NÉPSZABADSÁG 2000. október, a Dalai Láma látogatása idején. Obrusánszky Borbála (Lhásza) A Tibet függetlenségéért küzdők a kínai bevételeket gyarapítják? Jakvajas mécses és modernizáció

Csak néhány szó idézet. "...a mai kormány a történelmi egyházak működését és a templomok karbantartását még állami pénzzel is támogatja. A tibetiek ma már szabadon használhatják a nyelvüket és gyakorolhatják vallásukat. Gyakran találkozni népviseletbe öltözött zarándokok csoportjával, ami jelzi: Kína többi tartományához hasonlóan itt is változnak az idők. ... Az elmúlt évtizedben számos buddhista zarándokhelyet restauráltak..."

Ez pontosan olyan, mintha a kis naiv(?) Borbála egyszerűen lemásolta volta a tibeti sajtótájékoztatót. Tibeti nyelven nyilván nem tud beszélgetni a helyi lakosokkal. Valószínűleg kedvesek is voltak hozzá a kínaiak (yenben). A Népszabadság pedig alkalmazkodni akar a Birodalomhoz, amelyik elárasztja hazánkat az ötödik hadoszlopának a tagjaival.

És hogy ez miért került ebbe a rovatba? Mert az egész egyszerűen... Hogy mi is? Ld a következő cikk címét.

ÚJ KALÁSZ 2000. október, Unger Zsuzsa: Szemétség (Részletek a tanulmányból)

Csodaváró nemzedék
A városias településen élők -mivel elszakadtak jó néhány közvetlen tapasztalattól - csodaváró nemzedékké váltak. Úgy vélik, minden megtettek a rend és tisztaság érdekében, amikor jól megtömik a kukát és kirakják a kacatot az évenkénti lomtalanításhoz. Ha egyszer felpattannánk a szemetes kocsi kapaszkodó állóhelyére, és kizötyögnének vele a messzi telepre, láthatnánk, hogy a szemét milyen makacsul tartja magát, s hogy hódítja el a területet. Előbb feltölti a gödröket, majd heggyé nő. Egyre nagyobb és egyre több az ilyen undorító képződmény. Nincs csoda: a szemét nem szűnik meg azáltal, hogy kikerül a látóterünkből. Aki úgy tart rendet, hogy mindent a kukába hajigál, az voltaképp a táj nagy szőnyege alá söpri a szemetet.

... Az ember túl sokat alkot, .. a megmunkálás végeredménye nem csupán a célnak tekintett tárgy. Hulladék is keletkezik, amit el kell takarítani és eltávolítani. Ám nem mindegy, hogy hová.

A gazdálkodó ember igyekszik mindent hasznosítani. A rönkfából lehet gerendát, deszkát, lécet vágni, de a lehulló forgács se szemét, hanem a faanyag más alakja, akár a fűrészpor. Bölcs magatartásra valló megjegyzés, ha valaki - félretéve egy holmit - azt mondja: jó lesz még valamire. A nagyvonalú emberek mindent szemétté nyilvánítanak, amire pillanatnyilag nincs szükségük. ... A más célra való hasznosítást az is megnehezíti, hogy a tárgyak napjainkban túl tökéletesek,... szinte kizárólag csak arra alkalmasak, amire gyártóik szánták őket. Megszűnőben a háztartáson belüli lefokozási rend: a lyukas fazékból ritkán lesz muskátlis edény, a porrongyot sem házilag szakítjuk, szegjük be. Minden tárgynak újszülöttként, borsos árú bolti cikként kell átlépnie a küszöbünket. Ráadásul többszörösen betekerve.

(Részletesen a sokféle am..., bocsánat, bugyoláról, amely szót már a Nyelvőrségben említettem.) Ollózta:Pi

BIOKULTÚRA 2000. május-június, XI. évf. 3. szám., 32.o. Glifozátok kontra Európa

Lehet, hogy a közeljövőben az Európai Unió tagországaiban betiltják a széles körben használt glifozátot tartalmazó gyomirtószereket, mivel ezek a hasznos rovarokat is elpusztítják.

