Victor András: Környezeti nevelés a kerettantervekben

Sajnos azzal a megállapítással kell kezdenem, hogy az 1995-ben megjelent NAT-hoz (azaz Nemzeti Alaptantervhez) képest a 2000-ben közreadott Kerettantervekben romlott a környezeti nevelés helyzete. A NAT előírta, hogy hét nevelési követelménynek "az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét" át kell hatnia. Ezek közül az egyik a környezeti nevelés. A NAT sugallata tehát az volt, hogy a környezeti nevelésnek az iskolai élet egészében, gyakorlatilag minden tantárgyban meg kell jelennie. És ez a szemléletmód nagyon korszerű. A környezeti nevelés szakértői hosszú évek óta mindig és mindenhol azt hangoztatják, hogy a környezeti nevelést nem szabad kizárólag (de még első rendűen sem) a biológia, meg a földrajz (vagy kémia) tanárok feladatának tekinteni, hiszen a környezeti látás-, gondolkodás- és életmód kialakítása minden pedagógusnak feladata.

A Kerettanterv igen nagy mértékben meghatározza egyrészt azt, hogy hányadik osztályban melyik tárgy heti hány órában taníttassék, másrészt azt, hogy annak mi legyen a tartalma. A Kerettanterv tartalmi megkötései nagyjából olyan részletességűek, mint amilyenek az 1979-es (meg azt megelőző) tantervi dokumentumok voltak.

Ez idáig rendben is volna. Végtére is megítélés kérdése, hogy mi a jobb: ha megmaradunk az eddig évtizedeken keresztül "jól működő" bemeneti szabályozásnál, vagy ha elmozdulunk egy rugalmasabb szabályozási rendszer irányába. De mi van a környezeti neveléssel?

A Kerettantervek készítésekor, amikor arról kellett dönteni, hogy egyáltalán miféle tantárgyak legyenek az iskolákban, és azok milyen órakeretet kapjanak, akkor nagy harc dúlt a körül, hogy legyen-e önálló "környezet" egység ("kis-tantárgy"), vagy ne. A kérdést az Oktatási Minisztérium végül eldöntötte, s oly módon, hogy nem lesz ilyen tantárgy az iskolákban.

Még ez is rendben volna, hiszen összességében valóban több érv szól a mellett, hogy minden tantárgy képviselje a környezeti tárgykört, mint a mellett, hogy legyen egy külön ilyen témájú tantárgy. (Bár a "külön tantárgy" elgondolásnak is sok híve van, s nekik is megvan a maguk megfontolandó érvrendszere. Ezért nem jó, hogy a minisztérium ezt a kérdést maga döntötte el, s nem az iskolákra bízta, hogy válasszanak a két stratégia között.) Fogadjuk el tehát első közelítésben azt, hogy nem baj, ha nincs külön "Környezet" tárgy, amennyiben valóban érvényesül az az alapelv, hogy minden tantárgy a maga jellegzetességeit figyelembe véve képviseli a környezeti szemléletet.

Itt van azonban a baj! A Kerettantervekben – az 5–8. osztály vonatkozásában – a hagyományos természettudományos tárgyak, a Biológia, a Kémia és a Földrajz (pontosabban Földünk és környezetünk) tantárgy előírt tartalmán világosan érződik a szerzők szándéka, hogy a környezeti kérdések kapjanak megfelelő súlyt. Nem egészen így van azonban a többi tantárgy esetében.

A Magyar nyelv és irodalom tárgyban említés sem történik az ember és a természet kapcsolatáról.

A történelem (bizonyos szempontból) ember és környezet együtt-létezésének története, mégis a Történelem tantárgy kerettanterve elég vékonyan foglalkozik ezzel a témával. Mindössze a 8. osztály tevékenységformái között olvasható, hogy "ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése", de a konkrét tartalmak között már csak annyi jelenik meg, hogy "fogyasztói társadalom, környezet-károsítás". Pedig a történelem tantárgy és a környezeti nevelés kapcsolatának ma már figyelemre méltó háttere van egyrészt pedagógusok (írásban is megjelent) tapasztalatai formájában, másrészt egy önálló történelmi szak, a "történeti ökológia" immár egyetemi szintű művelésében.

