A WORLDWATCH INTÉZET hírei.
Küldi Halász Judit (jhalasz@levego.hu), 2000. szeptember 7, forrás: "Martha Ture" - mture1@seeyouonline.com -
Lester R. Brown: Climate change has world skating on thin ice (Az éghajlatváltozás - vékony jégrétegen való korcsolyázás)

Idén nyáron aki el akart volna gyalogolni az Északi Sarkra, az út végén néhány mérföldön át úsznia kellett volna. A tudományos világ meglepődött. Ez az észlelés két újabb tanulmánnyal együtt nem csak azt bizonyítja, hogy a Föld jégtakarója olvad, hanem azt is, hogy ennek üteme gyorsul.

Két norvég kutató előrejelzései szerint 50 év múlva az Északi sarki óceán nyáron jégmentes lesz. Egy amerikai tanulmány szerint Grönland jege is olvad. Egy korábbi jelentés szerint az elmúlt 40 évben a sarki jégpáncél 42%-kal vékonyodott. A jég tömege mintegy felére csökkent.

Grönland területe 2,2 millió km2, s évente 51 milliárd m3 vizet veszít: ennyi víz folyik le évente a Níluson.
Az Antarktiszon is csökken a jégtakaró. A Déli Sarkon Egyesült Államok nagyságú földrész van. Ennek jégtakarója átlagosan 2,3 km vékony és viszonylag állandó, de a pereme gyorsan csökken, amerikai és angol kutatók szerint minden oldalán: a század közepétől 1997-ig 7000 km2 tűnt el, s azóta egy év alatt 3000 km2-rel fogyott. Delaware állam nagyságú letöredezett jéghegyek fenyegetik a hajókat. 1940 óta abban a térségben 2,5 C-t tesz ki a melegedés.

Az jég olvadásáról Lisa Mastny 30 tanulmányt talált, ezek szerint mindenütt olvad a jég: a Sziklás hegységben, az Andokban, az Alpokban, a Himalájában. Montana államban 1850 óta a 150 gleccserből csak 50 maradt. Az Egyesült Államok geológiai felmérése szerint a következő 30 évben ezek is el fognak tűnni.

Peruban az Andokban a Quelccaya gleccser visszahúzódóban van, 1970-ben ez évente 3 métert tett ki, 1990-ben már 1990-t. Európában az Alpokban 1850- óta 35-40%-kal zsugorodott a jég, s ez várható módon folytatódik. Ezek az ősi gleccserek a következő fél évszázad alatt el fognak tűnni.

A Himalájában riasztó módon felgyorsult a jég zsugorodása. Kelet-Indiában, a Dokriani Bamak gleccser 1992 és 1997 között 16 méternyit vonult vissza, egyedül 1998-ban további 20 métert.

A hó és jégtömegek ezen olvadása nem meglepetés. Svente Arrhenius svéd kutató a múlt század elején figyelmeztetett rá, hogy az ásványi tüzelők égetése felemelheti a légkör széndioxid szintjét, s ezzel üvegház-hatást hozhat létre.

A CO2 szintje az ipari forradalom előtt 280 ppm-re becsülhető, 1960-ra 317 ppm-re nőtt és 1999-re már 368 ppm-re: négy évtized alatt 16% emelkedés.

Miként a CO2 szint emelkedik, úgy melegszik a Föld. 1975 és 1999 között az átlaghőmérséklet 13.94 C-ról 14.35C-ra nőtt. Az 1866 óta folyó mérések időszakában a legmelegebb 23 év 1975 után volt.

A kutatók szerint a hegyvidéken jelentkező 1-2 C-ú emelkedés hatására drámaian megnő az eső és csökken a hó aránya. Az esős évszakban a hó/jég olvadása miatt nagyobb áradások várhatók, s kevesebb hóolvadás fogja táplálni a folyókat a száraz évszakban.

A természet az "égi raktárakban" friss vizet tárol, hogy nyáron hóolvadáskor felhasználjuk, de ez a hó és jég zsugorodás miatt teljesen eltűnhet. Ez befolyásolni fogja a városok ivóvizét, az öntözés lehetőségét.

