ. A tudósok nem élnek légüres térben, tudomásul kell venniük, hogy felfedezésükből genetikailag módosított élelmiszerek lesznek. Mint az amerikai fegyvergyárosok, akik tagadják, hogy felelősek lennének az általuk gyártott fegyverek felhasználásáért.

A könyvemben (The Way) foglalkozom a darwinistákkal és neodarwinistákkal. Az evolúcióról alkotott véleményük eltér, de egyetértenek abban, hogy a moralitás a tárgyilagos tudományos felismerésből ered, a jól választott erkölcsi eszmék hajlékonyak és mindenekfelett az egyént, és nem a társadalmi értékeket vagy haladást szolgálják. E nézetek nem véletlenek, ezeket az ipari társadalom határozta meg.

A neodarwinista tételek nem bizonyítottak. Sok bíráló szerint a természetes kiválasztódás kicsivel több, mint Adam Smith "láthatatlan kéz" gondolatának biológiai változata. Közgazdászainak ezen tétele törvényesíteni akarja a társadalmi és gazdasági szabályokat. A "véletlen változások" valóban véletlenszerű voltát ugyan mi bizonyítja? Honnan tudja, hogy nem része egy rendezett mintázatnak, amelyet nem tudtunk felismerni? Ahogy Lamarck mondta: "a véletlen szó csak annyit jelent, hogy nem ismerjük valaminek az okát."

WOLPERT: Mi a baj a genetikailag módosított növényekkel? Az egész hisztéria közepette eddig egyetlen ésszerű érvet sem olvastam a feltételezett veszélyekről. Tudja-e, hogy a zöld forradalom során a növényeket úgy fejlesztették ki, hogy Rtg sugarakkal kezelték a magvakat és kiválaszották a kívánt tulajdonsággal rendelkező mutánst? Ez a megközelítés tetszik-e önnek? És nincs-e szükségünk több élelmiszerre? A csaknem vallásos fundamentalistákat nem érdeklik a tudományos eredmények. A genetikai módszereket kifejlesztő tudósok nem felelősek a génmódosított élelmiszerekért - legfeljebb a gazdag cégek. A módszereket tiszta kutatómunka során állították elő és nem lehet összevetni a fegyverekkel. Kevés dolog van a földön, amit ne lehetne rosszra is felhasználni, pl. szörnyű dolgot művelhetnék önnel a szemüvegem segítségével.

A demokráciában a kormányon keresztül kell cselekednünk a helytelen dolgok ellen. A tudósok nem hozhatnak erkölcsi döntéseket, ehhez nem is értenek és joguk sincs hozzá.

A tudósok erkölcsi értékei nem befolyásolják a tudományos ötleteiket. Nem tudom, hogy miként lehet alapozni az erkölcsi értékekre, de bizonyos vagyok abban, hogy az evolúciónak szerepe van ebben. Meg vagyok lepve azon, hogy Ön elveti a darwinizmust. Az embriók az evolúció kulcs-összetevői. A DNS nemzedékről-nemzedékre változik és ez szabályozza az embrió fejlődését. A DNS változásai megváltoztatják a felnőtt lény alakját és működését, így működik a természetes kiválasztódás, az alkalmasabb fennmaradása.

Ön bizonyára nem Lamarckista - vagy talán van Önnek egy rejtett vallásos ellenvetése a darwinizmussal szemben? A véletlen szerepe általános a természetben, véletlenszerű a molekulák mozgása a gázokban vagy folyadékokban. A baktériumok vegyületekkel szembeni ellenállóképessége gyakori példa. Igaz, hogy a fejlődésnek vannak kényszerítő korlátai, a természetes kiválasztódás révén nem tudunk szárnyakat növeszteni, hogy angyalokká váljunk, bár angyali természetünk evolválódhat a DNS kis változásai révén.

GOLDSMITH: Nézzünk szembe azzal, hogy a vitánkban két ellentétes és kibékíthetetlen világnézet ütközik össze. Ön a genetikailag módosított élelmiszerekkel szembeni "hisztériáról" ír. Kormányunk fő tudósa, Robert May szerint Pusztai patkánykísérletei szemétre valók. William Bean 1962-ben azt állította, hogy Rachel Carson DDT-re vonatkozó kijelentései "szamárságok". Lord Zuckerman, aki a hetvenes évek elején a brit kormány fő tudósa volt, azt mondta, hogy a Növekedés határai c. Római Klub Jelentés önkényes, tudománytalan okoskodás, lehetetlenség.

Ezek a kijelentések nem tükröznek éppen valamiféle tudományos semlegességet vagy tárgyilagosságot. E kutatók és Ön is a kötelességüknek érzik, hogy lejárassanak minden olyan eretneket, akik azt merészelik állítani, hogy ezek az alattomos folyamatok nem vezetnek jóra.

A neodarwinizmus szerint az evolúció és a természetes kiválasztódás rokon értelmű szavak. Ön nem fogadja el egy filozófus véleményét, de Charlesworth kutató, s szerinte "a természetes kiválasztásnak valószínűleg a leglényegesebb állítása, hogy a gyors evolúciós szakaszok egybeesnek a kiválasztódás irányának a megváltozásával".

A moszkitók DDT-vel szembeni ellenállóképessége igen sokféle módon alakulhat ki, amire a természetes kiválasztódás nem ad magyarázatot. Ludwig von Bertalanffy, aki Önhöz hasonlóan fejlődés-biológus, megjegyzi, hogy "A kiválasztódás előfeltétele az élő szervezet önfenntartása, alkalmazkodóképessége, szaporodása stb. Ezek tehát nem lehetnek a kiválasztódás hatásai." Sokkal bonyolultabb folyamatok eredményei.

A természetes kiválasztódást nem azért fogadják el, mert nyilvánvaló bizonyítékok szólnak mellette, hanem mert tökéletesen beleillik a gépies és redukcionista világképünkbe, amely mindenütt véletlent lát és nem rendet. WOLPERT: Az Ön világnézete igen sajátságos. Igaz, hogy egyes tudósok tévedhettek, de ez nem aknázza alá a tudomány egészét. A tudománnyal lehet a legjobban megmagyarázni, hogy miként működik a világ. Pusztai munkái tudományos alapon bírálhatók és bírálandók.

Nem a tudósokat kell azzal vádolni, hogy egy vallás papjai, inkább Önnek vannak kicsit vallásos nézetei a holizmusával és az evolúciós elmélet teljes elvetésével.

Nem tudományos érv, hogy a természetes kiválasztódás és a genetikai változatok nem lehetnek felelősek a moszkitók DDT iránti ellenállásának. Ön Lamarckiánus aki azt hiszi, hogy a szerzett tulajdonságok átöröklődnek és nem veszi figyelembe az ez ellen szóló rengeteg érvet. Szeretném tudni, hogy milyen tudományban bízik.

Önhöz hasonló módon én is féltem a környezetet és kizárólag a természet tudományos megismerése révén leszünk képesek arra, hogy megvédjük. Például a tudomány figyelmeztetett az ózonlukra és a fölmelegedésre. Pi