Az Idegen nyelv tanterve legalább az ajánlott témák listájában szerepelteti a természeti környezetet és a természet megóvását.

A Matematikában és az Informatikában nincs környezeti nevelési utalás.

A Fizika kerettantervében csak az az általánosság szerepel a fejlesztési követelmények között, hogy "ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására", de konkrét tartalmi javaslat már nincs.

Az Ének-zene tantárgyban nincs szó sem a természetről, sem az emberi környezetről.

A Rajz és vizuális kultúra kerettantervében valamivel jobb a helyzet. Itt tartalomként szerepel a "természeti és az épített környezet viszonya", valamint "a természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság" (sic). Olvasható még egy helyen, mint tevékenységforma "a tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata", de a tartalmi leírásnál nem derül ki, hogy konkrétan mit kell érteni ez alatt.

A Technika és életvitel tárgy tervezői – dicséretükre legyen mondva – nem kerülték el a téma nyújtotta környezeti nevelési lehetőségeket.

A Testnevelés és sport még a szabadtéri sportokkal kapcsolatban sem említi azok nyilvánvaló környezeti vonatkozásait.

A Tánc és dráma, valamint a Hon és népismeret kerettanterveiben utalás sincs a környezettel való kapcsolatunkra.

Az Ember- és társadalomismeret, etika viszont az "Ember és természet" témakörön belül világosan megfogalmazza a vonatkozó témát: "Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem, környezetvédelem".

Az Egészségtan tárgy tartalmi leírásában ez olvasható: "Az ipari méretű árutermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében".

Ennyi! Hát, ez bizony kevés. De legfőképpen szemléletileg hibás. Megerősíti ugyanis azt a tévesen rögzült véleményt, miszerint a környezeti nevelés a tantestületen belül a természettudományos tárgyak oktatóinak a feladata.

A környezeti nevelők pedig megint kezdhetik elölről annak bizonygatását, hogy ez nem így van; a környezeti nevelés "közös ügy".

Prága
egy világbanki hivatalnok szemével

Küldi Várady Zoltán --- drifter@freeside.elte.hu---, Bassa Laci fordítása. Tömörítve.

Egy világbanki hivatalnok odüsszeiája Kafka Prágájában (Focus on Trade No.55, October 2000)

Prágai érkezésem jó benyomást tett rám, minden elő volt készítve. Voltak szemrevaló, igen csinos kísérőink. Az egyiket még randevúra is elhívtam.

CSALÓKA NYUGALOM -- Sejtésünk sem volt arról, mi vár ránk. Sőt, a küldöttek általános véleménye az volt, hogy a rendőrség túlbiztosított.

23-án érkeztem. 24-25-én semmi sem történt. A küldöttek és a bankárok között mindenkinek az volt az érzése, hogy kedden semmi sem fog történni. A Havel elnök által szervezett, Wolfensohn, Koehler és a civil szervezetek közötti eszmecsere nem sok nyilvánosságot kapott. Csak azok, akiket korábban bizalmasan tájékoztattak, értették meg a vita jelentőségét. Mindenesetre a szombat és a vasárnap annyira események nélkül telt el, hogy mindenki azt hitte, ez így lesz végig.

KAFKAI KEDD -- A nyitónapon beköszöntöttek a drámai események. A biztonsági szolgálat figyelmeztetett, hogy számítani lehet valamire. De még amikor a küldöttségek az erről szóló röpcédulákat osztogatni kezdték, akkor sem hitte el senki. A röpcédulákon az állt, hogy kedden a Kongresszusi Központban számítsunk hosszabb ott tartózkodásra, mivel egy tüntetés zár alatt tarthatja a Központot. Még akkor is az volt az érzésem, hogy mindezt sokan nem veszik komolyan. A megnyitón mindenki megjelent. Ha komolyan veszik, valószínűleg többen távol maradnak.