Grönland és az Antarktisz jégpajzsa után a Himalája a világ harmadik legnagyobb hó/jég tömege. Ennek a további melegedése befolyásolni fogja Ázsia legnagyobb részének vízellátását. A terület legnagyobb folyói, az Indus, a Gangesz, a Mekong, a Jangcse és a Sárga folyó a Himalájában ered. Az olvadás több ázsiai ország - Pakisztán, India, Banglades, Thaiföld, Viet Nam és Kína - víz-háztartását meg fogja változtatni. (Lásd: A kisebb hóolvadás a nyári száraz évszakban www.worldwatch.org/alerts/indexia.html )

Ahogy a szárazföld jege olvad és belefolyik a tengerekbe, úgy emelkedik annak szintje. Az elmúlt évszázadban a tenger szintje 20-30 cm-rel emelkedett. Ha Grönland átlagosan 3,2 km vastag jégtakarója elolvad, ez 7 méterrel emeli a tenger szintjét.

Még egy sokkal mérsékeltebb emelkedés is befolyásolja az alacsonyan fekvő folyók menti rizsföldeket. A Világbank elemzése szerint 1 méteres tengerszint-emelkedés ára Bangladesben a rizsföldek felét jelentené. Sok alacsonyan lévő szigetország lakosságát is ki kellene telepíteni. Ázsia sűrűn lakott folyóvölgyeinek a lakosságát ki kellene telepíteni a már amúgy is túlzsúfolt belső területekre. A tengerszint emelkedése miatt sok millió ember válna pl. Kínában, Indiában, Bangladesben, Indonéziában, Viet Namban és a Fülöp-szigeteken hontalanná.

Maga a jégolvadás gyorsíthatja a hőmérséklet-emelkedést. A jég eltűnése miatt kevesebb napfény verődik vissza a világűrbe. Ha napfényt vesz föl a földfelszín, még jobban emelkedik a hőmérséklet és az olvadás. (Pi: Nem szól az ugyancsak üvegházhatású ősi metán-zárványok felszabadulásáról.)

Ha lustán üldögélünk, ez a dolog egyre jobban kibontakozik. Itt az ideje, hogy állandó szintre állítsuk a légkör CO2-szintjét, mielőtt ez a spirál teljesen kijut az ellenőrzésünk alól (Pi: Már kijutott).

A gazdaságilag hasznosítható szél-, nap- és geotermikus energiánk több mint elegendő a világgazdaság működéséhez. Ha beépítjük az éghajlatváltozás költségét az ásványi tüzelőanyagok árába mint szén-adót, a beruházások gyorsan el fognak tolódni a szelíd energiák felé.

A vezető gépkocsi-gyárak mindegyike más energiaforrások felé fordul. A Daimler Chrysler 2003-ra piacra akar dobni ilyen kocsit. Az egyik lehetőség a hidrogén-motor. Még az olajipar vezetői is fölismerték, hogy a szén-alapú energiáról át akarunk térni a hidrogén-alapúra. Az a kérdés, hogy miként tudjuk ezt megtenni, mielőtt az időjárási rendszer végleg átalakul.

Kapcsolat: Reah Janise Kauffman rjkauffman@worldwatch.org -- Távbeszélő: (202) 452-1992 x 514 Távm. (202) 296-7365 - Pi

Leközöltem ezt a Környészben, jöttek rá válaszok is. Például: KÖRNYÉSZ #853---2000. Október 6 ÉGHAJLAT Feladó: johninmtdora@webtv.net [International]

gyorgy@koki.hu - továbbított cikkeket "Éghajlat" címen. Az adatok talán közel vannak a valósághoz. De azok mind az ipari haladást vádolják.

1. A Föld légáramlásait a tengerek vizének hőmérséklete befolyásolja legnagyobb mértékben. 2. Az óceán vízhőmérséklet-emelkedését az óceánok alatti vulkánok fokozott tevékenysége okozza, a legnagyobb mértékben az u.n. El Nino és a La Nina rendszertelen váltakozásai okozzák.

3. A vulkánikus ill. szeizmikus tevékenységet hatalmas mértékben befolyásolják a Nap fölszínén történő nukleáris folyamatok, amelyek nagy méretűek és növekedőben vannak.