Emiatt a gazdák még több rovarirtó szer bevetésére kényszerülnek. Az Európa Bizottság most készíti elő az engedélyezett növényvédőszerek listáját, egy megjelenés előtt álló tanulmány viszont ellenzi a glifozát szerepeltetését. Amennyiben a Bizottság ezt az ajánlást elfogadja, az nagy érvágást jelent majd a Monsantonak. Az elmúlt években ugyanis a glifozát hatóanyagú termékek folyamatosan emelkedő eladásai a cég hasznának majdnem felét tették ki. A glifozátot az E.Á.-ban 1974 óta forgalmazzák, és évente több mint húszezer tonnát használnak belőle. Forrás:Organic Gardening, 2000/1-2 Fidusz

THE ECOLOGIST, Vol 30 No 4. June 2000, p.9., News in breef - Fire in the Sky (Égi tüzek)

A tavaly évvégi tűzijátékok komoly környezetszenyezést okoztak - a légkörbe igen sok arzén és rákkeltő kénvegyület került. Pi

CHRIS KEENE -chris.keene@which.net, 2000. június 16 ---Kedveseim!

Tegyétek ki a lobogókat, harangozzatok és bontsatok pezsgőt: Kanada veszített. A WTO úgy döntött, hogy Franciaországnak joga van megtiltani a chrysotil behozatalát. A vita kikerült a nyilvánosságra. Egy brazil lap idézett egy svájci szakértőt, aki azt mondta, hogy a WTO nem akar több olajat önteni a környezeti vita parazsára, ezt megtanulta Seattleben. Az Európai Unió győzött. Biztos, hogy Kanada fellebbez és éppen annyira biztos, hogy veszíteni fog.

A 2000 januárjában hozott határozat szövege és a tudományos alátámasztás 2000 júliusában kerül nyilvánosságra.
Ez történelmi győzelem volt. Laurie

(A nemzetközi azbeszt kongresszust Osascoban, Brazíliában tartják 2000 szeptemberében. Részletek az IBAS webhelyén: www.btinternet.co./~ibas Gyertek el minél többen!

PESTICIDE ACTION NETWORK UPDATES SERVICE: Endosulfan Deaths in Benin (Halálos endoszulfán mérgezés Beninben) Továbbítja J. Halász Judit" -- jhalasz@levego.hu, 2000. június 13.

(panups@igc.topica.com)
Beninben hivatalos források szerint 1999/2000-ben legalább 37 ember meghalt endoszulfán mérgezésben az északon lévő Borgou tartományban, további 36 mérgezett súlyos beteg. A vegyszert a gyapot permetezésére használják. (Thiodan, Thionex, Callisulfan, stb.). Mérges, betiltották már Dániában, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Belize-ben, Singapúrban, s Indonéziában, Kolumbiában is be fogják tiltani. Különösen veszélyes, ha védőruha, maszk, hosszú ujjas ruha, kesztyű nélkül, különösen ha mezítláb permeteznek bele - mint Beninben. A gyapotmagfúró ellenállóvá vált a piretroidokkal szemben, ezért használják Ny. Afrikában. Pi

PESTICIDE ACTION NETWORK UPDATES SERVICE Küldi Halász Judit (jhalasz@levego.hu)

Forrás: PANUPS ----panups@igc.topica.com
Sáskairtás Madagaszkáron, 2000. július 10.
Az elmúlt években elszaporodtak a sáskák Madagaszkáron, a kormány külföldi segítséget kért. Az ország nagy részében a levegőből permeteztek. Nem értékelték a sáskák által okozott élelmiszer-károkat és nem vizsgálták a szerek emberekre gyakorolt hatását sem.

A 15 millió lakos 78%-a falun él.
1997 és 99 között több mint 35 millió $-t fordítottak a védekezésre. Jórészt egy Fipronil nevű szert használtak, amelyik az Egyesült Államok Környezetvédelmi Minisztériuma (EPA) szerint "lehetséges, hogy emberen rákkeltő", további szerek szerves foszfát kolinészteráz bénítók és karbamátok voltak. A Világbank eleinte támogatta, majd a növényvédőszerrel veszélyessége miatt abbahagyta a sáska-ellenes küzdelmet, de az ENSZ Mezőgazdasági Szervezete (FAO) továbbra is támogatja azt.