Kedden déltájban a közlekedést lezárták. Az ingajáratok 15 percenként közlekedtek a Központ és a szállodák között, most azonban leálltak. A főbejárathoz vezető hidat lezárták, és a Központ két másik bejáratát is rohamrendőrök vigyázták.. Az események azonban a Központtól tisztes távol zajlottak. Mindenesetre nem hagyhattuk el az épületet.

Hallottuk, hogy a japán kormány egyik fiatal küldöttje egy oldalbejáraton akart távozni. Azt mondták, összeverték és kórházban ápolják. Mindegyikünk figyelmét felhívták arra, meg se kíséreljük, hogy kimegyünk.

Láttam korábbi világbanki elnököket, amint tanácstalanul sétáltak fel és alá. Megkérdeztem az egyiket, hogy érzi magát, és elmondta, hogy a felesége nem jött a központba, hanem egy város-néző kiránduláshoz csatlakozott. A férj nem tudta, mi van feleségével és amikor említettem neki a tüntetést, egészen kétségbeesett.

Mindenki várta, mikor lehet már elhagyni az épületet. A hivatalos események már régen véget értek. Végül este fél nyolc körül bejelentették, hogy mindenki menjen egyenesen a metróba, ami egész nap nem közlekedett. Most megnyitották, sietnünk kellett. Az egyetlen szerelvényt azért állították be, hogy a küldötteket elvigyék a végállomásra, ahol buszok vártak, hogy tovább szállítsák őket a kiállítási csarnokban rendezendő fogadásra. Elvittek minket ehhez a csarnokhoz és a tüntetők már ott voltak, meglepetésünkre a tiltakozók kergettek minket be. A hatóságok erre nem voltak felkészülve.

Amikor a fogadás véget ért, buszokkal Prága különböző részeire vittek bennünket, majd magunkra hagytak. --- Kifejezetten élveztem a helyzetet. Éjféltájt értünk a szállodába. A tüntetés méreteiről még ekkor sem volt tudomásunk, a szállóba érve bekapcsoltuk a CNN-t, és ekkor hallottuk, hogy a McDonaldot szétverték.

ÉLVEZET VAGY FÁJDALOM? Egyik barátom a 10 percre eső Hiltonban volt elszállásolva, és én szerettem volna meggyőződni arról, hogy rendben hazaért-e. Farmerbe és kényelmesebb öltözékbe bújtam. Rajta viszont még mindig öltöny és táskáján pedig az IMF jelvény volt. Az utcán francia tüntetőkkel találkoztunk, akik zaklatni kezdtek minket.

Kis híján verekedésre került sor. A fickó a társaságomban fejlődő országból jött, de én figyelmeztettem, hogy hiába hivatkozna a harmadik világra, ha IMF jelvényt visel. Behúztam egy étterembe, ittunk két sört, megvártuk, míg a franciák továbbállnak és elosontunk. A Hiltonból hazafelé két prostituált szegődött mellém és az egyik a fenekemet kezdte tapogatni. Azt hiszem, tudták rólam, hogy küldött vagyok. Olaszoknak néztem őket. Azon az éjszakán tehát az volt a kérdés: ki jut előbb a küldöttekhez: a prostituáltak vagy a tüntetők? Ha szerencséd volt, élvezetben lehetett részed. Ha nem volt szerencséd, jól összeverhettek. Egyik sem éri meg az árát. Inkább elfutottam: hátha ezek is tüntetők, csak álruhában?

MELYIK OLDALON ÁLLSZ? --Másnap a legtöbben a szállodában maradtak, nem volt kedvük elmenni. Azokat, akik elég bátornak bizonyultak, hogy bemenjenek a Központba, teljesen új útvonalon szállították. Roppantul élveztem, mert még nem volt alkalmam látni a várost és Prága nagyon szép. A Konferencia Központnál beszédbe elegyedtem a kisérő diákokkal. Fogalmuk sem volt róla, mi történt. --- Nem tudták, ki - mellett van a helyük? Csak egy dolgot kívántak: az egésznek mielőbb legyen vége. A rendőrségről is ez volt a benyomásom. Ha kérdeztem egy rendőrt, az a legritkább esetben válaszolt. Látszólag legalább annyira tartottak a küldöttektől, mint a tüntetőktől. A diákok és a rendőrök túl fiatalok voltak, nem emlékeztek a nyolcvanas évek végének tüntetéseire, és az egésszel nem tudtak mit kezdeni.