4. A tengerszint emelkedésének csupán a tengerek vízhőmérséklet-emelkedése az oka.

5. Egy liter víz az nem egy liter jég, azért úszik a vízen, de amint elolvad, megint 1 liter lesz.

6. Ha a sarki jéghegyek mind elolvadnak nem lehet kapni egyetlen molekula extra vízcseppet. Tehát nem áraszthatja el a szárazföldeket.

7. A szárazföldeket, hegyeket borító jég sem jelenthet oly veszélyt. Mert figyelmen kívül hagyatott, hogy azok a szárazföldeken évszázadokon át nem volt lehető a csapadék behatolása a tájba.

8. Világszerte emberi használatra alkalmas vizek jelentik a legnagyobb gondot, mert a vízraktárakat világszerte naponta óriási mértékben kiürítik. Pl. Floridában, ahol az évi átlag csapadék kb. 2 méter, gyakran a száraz évszakokban sok "sink-hole" keletkezik. Azaz a földalatti kőrétegekből kiürített víz hiánya a kőrétegek be-omlásait okozza, kráterként jelennek meg.

9. Az Északi sark állandóan jégtakaró alatt volt? Columbus, néhány évvel Indiai útja előtt nyugat felé, Izlandra ment tapasztalatokért. Az ősi Vikingek (Erik Roda) ismert északi hajósok voltak, kb. 1000 éve még Új Fundlandot és más Észak-Ameikai területeket is látogattak faanyagért. Columbus azon az útján kapott egy úti térképet amelyik pontosan mutatja Grönland szárazföldi határait, amit ma is csak világűri műszerekkel lehet felmérni. Az u.n. középkor, amit nem ok nélkül 'sötét-kornak' is neveztek, mert a 12-15 századok egy kisebb jégkorszaknak vannak bizonyítva.

10. Tehát ha ma éppen az utolsó kis jégkorszak ellenkezőjét tapasztaljuk a Földön ami kiváló lehetőségeket ad az emberiség boldogulására különösen az északi részeken. A fűtésre használt szénhidrogének égetését majd a jobb élet előlendítésére lehető lesz alkalmazni.

11. Persze a hidrogén energia alkalmazása jó ötlet, de ki lenne képes annak árát fizetni.

12. A cikk sem magyarázatokat, sem javaslatokat nem ad.. Csupán vádolja az ipari és gazdasági előhaladást.

Talán vissza az ökörszekérhez, gyertyához és középkori nyomorultságokhoz?! Sajnos vannak akik az emberiség előhaladásának óráját vissza óhajtják állítania múltra.

Kedves John!
Valóban vannak, akik vissza akarnak térni abba a korba - akik igyekeznek néhány év alatt minden ásványi tüzelőt elégetni és nem fejlesztik a szelíd energiatermelést. De ezek éppenséggel nem a zöldek. Piros

Ábrán Péter levelében kér segítséget a romániai Maros megyei KELEMEN NEMZETI PARK ügyében.

Az 5 / 2000 -es Területrendezési Törvény teljesen tönkre akarja tenni. A vad kapitalizmus idejében vagyunk, választások előtt, mikor a törvények a pénzhajsza uralma alatt állnak. Dan Munteanu, a Román Akadémia osztályvezetője támogat, de nincs elég ereje. November 1-től letarolnak kb. 50 ha ősközeli, 150 éven felüli erdőt és vágni fognak minden ősközeli erdőben. Jó lenne, ha egy WWF küldöttség elmenne látogatóba. - Gadó Gyuri ismeri küzdelmük megalapozottságát.

Vaski Kamilla küldte: COMMON GROUND April 2000, p. 8. Joe Foy: Randy Stoltmans Beloved Ancien Forest (R.Stoltman szeretett ősi erdeje). A szerző a Nyugat-Kanadai-i Természetvédelmi Bizottság igazgatója