A Fipronil erősen pusztítja a termeszeket, akik pedig más állatok táplálékát jelentik. A szer más állatokat is károsít. Használtak szerves-foszfát dieldrint, ami nem bomlik le és ez a táplálékláncba való bejutása miatt előre nem látható veszélyeket jelent. (Contact: Pesticide Action Network UK, Eurolink Centre, 49 Effra Road, London SW2 1BZ, UK; phone (44-020) 7274 8895; fax (44-020) 7274 9084; email admin@pan-uk.org; http://www.pan-uk.org.) - Pi

THE CCPA MONITOR 7/3, p. 18, July/August 2000. Fidel Castro: Time for the Third Word to fight back - Indebted, exploited poor nations must reject neoliberalism (Itt az ideje annak, hogy a Harmadik Világ visszaüssön - Az eladósodott, kizsákmányolt szegény nemzeteknek el kell utasítani a neoliberalizmust)

Néhány hónappal ezelőtt Havannában 77 fejlődő ország csúcsértekezletén Fidel Castro arról beszélt, hogy az erőket összefogva sokkal eredményesebb harcot kell indítani azért, hogy a jelenlegi igazságtalan és egyenlőtlen világgazdaságot egy tisztességesebb és emberibb világ váltsa fel.

Néhány részlet Castro beszédéből.
A világgyarmatosítás (az eredetiben: globalizáció) neoliberális alakjában nem a fejlődés válik világméretűvé, hanem a nyomor.Az nem tartja tiszteletben az országaink függetlenségét. Nincs a népekkel egyetértés, hanem csak vetélkedés "mentse aki tudja" alapon.
A "szerkezet-kiigazítás" két évtizede gazdasági kudarcot és társadalmi szerencsétlenséget okozott. 1975 és 1998 között fele akkora volt a növekedés, mint 1945 és 1975 között, amikor a keyneziánus politika mellett az államok sokkal nagyobb szerepet kaptak a gazdaságban.

Latin-Amerikában az országaink összes adóssága egybillió $. (1012). A neoliberalizmus korszakában nőtt a bizonytalanság, az üzérkedés, a külső adósság, az egyenlőtlen csere, gyakoribbak lettek a pénzügyi válságok.

Kuba a gazdasági zárlat ellenére sikeresen fejleszti oktatási rendszerét, egészségügyi ellátását, a tudományos kutatást. Kivételezett helyzetben van, mert NEM tagja az IMF-nek.
Az IMF által kikényszerített szerkezeti kiigazítás társadalmi zűrzavarhoz vezet, mint Indonéziában és Ecuadorban.

Mit lehet tenni a gátlástalan spekulációval szemben? James Tobin javaslata egy 0,1%-os adó kivetése a spekulációs pénzügyi műveletekre, ami lehetne 1% is, az így nyert 1 billió $-t a Harmadik Világ fejlesztésére lehetne fordítani.

A fejletlen országok külső adóssága most meghaladja a 2,5 billió $-t, bár ezt már a kamatokkal visszafizették. Az adósság nem gazdasági, hanem politikai kérdés.

A gazdag országok kezdeményezték a nagyon eladósodott szegény országok adósságainak a csökkentését, ennek révén az adósságból nevetséges módon 8,3%-ot engedtek el. A 33 legszegényebb közül csak négy ország adósságát csökkentették, a csökkentés 2.7 milliárd $ volt, - ez a harmadrésze annak az összegnek, amit az Egyesült Államokban egyetlen évben szépségápoló szerekre költnek.

Ma a Földön 820 millió ember alultáplált, közülük 790 millió a Harmadik Világban él. A Harmadik Világban 2 millió lányt kényszerítenek rá, hogy prostitúcióból éljen, 130 gyerek nem jut elemi iskolába sem, s 250 millió dolgozik 15 éves kora alatt.

50 évvel ezelőtt azt ígérték nekünk, hogy nem lesz szakadék a szegény és gazdag országok között, kenyeret és igazságot is ígértek. Ma kevesebb a kenyér és több az igazságtalanság.

Az afrikai menekülttáborokban éhező és szomjazó anyák és gyerekeik képe a náci Németország koncentrációs táboraira emlékeztet. Újabb nürnbergi ítéletet kellene hozni azok ellen, aki ezt a gazdasági rendet kényszerítették ránk. Ezt a rendet, amelyben az éhezéstől és gyógyítható betegségekben minden három évben annyian halnak meg, mint amennyit a II. világháborúban megöltek. Pi.

VASÁRNAPI ÚJSÁG - Kossuth Rádió 2000 szeptember 24 - A globalizáció ára

23.-án kezdődött a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése Prágában. Mintegy 20 ezer hivatalos vendéget várnak, de ugyanennyi tüntetőre is felkészültek. - Somogyi Mátyás arról tudósított, hogy amíg a rendőrség vidéki katonai gyakorlótereken készülődik, addig a különféle mozgalmi csoportok elhagyott gazdasági udvarokban gyakorolják a rendőrség beavatkozásai elleni védekezést. Mi ellen is tiltakoznak voltaképpen? Lakatos Pál interjúját hallják.

