C.K. válasza: Igen. A mozgalom hatni igyekszik a különböző, ellentétes pártokra, s nem szabad lebecsülni a parlamenti folyamatokat. Távolról sem valósul meg minden, amit a környezetvédők akarnak. A politika lényege a megalkuvás, de a folyamatok befolyásolják a kormányzat döntéseit.

A fenntartható fejlődés eszméje nem hatja át a gazdasági tevékenységet és az ipari döntéseket a természeti erőforrásokat nem használják hatékonyan, pocsékolják az energiát, a szennyezés költsége nem épül be az áram árába. Ezen változtatni kell. Még hosszú utat kell megtenni. De a demokrácia nem jelenti azt, hogy mindenkinek igaza van, de mindenkinek van felelőssége és teljesítendő feladata. Derülátó vagyok, mert a fiatalok különböznek a szüleiktől s a politikusok következő nemzedéke a jövőn fog munkálkodni.

Ma a környezeti gondok akkora kihívást jelentenek, mint korábban az atomfegyverek és a hidegháború..A magatartás változásában a parlamentnek szerepe van. A liberális demokraták pozitív szerepéről.

A.W. viszontválasza: Amikor a bevásárlóközpontok polcairól kezdenek eltűnni a genetkailag módosított élelmiszerek, akkor ehhez van-e valami köze a parlamenti és kormányzati munkának? Nem, ez annak köszönhető, hogy a fogyasztók visszautasítják ezeket. és nem Amikor a Shell elhatározta, hogy nem süllyeszti el a Brent Spart, akkor ezt a fogyasztók kiközösítése és nem a parlamentnek köszönhetően cselekedte.

Igaz, hogy a fogyasztók nem mindig cselekednek jót. Azonban a környezetvédelmi gondok a fogyasztás következményei. Ez ellen a kormány nem tesz semmit. Amikor nem hoznak növényvédőszer-törvényt, akkor a fogyasztók csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, mert a szerves élelmiszereket választják. Mit tehetnek a polgárok? Amikor a Newbury kerülőutat építették, akkor több mint ezer erőszakmentes módon tiltakozó polgárt tartóztattak le. Nem volt más választásuk? Éppen Newbury liberális demokrata képviselője támogatta a leghangosabban az út megépítését.

A gazdasági hatalom a politikai hatalom fölött áll, a Mitsubishi forgalma nagyobb, mint Norvégia nemzeti jövedelme. 1998-ban Jeff Rooker élelmiszer-biztonsági miniszter a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban kijelentette: "Ebben az esetben nem mi döntünk." Akkor ki? Az EU talán? Az agrokémiai vállalatok? Mindenestre ez a brit kormány tehetetlenségére utal.

A kormány kezében semmiféle hatalom nincs a nemzetekfeletti vállalatokkal és intézményekkel szemben. Seattle-ben 60.000 ember tüntetett egy olyan nem választott, el nem számoltatható szervezet ellen, amelyiknek alá vannak rendelve kormányok s nem fogadja el az 1992-es riói csúcs határozatait. Jó beszélni a külső költségek árba való beépítésével, de hol fog ez megvalósulni, ha másutt nem valósítják meg?

A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos felelősség kimondását javasolták, de ezt az Európa Parlament elvetette. A brit parlamentben is elvetettek egy ilyen javaslatot, mert az üzleti világ pártja, a Munkáspárt nem támogatta.

Ami a demokráciát illeti: a képviselők megválasztása nem demokrácia, szükséges a polgárok tevékeny részvétele a folyamatokban, az önkormányzatokban is.

Lehet, hogy a fiatalok inkább zöld gondolkodásúak, de a mai politikusok a hatvanas éveikben járnak.

C.K.: A sajtó szerepéről, valamint, hogy a liberális demokraták is támogatják a felelősség-javaslatot. Egyébként az nagyon jó, hogy az Európa Parlament foglalkozik környezeti kérdésekkel. Kyotoi jegyzőkönyvról és éghajlati ügyekről.

A közvetlen fellépések, a tömegmegmozdulások szükségesek és helyesek.

A hatalmat a lehető legalacsonyabb szinten kell gyakorolni.

A.W.: Zavarban vagyok. Ha elismered a parlamenten kívüli közvetlen fellépés értékét, akkor hogyan vélekedhetsz úgy: "A parlament a legjobb lehetőség környezeti változás elérésére."

A WTO reformja jobb mint a semmi. De a nemzetközi kereskedelem bennerejlő módon nem kívánatos, mert nagy távolságra szállítanak javakat. Helyette a helyi és regionális gazdaságot kell fejleszteni. Melyek a parlamenten kívüli mozgalom útjai? Különféle közvetlen fellépések, fogyasztói cselekvések, törvényes fellépések, stb. Művészetek: költészet, irodalom; oktatás, stb.

Ezeknek a résztvevői bármely politikai párthoz tartozhatnak. - Pi.