Csak egy részlet.
A 344, 351 és 354-es Gaiaban is írtunk korábban a tavaly szeptemberi Elaho-völgyi, fakivágások elleni tüntetésről, amikor az Interfor (International Forest Products) emberei megverték a táborozókat (három embert kórházba kellett vinni), s felgyújtották a táborozók sátrait. Néhány nappal később emberek tüntettek az Interfor székháza előtt. A 72 éves Betty Krawczyk itt beszédében kijelentette, hogy vissza fog menni a völgybe, hogy védelmezze az erdőt. Erre letartóztatták. A bíró alá akarta íratni vele, hogy eláll a szándékától, de ezt Betty visszautasította, mondván, hogy az erdő nem az Interfor tulajdona, hanem a népé, őt magát is beleértve. Másfél hónapig ült emiatt a börtönben. - Pi

'AFCLIST' DISCUSSION LIST
Küldi Vaski Kamilla, a forrás Antonia Juhasz - antonia@americanlands.org -

A Clinton kormányzat erőlteti a Világméretű Szabad Fakitermelési Egyezményt a (Global Free Logging Agreement) a WTO-n belül, az Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia Pacific Economic Cooperation, APEC) igyekszik megvédeni az erdőket. Gátakat akarnak emelni az erdei termékek kereskedelmével szemben, a vámok helyett tilalmakat akarnak megvalósítani. Az Egyesült Államokban aláírásokat gyűjtenek egy, a kormányhoz intézett levélhez az erdők védelme érdekében.

Kína az árvizek ellen tiltott meg erdőirtásokat, az Egyesült Államokban és Új Zélandon állatok illetve élőhelyek védelmében hoztak ilyen rendelkezéseket.

Újraerdősítés folyik Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Thaiföldön. Japán támogatja a papír újrafeldolgozását, az Egyesült Államokban az újságpapírnak kell egy bizonyos mennyiségű hulladékpapírt tartalmaznia.

Az Egyesült Államok, Indonézia, Vietnam, Pápua Új Guinea megtiltotta a feldolgozatlan faanyag kivitelét. Egy 150 oldalas tanulmányból hoz részleteket. Akit érdekel, az forduljon Paige Fischer-hez -- perc@igc.org --

Antonia Juhasz, Director, International Trade and Forest Programs, American Lands Alliance, 726 7th Street, SE, Washington, DC 20003, (202) 547-9230
http://www.americanlands.org - Pi.

A message from the 'AFCLIST' DISCUSSION LIST (Afclist: An Environmental Activists List) -Küldik: 2000. augusztus 1-jén, az Elaho Barátai -

Brit Kolumbia kormánya folytatta a rohamot az emberi és környezeti jogok ellen. Négy ember ült már csak a fákon a Felső Elaho völgyben, a Lave Creek hídnál. Megitták az utolsó korty ivóvizüket- a rendőrség közölte velük, hogy többet nem kapnak. Azt mondták, a négy embert letartóztatták. Ez felveti a törvényesség és az emberi jogok kérdését, mert különféle megállapodások szólnak a foglyok jogairól, így az ivóvízhez való jogukról is.

Az ivóvíz megtagadásával Kanada kormánya megszegte a Genfi Egyezményt. Megszegte a Biodiverzitási Egyezményt is, amikor megengedte a mérsékelt égövi esőerdők fáinak a kivágását. Ez veszélyeztetett élővilág ahol veszélyeztetett fajok élnek. Lehetne fenntartható erdőgazdálkodást folytatni Brit Kolumbiában. Az több munkahelyet teremtene és megóvná az erdőket is. Ezért ültek az emberek a fán, mondta Douglas Firston, az Elaho barátja a táborban.

A rendőrség lezárta a Lave Creek hidat, pedig arra nem terjed ki a Legfelső Bíróság intézkedési joga.
Kutatók, turisták, indiánok szertartást terveztek a fán ülők számára, de nem engedték oda őket.
Éjjel erős fénnyel világították meg a fán ülőket és a táborban lévőket.
Howal Mune, egy az Elaho barátai közül: "A rendőri intézkedések és az emberi jogok semmibe vétele nem tudja megtörni ezeket az embereket. Ők védik az erdőt a vállalatok kapzsisága ellen. Ameddig a hó le nem esik, az emberek itt lesznek a völgyben, a részvételi demokrácia képviseletében, a természetnek, annak a részeinek, az embereknek és az állatoknak a kapitalizmus által való elpusztítása ellen. - Pi.