L.P.: Készítsünk egy számvetést Lentner Csabával, a MIÉP országgyűlési képviselőjével: mit adott Magyarországnak a globalizáció?

L.Cs. Rövidtávon lehetőséget csillantott meg, csatlakozhatunk a fejlett piacgazdaságokhoz. 1988-tól az akkori Németh-kormány folyamatosan léptette hatályba azokat a gazdasági jogszabályokat, amelyekkel lényegében a külföldi nagytőke Magyarországra kockázatmentesen tud beérkezni, majd a profit eltávozni az országból. Lehetővé vált, hogy a globalizált erős tőke Magyarországon versenytársakkal ne találkozzon. A magyar ipar és mezőgazdaság leépítése erre az időre tehető. Kisebb vámtételeket szabtak ki a bejövő termékekre, a tőke mozgása szabaddá vált, mindez a belső piac ellen volt. A magyar ipari üzemek nem tudták felvenni a versenyt, a Németh-kormány a magyar vállalatoknak nem adott kedvezményt, gazdálkodási biztonságot.

Amikor ilyen mértékben teret nyitunk a külföldi tőkének, lehetővé válik, hogy az ország, annak bármelyik kormánya elveszítse az önálló gazdaságpolitika alakításának a lehetőségét. Ha megjelenik egy nagyvállalat, a kormányok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A General Electric megvette a Budapest Bankot, a Tungsramot, ennek a nagy világvállalatnak a tőkeereje többszöröse, mint amiből egy év alatt gazdálkodunk.

L.P.: Mit rontottunk el?

L.Cs.: A magyar nemzeti érdekeknek a feladása, a belső piac, az autonóm gazdasági fejlődésnek, mint lehetőségnek az elveszítése - a legsúlyosabb. 1991-ben olyan adórendszert léptet hatályba a kormány, amellyel lehetővé válik, hogy a külföldi részvétellel alakítandó gazdasági társaságok jelentős nyereségadó-kedvezményt kapjanak. Egy ilyen cég az első öt évben 60%-os nyereségadó kedvezményt kap, a másodikban pedig negyvenet.

Ha a magyar nemzetgazdaság szempontjából a külföldi részvétellel működő vállalat kiemelten fontos gazdasági tevékenységet végez, akkor nem 60 és 40% a kedvezmény, hanem 100% az első öt évben, a második öt évben pedig 60%.

Mit nevezett kiemelten fontosnak az akkori kormányzat? Minden olyan tevékenységet, ami akkor a magyar nemzetgazdaságban előfordult, tehát az élelmiszeripartól kezdődően a híradástechnikáig, minden egyes ipari sőt mezőgazdasági tevékenységet.

A 90-es évek elején indított magyar vállalkozások ezt a kedvezményt természetesen nem kapják meg. A 90-es évek elején indult vállalkozásoknak 96-ra már a 70%-a tönkrement.

Az MSZP-SZDSZ kormány alatt az egymilliárd forint tőkebefektetést megvalósító gazdasági társaságok 100%-os nyereségadó kedvezményt kapnak, s nagy nemzetközi vállalatok lecsaptak a kormány által felkínált energiaszolgáltató ágazatra.

A vállalatok nyereségével a magyar állam nem tud számolni, mert a külföldi részvétellel, tulajdonnal működő vállalatok vajmi keveset forgatnak vissza, az zömében kimegy az országból, zömében más világtájakra fektetődik be ez a pénztömeg. Ott, ahol olcsóbb a munkaerő.

A globalizációs gazdasági értékrendhez természetesen hozzátartozik egy társadalmi értékrend is, amely fogyasztásra készteti az állampolgárt.

(Az Európai Unióra vonatkozó kérdésre válaszolva): Magyarországon a bankszektorban ugyanazok a tulajdonosok vannak, mint Németalföldön, vagy Észak-Amerikában, ha megnézzük az élelmiszer-feldolgozó üzemeinket vagy megnézzük az ipari vállalatainkat, ugyanaz a nemzetközi nagyvállalati kör van, mint bárhol a világon. Tehát gazdasági-pénzügyi értelemben Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása megtörtént.