A közgyűlés egy nappal előbb ért véget. A sajtóértekezleten tagadták, hogy a tüntetés lett volna az ok. Azt állították, hogy minden olyan hatékony volt, hogy minden kérdést két nap alatt sikerült megoldani. A sajtó ezt nevetségesnek találta.

AZ ÜGY VÉGE --- Az igazi végjáték a 28-i sajtóértekezlet volt. Ezen Wolfensohnt és Koehlert újságírók hada ostromolta éles kérdésekkel. Az egyik indiai riporter például megmondta Wolfensohnnak és Koehlernek: azzal vádolják őket, hogy mérhetetlen szenvedést okoztak a harmadik világnak. Wolfensohn azt mondta, nem hiszi, hogy mindenért ő a felelős, és ha az újságíró véleménye ez, akkor rosszul tájékoztatták. Az egész sajtóértekezlet a tüntetésről, s nem a globális kérdésekről szólt. A tüntetés elérte célját, sikerült a közgyűlés figyelmét magára terelnie.

Felvetették: mit kíván az IMF és a VB az ügyben cselekedni? Wolfensohn azt válaszolta, tarthatnának virtuális konferenciákat, de a személyes kapcsolat igen fontos, tehát továbbra is megtartják éves közgyűlését. --- Wolfensohn és Koehler a prágai várban mozgalmi csoportokkal tartott vitát fontos eseménynek tartották és sikerként könyvelték el.

Wolfensohn nagyon fáradtnak tetszett. Úgy tűnt, kifogyóban van a mondanivalója és még a sajtónak adott válaszai sem tűntek túl eredetieknek, a régi szólamokat ismételgette. Talán az egész ügy hiábavalósága telepedett rá. Koehler ezzel szemben feldobott volt és naivnak tűnt. Úgy beszélt mint egy egyetemista, az elnök vonalát ismételve, de nem mint bankár, hanem, olyasvalaki, akinek lelke van. Szerinte az erőszak csupán egy törpe kisebbség műve volt, és a tiltakozók nagy többsége azért jött Prágába, mert volt mondandója. Nagyon nehéz volt különbséget tenni a valóság és a retorika között, mert Wolfensohn egész idő alatt az órájával játszott.

A közgyűlés napirendjét a tüntetők határozták meg. Úgy vélem, a prágai események nagy hatást gyakoroltak az IMF-WB bürokratákra, de tudomásul kell venni, hogy ez a hivatalnoksereg sokkal jobban beásta magát, mint a WTO bürokratái. A véleményem az, hogy Prága után a civil társadalom véleményét sokkal komolyabban veszik majd, de hogy ez valódi párbeszédet fog-é jelenteni vagy sem, a jövő mutatja meg.

HÍV A SIVATAG --- A következő két éves közgyűlés Washingtonban, a harmadik pedig Dubaiban lesz. Az utóbbi szervező bizottsági elnöke szerint ott a hangulat forróbb lesz, mint Prágában volt! Azt mondta, hogy a prágai záróülés előtt nem látta előre a gondokat, amelyek odahaza felmerülhetnek, de most már ideje lenne mindent újra gondolni.-- Az az érzésem, hogy miután az IMF-WB hivatalnokai értékelik Prágát, lefújják az éves közgyűléseket. Azt hiszem hogy a virtuális találkozók egyre inkább az előtérbe kerülnek.