THE ECOLOGIST 30:5:15, July/August 2000, Campaigns & Events

2000 augusztus 7: Erőszakmentes tüntetés az ENSZ Irak-ellenes korlátozásai miatt. 2000 augusztus 18. Monsanto nap St Louisban, erőszakmentes felvonulás, bábúk, utcaszínház. - Pi

Vaski Kamilla küldte: Z/ZNET

By Ted Glick: Leftists and Popular Movements (Baloldaliak és népi mozgalmak)

Miért nem támogatják a középtől balra állók Nadert? Van aki azért nem támogatja, mert nem szocialista, vagy nem elég radikális. Ez elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy miért ilyen kicsi és hatástalan a baloldal az Egyesült Államokban? Több oka van, pl. az önmagát előtérbe helyező, vetélkedő eszmék, a rasszizmus, a "győztes minden megnyer" választási rendszer, sok a közepes jövedelmű ember, az egyesülés-ellenes erőfeszítések, stb. Jelentős a szektarianizmus is. Sok baloldali nem érti meg a történelem legalapvetőbb tényeit: a tömegek mozgásai képezik a történelem alapját. Néhány, bármennyire okos szervező önmagában semmit sem tehet.

Ha a szervezők kapcsolatokat építenek ki, egyre több embert tesznek tevékennyé, akkor javíthatunk a körülményeken.

Az Egyesült Államokban nem voltak szocialista vagy kommunista tömegmozgalmak, mint Nyugat-Európában, Japánban vagy másutt. A nagyvállalatok elleni küzdelemnek nincsen ideológiai alapja, hanem az programszerű, a lakosság keveset tud a marxizmusról, szocializmusról, kommunizmusról, anarchizmusról és más történelmi baloldali hagyományokról, mert a kormányok elnyomták és a médiumok eltorzították ezeket. Ezért nem lehet alapvető változásokat elérni valamiféle szocialista neveléssel vagy ideológiai alapú szervezettel.

Akiket az ideológia vezet, személyes és politikai kapcsolatot kell, hogy teremtsenek a tömegekkel. Meg kell tanulniuk, hogyan beszéljenek a dolgozó emberekkel, hogyan tanuljanak tőlük, összegyúrva sokféle eszmét, haladót és konzervatívat, olykor zavarosat máskor józan észből fakadót.

Egy választási küzdelem során lehet a legjobban, átfogó módon kidolgozni a változáshoz vezető utat. A küzdelem során meg lehet értetni az emberekkel a változtatás politikai és gazdasági lehetőségét.

Az elméleti alapokon álló baloldaliak eszméiket összevethetik a gyakorlattal, miközben aláírásokat vagy pénzt gyűjtenek, rábeszélik az embereket, hogy menjenek és szavazzanak. Így érhető el, hogy a vállalati bűnök elleni mozgalomban a baloldal is szerephez jusson.

(Ted Glick a Független Haladó Politikai Hálózat nemzeti szervezője, National Coordinator of the Independent Progressive Politics Network (www.ippn.org), címe: futurehopeTG@aol.com.)

VAN-E VINOBÁNAK ÜZENETE SZÁMUNKRA?

Az alábbi részletet Vinoba Bhave egyik tanítványának, Satish Kumarnak az önéletrajzából fordítottam (Ágó):

"Gandhi azért tudta eredményesen használni a polgári engedetlenséget, mint mozgalmat a britek ellen, mert a brit kormányzat nem egy választott vezetés volt, hanem egy ránk erőltetett hatalom. Ma demokratikus rendszerben élünk. Az emberek választják a kormányt. Ha váltást akarunk a kormányzatnál, a választókat kell meggyőznünk, ők irányítanak végső soron. Nincs értelme a kormányhoz menni, mert az csak szolgája a népnek. Az én feladatom forradalmi tudatosságot gerjeszteni az emberek fejében."

"De vezetned kell az embereket!" — mondtam.

"Ha vezetőt keresel bennem, csalódni fogsz." — kezdte válaszát Vinoba. "A politikai vezetők ideje lejárt. Most az embereknek a maguk vezetőivé kell válniuk.

Ahhoz, hogy túljussunk a földbirtok rendszeren, nem ellenszegülni kell a földtulajdonosokkal, hanem segítenünk kell nekik, hogy helyesen viselkedjenek. Forradalmi érzések nem alakulhatnak ki egy szembenálló légkörből, mert az ellenzés már önmagában az erőszak egy formája. A szembenállás csökkenti az esélyét annak, hogy valaki a szívében megváltozzon. Ahelyett, hogy együttérző és megértő légkört teremtene, bizonytalanságot kelt, amiben a másik védekezésbe kényszerül pont akkor, amikor nyitottá kellene válnia, hogy új, elfogulatlan viszonyulást alakítson ki a társadalomhoz.