Ha Magyarország papíron is csatlakozhatna az Európai Unióhoz, akkor az Európai Uniónak már nemcsak a segélyprogramjaira lennénk jogosultak, hanem az EU alanyi jogon kellene, hogy támogassa a magyar gazdaságot. A csatlakozási időt ezért halogatják. Ha csatlakozunk, akkor a vámszabad-területekhez kötődő, illetve a nemzetközi nagyvállalatokon keresztül megjelenítődő adókedvezmények egy csapásra meg kell, hogy szűnjenek. Tehát a nemzetközi nagytőkének elemi érdeke, hogy ezt az időközi állapotot fenntartsa. Kb. a felére tömörítette Pi.

Ketten az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom alapítói közül:

Részletek PETRÁSS LÁSZLÓ leveléből:
Készülő könyvemben igyekszem a globális társadalomkutatás és az összehasonlító megközelítés felhasználásával a bennünket is nyomorgató adósság ügyét elemezni. Ami talán előzetesként érdekes lehet, az egy lényeges különbség, pl. (Síklaky) István alternatívájához képest. Én nem fogadom el a "három éves halasztás" gondolatát. Ez alapvetően egyfajta beismerés lenne az adósság közös felvállalásában. A könyv felhívja a figyelmet arra, hogy az eddigi kormányok és parlamentek két dologban értettek egyet, a saját bérük rendszeres emelésében és az adósságkérdés tárgyalásának merev elutasításában. Ezért kényszerűen a nehezebben járható utat kell választani. Saját magunknak kell vagy nyomást gyakorolni, vagy kivívni a jogot, hogy e kérdésben döntsünk. Bár az alkotmány - ki tudja miért - a népszavazás intézményének jogát e kérdésben nem ismei el! Tehát én sem ismerem el, hogy ennek a nyolcmillió embernek adóssága van, de a megoldás mégsem az, hogy egyszerűen ennek fizetését megtagadjuk.

KAPU 2000/6-7 Mándoki Andor: Külföldi tőke részvétele a hazai gazdaságban

(Néhány részlet)
Piac és demokrácia. A nyugati világ két egymásba fonódó divatos fogalma, amitől az emberek milliói remélik boldogulásukat. Azt hihetné bárki, hogy édestestvérek ők. Tévedés!

...Európában a század második felében megvalósul a szelíd kapitalizmus szociális piacgazdaság néven. Ennek lerombolása folyik most a pénzfegyverrel, a működő-tőke kivitellel, a globalizációval. Magyarországon 10 év elég volt a tőke uralmának megszilárdítására, a vadkapitalizmus bevezetésére. ... A tőkekivitel a gyarmatosítással, a gyarmat katonai megszállásával kezdődött a XVIII. sz,-ban. A világ teljes működő-tőke állománya 4000 milliárd $. Magyarországon olcsó a munkaerő, erős a korrupció - áramlott hozzánk a tőke. A feldolgozó-ipari termékkibocsátás nemzeti hányada már csak 45%, csak Afrikában kevesebb ennél. Hozzánk 3-szor annyi tőke érkezett, mint Csehországba. A hazai ipar 2/3-a külföldieké, a kereskedelemnek a fele, a 200 legnagyobb vállalat fele a nemzetekfelettiek kezében van. A bankrendszerben 60% a külföldieké.

A baj oka: az olcsó és nagyfokú magánosítás. Ma az árbevételből a külföldiek részesedése a feldolgozóiparban 67%, a vegyiparban 85%, a gépiparban 81%. A belföldi vállalatok adóterhe 32%, a külföldieké csak 10%.

A nemzeti jövedelmünk mostanra jutott el az 1989-évi szintre, a társadalomnak több mint egyharmaddal kevesebbel kell megelégedni, mint a szocializmusban, ezért ma ötmillió ember a szegénység vagy nyomor színvonalán él. A közeljövő talánya, hogy hol van a tömegek tűrőképességének a határa. A globalizáció során a tőke az erősekről áramlik a gyengék felé, tehát a szegények be sem tudnak szállni a globalizációs versenybe. Az értelmes gazdaság a külföldi tőkét honi, nyereséget hozó beruházásokra fordítja.

M.A. szerint a globalizáció elől nem lehet kitérni.
(A szerző az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom egyik alapítója)

"Ha a kicsik, a kevesek, a láthatatlanok tesznek valamiért valamit, arra mondják azt, hogy magától alakul ki? Gy.O.