A legfontosabbak az informális üzleti találkozók. A kereskedelmi bankok a közgyűlés idején legalább 15 pazar fogadást rendeztek a küldöttek számára. Sok küldött számára ezek a legfontosabbak. Ha én tüntető lennék, ezekre mennék el, mert a biztonsági intézkedések itt a nullával egyenlőek. Esténként mindenki ide látogatott el. Teljesen nyílt színhelyek voltak, és a tanácskozás programjában mind szerepeltek. Nos, az ottani tüntetések valóban megakadályozták volna a konferencia menetét.

ambalázs, amballázs (emballage, francia) = bugyola, (Unger Zsuzsa szava), csomagolás

Jászárokszállásról

Kedves Piros!
Régen adtam már hírt magamról. Jelenleg falugazdászként tevékenykedem február óta itthon. Sokan megróhatnak érte, hogy no ez is Torgyán katonája, stb. Így inkább helyi szinten ez úgy valósul meg, hogy segítem a parasztokat a lehetőségek keretei között eligazodni ebben a támogatási rendelet zűrzavarban. Amiben lehet, bíztatom őket, vagy próbálom a valóságra irányítani a szemüket.

Egyébként hihetetlen, hogy a többség milyen jól látja a helyzet nyomorúságát, a parasztság sárba tiprását és a politikai visszásságokat. Korten ír valami olyasmit a könyvében (Tőkés társaságok világuralma), hogy az átlagember sok esetben a legjobban látja a valóságot, csak maga sem hiszi el, hogy igaza van, és amit a médiumok nyomatnak, szöges ellentéte az igazságnak.

Talán azért is érdekes (pontosabban csak ez ami érdekes ebben a munkában, kivétel még a szépsége tekintetében a köszönet, hála, és jó szó amit a falumbeliektől kapok), most megismerem a paraszti társadalom szövevényességét és - sajnos - látom lassú halódását.

Úgy gondolom, ezeknek az embereknek - még ha vegyszeres és természetkárosító módon is gazdálkodnak - kijár a tisztelet, mert nagyon sokat dolgoznak és mégis csak az ő búzájuk kenyerét esszük. Mert ahogy errefelé mondják:

"Ha a paraszt nem dolgozik, a városi nem sz..ik".
Az átállást pedig szerintem ne tőlük várjuk a hagyományos és vegyszermentes gazdálkodásra.

Sárba taposta a parasztságot a két háború, utána fölépítették újra a gazdaságukat. Azután felépítették - ez volt - a TSZ-eket. Most újra elkezdtek valamit, ezt megint hátráltatják, nyomják, taszigálják.

Talán a bürokraták nem bírják elviselni, hogy vannak emberek, akik becsületesen akarnak megélni, a saját erejükből.

Szívesen vitázom erről a témáról, mert úgy érzem, egy kicsit belelátok ebbe a paraszti világba! És a vidék lassú sorvadásába. Beszélnek itt nagy pénzekről, SAPARD, meg más hülyeségek, de semmi sem változik. Csak a turisták kiszolgálására lesz sok emberből bohóc, a hagyományból, népművészetből giccs.

Röviden ennyit, üdvözlettel Kovács Zoli, 2000. november 9.

Kedves Zoli!
Köszönöm érdekes leveledet, a legtöbb dologgal mélyen egyetértek.
Én is örülnék egy vitának. Írod, hogy olvasod a könyvemet. Abban is találkozol ezekkel a gondolatokkal - pl. Wendell Berry szerint ma két párt van: a vállalatoké és a falué; meg hogy a birodalmak összeomlása után miként él tovább a falu...

Egy gondolatod zavar: "Az átállást pedig szerintem ne tőlük várjuk a hagyományos és vegyszermentes gazdálkodásra." Én tőlük is várnám, mert ha ők nem, akkor jön a Monsanto. (Vannak azért jó kezdeményezések - l. a rizsás cikkeket, vagy a Yunusról szólókat -337, 339, 366) Piros

Az Öko-Info 2000 augusztus-szeptemberi számából: Bihariné Krekkó Ilona tartott előadást a gyerekeknél használható gyógynövényekről. Az Ökofalu a megvalósulás útján van: a Gaia Alapítvány az FVM pályázatán nyert. A Bika tó partján lévő 15 ha-os terület már bekerült a falu területrendezési tervébe.

Beszámoló a nyári emlékekről - előadások: Paraszkay Sára a mandalákról beszélt, Nagy Andi a zöldköznapi háztartásról.