THE ECOLOGIST 30:5:10, July/August 2000, News - Logging Focus: Corruption in the Forests? (Gyújtópontban a fakitermelés: Visszaélés/vesztegetés az erdőkben?)

A WWF-t azzal vádolják, hogy segít elleplezni egy, a törvénytelen fakitermelés által okozott károkról szóló jelentést.

A jelentést a WWF és a WRI megbecsült kutatói írták. Azt találták, hogy a Karib-térság, Közép-Afrika és a Csendes Óceán vidékének elsődleges szűz erdőségei 5-10 éven belül el fognak tűnni a fenntarthatatlan kitermelés miatt.

Azonban az Európai Bizottságot, amelyik támogatta a Jelentést, azzal vádolják, hogy az elmúlt 3 évben szándékosan elhallgatta azt, félve a - főleg európai - nemzetekfeletti fakitermelő cégek megtorlásától. A WWF felső vezetését azzal vádolják, hogy összejátszottak ebben azokkal. A WWF szerint a Jelentés bürokratikus okok miatt késett.

A Jelentés szerint a vállalatok kiirtják az erdőket és elnyomják a lakosságot. Vádolják a Világbankot, az Európai Uniót, Anglia és az Egyesült Államok kormányát is, hogy nem gátolják a folyamatot.

Malaysiában az Amaplacot vádolják az 1997 és 1999 közötti engedély nélküli fakitermeléssel. Indonéziában Szumátrát, Kalimantánt és Sulawesi szigetét helybeli vállalatok kopasztották le. Az indonéz kormány környezetvédelmi hatósága szerint 57 vállalat 11 millió ha-t termelt ki, de a helyi lakosok és a vállalatok közti összeütközések miatt idén leállították a kitermelést. Pi.

THIRD WORLD RESURGENCE No. 118/119 p 27. Miguel A. Altieri, Peter Rosset & Lori Ann Thrupp: The potential of agroecology to combat hunger in the developing world (Az agro-ökológia lehetőségei az éhség leküzdésében a fejlődő országokban)

Ma már közhely, hogy az éhezés oka a világban nem az élelmiszertermelés mennyiségének elégtelenségében, hanem annak elosztásában és hozzáférhetőségében van. A belterjes mezőgazdálkodás által kínált egyoldalú termésnövelés ezért nem oldhatja meg a gondot, ugyanakkor súlyos környezeti és társadalmi bajokat teremt. Egy alternatív megközelítés a helyi gazdálkodási tudáson és technikákon nyugvó, a helyi viszonyokat figyelembe vevő, a biológiai elvekről alkotott modern tudományos eredményeket is beépítő agro-ökológia. Ez a módszer környezetkímélő és a kisgazdálkodók számára is elérhető módon növeli a termelékenységet, elősegíti a belterjes gazdálkodás által lerontott talajok helyreállítását, és az emberekre összpontosít a gépek és tőke helyett. Ismert, hogy a kisgazdaságok sokkal termelékenyebben használják ki a föld forrásait mint a nagyok. A csak terméseredményekre összpontosító mai megközelítés azonban elfelejtkezik a fenntarthatóság más mércéiről. A világ számos pontján dolgoztak ki agro-ökológiai mintákat, pl. polikultúrák, agro-erdészet, a növénytermesztés és állattartás együttesei stb. Ezek gyorsan terjednek a gazdák között, igazi népszerűsítésükhöz azonban politikai támogatásra és a mezőgazdasági szemlélet megváltoztatására lenne szükség, pl. a vegyszeres gazdálkodás állami támogatásának megszüntetésével. A cikk számos példát hoz a világ több tájáról:

-Latin-Amerikában az egyik fő bajt a hegyoldalak művelése jelenti, a talajpusztulás kiküszöbölése mellett. Hondurasban talajvédelmi eljárásokat vezettek be – vízelvezető csatornák, füvesített szegélyek, kőfalak – zöldtrágyázási módszerekkel párosítva, amelyek helyi pillangósfajtákat aknáznak ki. A gazdák közötti hálózatokon keresztül ezek hamar népszerűvé váltak.