THIRD WORLD RESURGENCE No. 118/119 p 61. Jeremy Seabrook: Invisible ink in the global economy (Láthatatlan tinta a világgazdaságban)

A száz éve elhunyt John Ruskin, az angol munkásmozgalom előfutára és a kapitalista gazdaságtan bírálója volt, akinek megállapításai jelen korunkban is érvényesek. A mai zöld mozgalmak gyakran nincsenek is tudatában annak, hogy ideológiájuk létrejötte milyen sokat köszönhet az ő munkásságának, amelynek már Gandhi is nagy tisztelője volt. Ruskin legtöbbet idézett megállapítása "Nincs gazdagság, csak élet van." Írásainak központi eleme a gazdagság újra-meghatározása volt, amelybe beépítette az erkölcsi elemet is: ennek megfelelően írt "helyesen szerzett" és "helytelenül szerzett" vagyonról, és az etikai szempont hiánya miatt bírálta a kapitalista gazdasági rendszert. Rámutatott arra is, hogy a közgazdaságtan egy ideológiát állít be tudományként, holott nélkülözi annak ismérveit. Ruskin munkássága a köztudatban jórészt feledésbe merült, aminek fő oka, hogy bírálata mellé nem fejlesztett ki alternatív rendszert, nem tett javaslatot a jobbításra – ez azonban távolról sem csökkenti érdemeit. - MV

Lapzárta után érkezett,
küldi a Védegylet 2000. november 11-én.
Nyílt levél

A környezet- és természetvédelem ügyeivel foglalkozó civil szervezetek döbbenten értesültek arról, hogy Torgyán József FKGP-elnök meneszteni kívánja a környezetvédelemi minisztert. A hazai közvélemény ismét a Környezetvédelmi Minisztériummal kapcsolatos botránytól hangos.

Egy korrupciós ügyektől és összefonódásoktól terhes közéletben, amikor maga a miniszterelnök is a teljes politikai elit átvilágítására készül, éppen annak a miniszterének, Ligetvári Ferencnek a felmentését latolgatja, aki az elmúlt hónapokban a legtöbbet tette tárcája átláthatósága és tisztasága érdekében.

A néhány hónappal ezelőtt kinevezett új miniszternek köszönhetően végre szakmai munka kezdődött a két éve "fagyott" tárcánál. Miniszterségének rövid ideje alatt Ligetvári Ferenc nemzetközi szinten is sokat tett a hazai környezetpolitika megtépázott hírnevének helyreállításáért.

Kérjük felelős politikusainkat, hogy mérlegeljék mit kockáztatnak azzal, ha tovább gyengítik az állampolgároknak a demokráciába és megválasztott vezetőik szavahihetőségébe vetett bizalmát.

Az alábbi szervezetek nevében: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, Életfa Környezetvédelmi Szövetség, E-misszió Egyesület, Energia Klub, Föld Napja Alapítvány, Független Ökológiai Központ Alapítvány, Göncöl Szövetség, Hulladék Munkaszövetség, Levegő Munkacsoport, Kiss Ferenc Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, Ökotárs Alapítvány, Reflex Környezetvédő Egyesület, Somogy Természetvédelmi Szervezet, Világ Természetvédelmi Alap (WWF).

A Magyar Környezetvédelmi Társaság közleménye
[ez a Gordos-féle társaság...]

Budapest, 2000. november 9., csütörtök (OS) – Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést:

Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a magukat környezetvédőknek nevezett szervezetek politikai kampányt indítottak a környezetvédelmi tárcával és annak intézményeivel kapcsolatosan.
A Magyar Környezetvédelmi Társaság és a hozzá integrálódott húsz szakmai civil szervezet - politikamentességét hangsúlyozva - leszögezi, hogy a magyar környezetvédelem ügye nem lehet egy-egy személy, ezekhez tartozó belső kör, vagy akár országosan is ismert csoport privilégiuma, mert hazánk környezet- és természetvédelme az egész magyar társadalmat érinti.
Mindaz, amit az utóbbi napokban sajnálatos módon a tárca jelenlegi támogatására a sajtón keresztül történt a Független Kisgazdapárt ellen, de az egész koalíciós kormányzattal szemben, a nemzetgyarapító kibontakozási program ellenére, számunkra elfogadhatatlan.
A közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy miden tisztséget addig lehet egy polgári demokratikus rendszerben betölteni, amíg a tisztséget betöltő élvezi annak bizalmát, aki jogosult volt a kijelölésre és jogosult a visszahívásra. Így van ez az ország kormányzására vonatkozó koalíciós megállapodás alapján a Független Kisgazdapárthoz tartozó környezetvédelmi tárca esetében is.

Budapest, 2000. november 9.