Gömörszőlősön volt Ökofalu találkozó. Gömörszőlősön megvásároltak egy régi kúriát, az egyik részben egy biológus házaspár él a kisbabájával, más részekben táborozókat fogadnak. Naphőgyűjtő, faelgázosító kazán, szennyvíztisztító, komposzt árnyékszékek. 5 éves vetésforgó, gabonát, takarmányt, zöldségeket termesztenek. Helyben készült fonalból kötnek gyapjú ruházati cikkeket. Címek: Ökol. oktató központ, GSz. Kassai út 39, 3728, 48-435-016. Szélkerék-gyártó: Szabó György, 48-444-084. Faelgázosító-kazán: Balogh László, 42-372-711

Öko-Info 2000 október. Népfőiskolai hírek: Komposzt-buli; Évnyitó: Témánk a szeretet. Előadás sorozat: Nov 7: veszekedjünk-e a gyerek előtt? december 18: ismered az anyukádat?
Kistérségi hírek, Kiadványok, pályázatok.

* Sajnos az első szám valahol a Vadász utcában elkallódott, a másodikat rosszul címezték, visszament, újra küldték - így a hírek elveszítették az időszerűségüket.

Capilano Courier, a Capilano Egyetem diákjainak lapja. Vaski Kamilla küldött két számot, mindegyikben két cikke van - majd jönnek sorra. Nagyszerű újság, két hetenként 28-32 oldalon, A/4-nél nagyobb alakban, nagyszerűen szerkesztett, igen érdekes lap. Sok írás a magánosításokról, vélemények, tanulmámyok, rövid hírek, művészet, sport, tréfás dolgok. Aki kéri, annak a Klubban megmutatom. (pi)

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 533, September 1, 2000.
Turkey Cancels Akkuyau Nuclear Plant (Törökország visszavonja az Ajjuyu erőműre vonatkozó terveket)

Július 25.én Bulent Ecevit miniszterelnök bejelentette, hogy az Akkuyu öbölbe, Ciprus északi partjainál tervezett erőmű építésétől eláll. A Muilliyet c. napilap július 24-i számának első oldalán úgy nyilatkozott, hogy "a világ felhagy az atomenergia használatával." "Szükségtelen az atomenergiába beruháznunk.". Ez nagy csapás a három ajánlatot tevő számára (a kanadai AECL, a Siemens-NPI-, és a Westinghouse+ Mitsubishi páros).

Az egész világon leálltak az új nukleáris erőművek építésével és olcsóbb, tisztább, biztonságosabb áramfejlesztési eljárásokat alkalmaznak. (Forrás: Turkish Daly News 26 July 2000) Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 533, September 1, 2000. p. 5. US NRC Underestimates Risks at Reactors (Az Egyesült Államok nukleáris szabályozási bizottsága, Nuclear Regulatory Commission lebecsüli az atomerőművek kockázatát)

Az amerikai aggódó kutatók bizottsága (Union of Concerned Scientists) jelentést tett közzé a címben jelzett tárgyban. Szerintük felelőtlen módon növeli az erőművek közelében élő milliók kockázatát.

A baleseti kockázatbecslésnek három szintje van. Az első a csőtörések, folyadék-kijutás, a túlmelegedés és beolvadás lehetőségét vizsgálja. A második a radionuklidok kijutását, a harmadik a szerencsétlenségnek az emberekre gyakorolt valószínű hatását. Ezt a harmadikat csak igen kevés erőműnél vizsgálták eddig.

Az előírásokat gyakran megsértik, az elmúlt 10 évben 17000 esetről tudunk, 1997-ben például 1473 esetről. A kockázatbecslések ezeket nem veszik figyelembe, ZÉRUS szabálysértéssel számolnak.

Úgy számolnak, hogy nem fordulnak elő tervezési hibák, holott évente több száz ilyet tapasztalnak - tervezési, építési, üzembe helyezési és gyártási hibák ezek. Az erőművek dolgozói által elkövetett hibákat is alábecsülik. Nem számolnak a raktározott üzemanyag kijutásával.