-Peruban ősi módszerek tanulmányozásával növelték a magasföldi (4000 m) művelés hatékonyságát. A vizesárokkal körülvett magasított ágyások kiváló hőmérséklet-szabályozónak bizonyultak, ami meghosszabbítja a vegetációs időszakot és csökkenti a fagyásveszélyt.

-Chilében 0,5 ha-os területeken kísérleteztek ki egy tér- és időbeli vetésforgó rendszert, ami takarmány- és élelmiszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket és állatokat egyaránt magában foglal. Ez jelentősen megnöveli a háztartások termelékenységét, és az önellátás mellett bőséges eladható felesleget is termel.

-Kubában a Szovjetunió összeomlása után kísérleteztek ki sikeres ökológiai gazdálkodási módszereket. A városi és közösségi kerteken, polikultúrákon és főként parazitákat hasznosító biológiai védekezésen alapuló rendszer helyreállította az ország élelmiszer-ellátását, sőt- alternatív Nobel-díj formájában már nemzetközi elismerést is hozott.

-Tanzániában évelő füvekkel beültetet szegélyek és mezsgyehatárok segítségével sikeresen csökkentették a talajpusztulásból származó veszteségeket - a módszert már gazdálkodók százai vették át.

-Etiópiában, a magas hozamú külföldi fajták bevezetése érdekében az országra nehezedő nyomás ellenére, a helyi közösségek, szervezetek és kormányzatok a hagyományos kölesfajtákat részesítik előnyben, sőt közösségi vetőmag-bankok segítségével igyekeznek megőrizni a hagyományos változatosságot.

Mindezek a tapasztalatok az agro-ökológiai módszerek életképességét jelzik. Lassú terjedésük fő oka, hogy az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági K+F a belterjes eljárásokon alpuló Zöld Forradalom továbbvitelére irányult, elhanyagolva az alternatív – és az ipar számára kevésbé érdekes módszereket. Ennek megváltoztatása nélkül a fent felsoroltak elszigetelt sikertörténetek maradhatnak csupán. - MV

THIRD WORLD RESURGENCE No. 118/119 p 8. Lim Li Lin: What is sustainable agriculture? (Mi a fenntartható mezőgazdaság?)

Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság 8., New York-i ülésének témája a fenntartható mezőgazdálkodás meghatározása volt. Az ülésen társadalmi szervezetek, gazdálkodók, szakszervezetek és az ipar képviselői egyaránt részt vettek. A legforróbb viták a genetikailag módosított szervezetek használata, valamint a globalizációnak az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatása körül alakultak ki. - MV

Küldi 2000 augusztus 22-én Gill Lacroix -- gill.lacroix@foeeurope.org -- , továbbította Fidusz THE SCIENCE TIMES - Carol Kaesuk Yoon: Simple Method Found to Increase Crop Yields (Egyszerű módszer a rizshozam növelésére)

Kínai gazdálkodók vegyszerek nélkül kétszeresére növelték rizshozamukat. Yunnan tartományban kétféle vetőmag keverékét ültették el, a szokásos egyetlen fajta helyett. Ezzel visszaszorítottak egy gyakori rizs gomba-kórságot, ("blast fungus"), a szokásos gombaölő szerek nélkül.

Christopher Mundt, az Oregoni Egyetem biológusa a Nature egy nem régi számában számolt be arról, hogy a módszer nagyszerűen működik. Youyong Zhu növénypatológus a Yunnani Mezőgazdasági Egyetemről vezeti a többtízezer parasztot érintő, 40000 ha területen folyó kínai kutatásokat.

A jelenség tudományos alapja egyszerű. Ha egy változat érzékeny egy betegségre, annak a változatnak a széles elterjesztésével könnyen terjed a kór. Ha egy ellenálló másik változattal együtt ültetik, az a fajta gátolja a spórák terjedést. Az alap tehát a biológiai változatosság, ami a szerves termelésben igen fontos lehet. Tanulmányozni kell, milyen változatokat kell együtt ültetni, mi-mivel nő együtt természetes körülmények között.

Mundt szerint meg kell ezt a módszert kísérelni az árpával Európában és a kávéval Kolumbiában.

A Csendes Óceán ÉNY.-i részén búzakeveréket vetnek, hogy ezzel növeljék a hozamot, a kétfélét együtt takarítják be és adják el. A yunnani termelők kézzel szedik a rizst - de elképzelhető ennek a gépesítése.

THE NEW YORK TIMES NEWS SERVICE 22/08/2000 --- Gill Lacroix, Biotechnology Coordinator, Friends of the Earth Europe - Pi.

Ehhez: Halász Judit küldte: PESTICIDE ACTION NETWORK UPDATES SERVICE: Chinese Farmers Fight Crop Disease with Diversity, 2000. augusztus 29.

A fenti kicsit részletesebben. Több számadatot hoz a Natureből. A kísérlet több tízezer gazdálkodót érint.

A kétféle rizsa nem egyforma magas, az egyik magasabb és így több napot kap. Pontos mennyiségi adatok. A keverék 14-40%-kal nagyobb pénzt hozott, mint az egyik vagy másik rizsféleség.

Nem kell vegyszerezni - ami nagy előny.

Végül a cikk megadja a pontos tudományos forrást, amit elolvastam:

NATURE 406:718-722, 17 August 2000, Letters to the Nature - Zhu, Y. et al., összesen 14 szerző - négy kínai, egy Fülöp Szigetek-i és egy az Egyesült Államokból) : "Genetic diversity and disease control in rice," (A rizs genetikai különfélesége és betegség-megelőzés) Közel 4 oldal, két ábra és egy táblázat, szignifikancia-szintek. Április 18-án érkezett közlésre és június 30-án fogadták el.

A kísérlet 1998-99-ben folyt. A gombakár mértéke monokultúra esetén 20%, a vegyes ültetésnél 1% volt.

A változatok együtt 89%-kal nagyobb hozamot adtak, mint a monokultúra, s 94%-kal alacsonyabb volt a fertőzés.

A rizs-fajták: glutinous (sticky) és non-glutinous hibrid. (Ragadós, a csuda tudja mi az.). A gomba magnaporthe grisea. Részletesen leírják a módszereket, az ültetési távolságokat stb. 28 irodalmi adat.

Mundt elérhetősége: mundtc@bcc.orst.edu - Pi.

THE ECOLOGIST 30/6/60, July/August, 2000. Philip Carter: Lie of the Tiger (A tigris élőhelye)

A Világbank nagy szénbányászati terveket támogat Indiában, amelyek az embereket lakóhelyük elhagyására kényszerítenék és fenyegetik a tigrisek és az elefántok lakóhelyét.

A bányászat környezeti szerencsétlenséget jelent. elpusztítja az erdei élővilágot, az utolsó néhány ezer szabadon élő tigris lakóhelyét.

Ezen lapszám 8. oldalán a levelezők vitát folytatnak a vadászati szokásokról, pl. az angolok kedvenc rókavadászatáról. - Pi.

KÖRNYÉSZ 838. 2000. augusztus 14. Küldi vorsatzd@ceu.hu Meadows-rovat ( 119 sor ) Donella Meadows: Mad cows, mad sheep, mad elk, mad people (Kerge marhák, birkák, jávorszarvasok és emberek)

A Creutzfeldt-Jakob kór (CJK) olyasmi, amit nem szeretnénk megkapni. Fokozatosan elfajul az agyunk. Először lehangoltak leszünk, azután mozgási zavaraink, elvész a látásunk, nem tudunk beszélni, ahogy a kór terjed az agyunkban. Ha eléri a légző- és érmozgató központunkat, meghalunk. Az orvostudománynak semmi ötlete nincs, hogy miként lehet gyógyítani, vagy lassítani a kifejlődését.

A CJK általában 50 év felett jelentkezik, lassan halad előre, gyakran Alzheimer kórnak ítélik. Azonban az elmúlt 10 évben megjelent a betegség "új változata", ami már 15 éveseket is megölhet. Akkoriban szokott fellépni, ha a szarvasmarhákon szivacsos agyelfajulás lép fel (Bovine spongiform encephalopathy, vagy mad cow disease.) Mostanáig ebben 79 európai halt meg.

A marha kergekór és az emberi CJK közti összefüggést alig kezdjük érteni. Egyiket sem baktérium vagy vírus okozza, hanem egy egyszerű fehérje (prion), amelyik valószínűleg nem szaporodik és nem fertőz meg mindent. Azonban a tudomány semmi bizonyosat nem tud róla.