Az NRC által a kilencvenes évek elején végeztetett kockázatbecslések csak a baleset valószínűségét számolták és nem az annak bekövetkezte utáni hatásokat. Az NRC a biztonsági határértékeket lazítja, ezzel fel kell hagynia.

Forrás: Nuclear Plant Risk Studies; Failing the Grade, Union of Concerned Scientists, August 2000; Environment News Service, 18 August 2000 - Pi

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 533, September 1, 2000. p. 9.
US: Radioactive Roads and Rail Tour (Radioaktív közúti és vasúti szállítások)

Július 3 és augusztus 6 (Hirosima-nap) között a Nuclear Information and Resource Service (NIRS) és egy másik polgári csoport szervezte a szállításokat az Egyesült Államokon keresztül. Látszólag elhasznált fűtőelemeket tartalmazó hordók utánzatait vitték Michiganből, az Egyesült Államok északkeleti részéből Indiana, Illinois, Missouri, Nebraska, Wyoming és Utah államokon keresztül a nevadai Yucca hegységbe, az ország nyugati részébe. Ezzel akarták felhívni a lakosság figyelmét a Yucca hegységbe való szállítás veszélyeire. Helyi gyűléseket szerveztek, ahol sok kérdést intéztek a szervezőkhöz. Világossá vált, hogy egy közlekedési dugóban hat láb távolságra a kiégett elemektől milyen nem várt és nem számított sugárhatások érhetik az embereket. (nirsnet@nirs.org; www.nirs.org )- Pi

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 533, September 1, 2000. p. 10. Anti-Nucleasr Bike Tour (Antinukleáris kerékpár-kirándulás)

Német-svéd kerékpáros kirándulás volt augusztus 5 és 12 között. A svédországi Barsebäckből indultak, ahol az 1. sz. rektort 99 novemberében bezárták.

Tiltakozni akartak a berlini vörös-zöld kormányzat és a stockholmi kisebbségi, és zöldek által támogatott kormány ellen, amelyek nem tartják be az erőművek bezárására tett ígéreteiket..

1980-ban egy svéd népszavazáson a lakosság többsége megszavazta, hogy 2010-ig bezárják a 12 atomerőművet - a Barsebäck-1 volt az első lépés..A cég 700 millió US$-t kapott kárpótlásként. Ez akkora összeg, hogy nemigen várható a többi 11 bezárása.
Forrás: UIC Weekly News 3 Dec. 1999; www.barseback.de - Pi

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 534, September 15, 2000. p. 7. Fischer Allows Export of German Mox Plant to Russia (Fischer engedélyezi a német MOX -üzem kivitelét Oroszországba) (MOX=kevert plutonium-oxid)

2000 szeptember 1-én a német külügyminiszter, a "zöld" Joseph Fischer úr teljes fordulatot tett meg. Az az ember, aki 1995-ben bezáratta a hanaui MOX-üzemet, most megengedte, hogy ugyanazt az üzemet elvigyék Oroszországba. Ez az oroszoknak 40 millió $-ba fog kerülni.

5 évvel ezelőtt, mint Hessen környezeti minisztere a pártjával együtt ellensége volt a plutónium-gazdaságnak. Most azzal érvel, hogy nincs törvényes lehetőség egy ilyen kivitel megakadályozására. A hanaui üzem kiszállításának alapja azon megalkuváson alapuló és általam nem teljesen érthető egyezmény, ami szerint az Egyesült Államok és Oroszország mindegyike rendelkezhet 34 tonna plutónium-fegyverrel.
Sok egyéb részlet. - Pi

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 534, September 15, 2000. p. 10. Contaminated metal smugglers stopped near Chernobyl (Szennyezett fémet csempésző embereket tartóztattak le Csernobil közelében.)