Mielőtt a CJK Angliában megjelent volna, az a világon csak egyetlen helyen volt ismert, Új Guineában, az emberevők között. Kuru a neve. Az emberevés úgy látszik fontos tényező itt.

A marha-kergekór akkor kezdődött, amikor az elpusztult birkákat fölhevítés után olcsó fehérjepótszerként kezdték adagolni a marhatáphoz. A birkáknál gyakori egy agy-elfajulásos betegség, a scrapie (birka-kergekór). Az elmélet szerint a betegség prionja átlépve a fajok közötti határt, megfertőzött egy marhát. Amikor az elpusztult, a teteme elkerült a feldolgozóba és táp-adalékként terjesztette a betegséget. Fel kell tételezni, hogy a marha-kergekór okozza az emberi "új változatot".

Így kezdődött az európai marha-vakrémület, ezrével égették el a brit marhákat, s halálra ítéltek mintegy 300 birkát. A kérdéses magas tejhozamú birkákat Belgiumból hozták be, három vermonti családból származtak, ahol juhsajtot gyártottak.

Az európai nyájban, ahonnan hozták őket, sosem kaptak állati eredetű tápot. Hosszú megfigyelés sem mutatta náluk a kór semmiféle jelét. A vermonti birkák éveken át "karanténban" voltak.

Nemrégen a nyájból kiemeltek négy állatot és a Mezőgazdasági Minisztérium elküldte őket a szokásos vizsgálatra. Agyi mintákat küldtek Angliába, ahol szokatlan sejteket találtak. A Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) szerint ezeket scrapie is okozhatta. A brit szakértők ezt nem mondták, csak hogy szerintük lehetnek glia-sejtek, amelyek olyan idegrendszeri képre jellemzőek, amelyek kifejlődhetnek valamiféle betegség után, ami lehet fertőző is, de nem hasonlít semmiféle marha vagy birka kergekórban talált sejtekre.

Ezek után a Minisztérium (USDA) elrendelte, hogy pusztítsák el a vermonti nyájat s kártalanítsák a tulajdonosokat. A tenyésztők harcolnak állataik életéért, a dolog most a bíróság előtt van. A birka-rendőrség bármikor kiszállhat, a tüntetők gyülekeznek a gazdaság előtt.

Nyilvánvaló, hogy bürokratikus túlzásokba estünk. Még örülnék is ennek, ha ugyanez a bürokrácia évtizedeken át nem adta volna az áldását arra, hogy nagy koncentrációs táborokban szaporítsák az állatokat és hogy ezeknek az állatoknak hormonokat, antibiotikumokat adjanak, s az elpusztult állatokkal etessék őket. A Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) 1997-ig nem tett komoly lépéseket ezek eltiltása érdekében, az amerikai törvények sokkal enyhébbek, mint az európaiak.

Örülnék, ha a hatóságok rajta tartanák a szemüket a vermonti birkákon, de kiterjesztenék a felügyeletüket a nagy gazdaságokban nevelt szarvasokra és jávorszarvasokra, amelyeken a nyugati államainkban kergekór tünetei mutatkoznak.

Annak is örülnék, ha a Minisztérium buzgalma kiterjedne a genetikailag módosított terményekre és állatokra is, s kinyilvánítanák azok veszélytelen voltát (a biotech vállalatok hírverése ismeretében).

Ha valaki követi a pénz útját, könnyen megérti, hogy az USDA miért csapott le villámként a három kicsiny birkanyájra, naponta szemet hunyva a táp-ipar nagy kockázatával szemben.

Az amerikai marhatenyésztők betegek lesznek, ha arra gondolnak, hogy itt is megtörténhet az, ami Angliában, - de nem a fogyasztók egészségügyi kockázata miatt, hanem azért, mert a lakosság ráébredhet arra, hogy a marhahús nem biztos. Azért mutogatnak a vermonti birkákra, hogy eltereljék a figyelmet a saját gyakorlatukról.

Az USDA nem értünk, hanem őértük dolgozik.
(További adatok: www.mad-cow.org.) - Pi