A rendőrség hat fehéroroszt tartóztatott le azzal a gyanúval, hogy a zónából megkíséreltek kicsempészni sugárzó fémeket. Egy teherautón 1,1 tonna fémet (nem vasat) szállítottak, a 30 km-es zárt területen belül. A zónába tolvajok mennek be és gombát, gyümölcsöket gyűjtenek s eladják azokat gyanútlan embereknek. Associated Press, 1 September 2000. - Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 534, September 15, 2000. p. 10. International conference against depleted uranium weapons (Nemzetközi tanácskozás az elszegényített urán-fegyverek ellen)

November 4-én és 5-én volt ez az összejövetel Manchesterben. A szervező: Campaign Against Depleted Uranium. A kutatók bemutatták legújabb adataikat a katonákon végzett megfigyelésekről, az orvosi és környezeti hatásokról. Munkacsoportok voltak: Öbölháború és Balkán, sugárzás-mérés, a kormányzati válaszok, mozgalmi stratégiák. - Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 534, September 15, 2000. p. 10. Squirrel shuts down nuclear plant (Egy mókus kikapcsolta az erőművet)

A kansasi Wolf Creek erőmű szeptember 4-én leállt, mert egy mókus bemászott egy transzformába, megégett és tüzet okozott. A tüzet egy önműködő locsoló eloltotta, de a trafó meghibásodott és az üzem leállt.
Semmi baj nem történt, kivéve, hogy a mókus meghalt. - Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 534, September 15, 2000. p. 10. French nuclear safety body questions vigilance against fire risk (A francia biztonsági testület tűz-kockázat elleni éberséget kér)

A francia reaktorokban nem elég jók a tüzek megakadályozását szolgáló rendszabályok, intézkedések. Minden francia reaktorban átlagosan minden két évben egyszer van egy tűzeset. Ezek felerészben az elektromos berendezésektől vannak. André-Claude Lacoste, a DSIN (Biztonsági Hatóság) vezetője egy sajtókonferencián azt mondta, hogy a nukleáris erőművekben hiányzik a tűzvédelmi éberség. - Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 535, October 6 , 2000. p. 2. Taiwan: committee votes to stop construction of Lungmen, premier resign (A bizottság leszavazta Lungmen építését - a miniszterelnök lemond róla)

A nacionalista Kuomintang Párt, amelyik márciusig már 50 éve hatalmon volt, támogatta az erőmű építését, a mozgalom ellenezte, felvonulások voltak, olyakor 30 ezren is tüntettek. Tang Fei, a jelenlegi miniszterelnök egészségi okokkal indokolja a visszalépést, de vannak mögötte politikai okok is. (Forrás: The Taipei Times Onlines, szeptember 16, 19, 22 és 26-i és október 4-i számai,. Nucleonic Week, - Pi.

(WISE) NEWS COMMUNIQUE 535 October 6, 2000. p. 10. USA: Dark Secrets of Nuclear Weapons work in 1940/50s (Egyesült Államok: A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munkák sötét titkai)

Az USA Today szeptemberben közölte Péter Eisler 10 hónapos vizsgálódásáról szóló beszámolóját a nukleáris fegyver-raktárak kiépítéséről. Felfedi, hogy abban részt vettek nagynevű vegyipari vállalatok, kis üzemek. Mintegy 300 társaság vett részt az urán, tórium, plutónium, beryllium kereskedelemben. Sem a társaságok, sem a kormány nem fedte fel, hogy sokezer munkás kapta a sugár-határértékek több százszorosát, nem védték a munkásokat és nem világosították fel őket. Sok kockázati forrást csak napjainkban tárnak fel. Semmit sem tesznek annak az érdekében, hogy utólag megnézzék ezeket az embereket. Több mint 100 "elfeledett" fegyvergyár létezik. Az Alliance for Nuclear Accountability (Szövetség a nukleáris felelősségért) sürgeti a kormányt és a Kongresszust, hogy késedelem nélkül adjon választ a lap tanulmányában felvetett kérdésekre, mondják meg az igazságot és dolgozzanak ki egy tervet: közöljék, hogy hol állítanak elő nukleáris fegyvereket, holt volt és hol van sugárszennyezés; tisztogassanak ott, ahol még van maradék szennyezés; hozzák nyilvánosságra az emberi és környezeti vizsgálatok eredményét; adjanak kártérítést a betegeknek, a meghaltak családjainak.

Kapcsolat: Concerned Citizens, for Nuclear Safety; ccns@nets.comilletve www.unclearactive.org