Vegyünk példaként egy házat. Be akarsz jutni, de a házat körös-körül magas falak védik. Ha nekimész a falnak és harcolsz vele, nem tudsz átjutni rajta. Mi történik? Betörik a fejed. Viszont ha keresel egy kicsi ajtót, akkor bejuthatsz a házba, és ott tehetsz, amit akarsz. De ehhez meg kell találnod az ajtót.

Ugyanígy, amikor egy földbirtokossal beszélek, neki sok hibája és fogyatékossága van, az önzése pedig olyan, mint egy fal. De van rajta kisajtó. Ha meg akarod találni ezt az ajtót, akkor felül kell emelkedned a saját egoizmusodon, és akkor bejuthatsz a szívébe. Ne törődj a hibáival, csak az ajtót keresd! Ezt az ajtót keresem én minden kapitalista földbirtokosnál. Ha néha nem sikerül megtalálnom, az az én hibám, olyankor én verem bele a fejem az ő fogyatékosságaiba."

Amikor a következő faluba értünk, ünnepi hangulat fogadott. Az emberek furulya- és dobszóval üdvözöltek minket. A házakon feliratok: "Éljen Vinoba, éljen Gandhi!" A főtéren Vinoba szólott:

"Kérésem, hogy a föld minden gyermekének legyen joga Föld anyjához, nem az enyém. A védák kinyilatkoztatása. Egyetlen testvér sem akadályozhatja meg másik testvérét, hogy szolgálja Föld anyját. A föld, akárcsak a levegő, a napfény vagy a víz, Isten ajándéka. Amit én kérek a nincstelenek számára, nem más, mint a jussuk. Az én gyomrom ugyan nagyon kicsi, a szegényeké együtt viszont hatalmas. Ezért én ötven millió hold földet kérek a számukra. Ha öt fiad van, tekints engem a hatodiknak. Az ország összes művelhető földjének egy hatodát kérem a szegények számára. India egy olyan ország, ahol Isten jelen van az emberekben. Hiszek abban, hogy Indiában létre tud jönni egy újfajta forradalom, ami a tiszta szereteten alapul."

Ekkor előállt egy hatszáz holddal rendelkező földbirtokos és felajánlott egy hold földet. Vinoba így válaszolt:

"Ha arra kértem volna földet, hogy templomot emeljek rajta, megelégednék a felajánlásoddal. De én a földet, mint a szegények jussát kérem, ezért ismét arra kell kérjelek, add a szegényeknek a birtokaid egy hatodát."

Ekkor az ember felajánlott ötven holdat, Vinoba pedig elfogadta. Más földbirtokosok is előálltak és hasonló adományokat tettek.

Vinoba Bhave Gandhi egyik elsőszámú tanítványa és jobbkeze volt. 1951 és 65 között gyalog bejárta India minden államát, több, mint 150 ezer kilométert gyalogolt. Faluról falura járva több, mint négymillió hold földet gyűjtött adományba a kaszton kívüli nincstelenek számára. Ezek a földek azóta is közösségi művelésben vannak. Többszáz faluban az egész falut közösségi használatba adományozták a földtulajdonosok.

Mit tudunk ebből a történetből hasznosítani ma Magyarországon?

THE ECOLOGIST - 30:6:20, September 2000, Debate - George Monbiot and Jonathon Porritt: Does working with business compromise the environmentalist? (Veszélyezteti-e az üzlet a környezetvédőket?)

(Kivonat csak)
Monbiot környezeti újságíró, a Land of Ours alapítója. Porritt a Forum for the Future igazgatója, a brit FOE igazgatója, a brit Zöld Párt vezető tagja. (Érdekes, hogy ismertem a nevét, egy alkalommal előadott a Schumacher-kollégiumban és egyszer hoztam egy cikkét a "zöld-fogyasztósdiról").

G. Monbiot: Igen. A nemzetekfelettiek úgy tesznek, mintha emberbarátok lennének. De nem azok. Meg akarják szüntetni a szabályozást (dereguláció), lazítani akarják az egészségügyi előírásokat, a fogyasztói védelmet és környezeti előírásokat.

Nekünk harcolnunk kell azért, hogy a társaságok legyenek alárendelve a demokratikus szabályozásnak, legyen a működésük szabályokhoz kötve és legyenek elszámoltatva. Ezzel szemben igyekeznek behálózni a környezetvédelmi személyeket. Robert Napier a WWF új igazgatója korábban az RTZ bányavállalat (most Rio Tinto) és a Fisons tőzegbánya valamint a Redland kőbánya igazgatója volt - ezek Nagy-Britannia legrombolóbb cégei. Napier úr bejelentette, hogy "jelentősen növelni fogja a cégek iránti elkötelezettségét".

Az Ön szervezete, a Forum for the Future szintén közel van a nagy vállalatokhoz. A Forum állítása szerint az ő partnerei "elkötelezettek a fenntartható fejlődés iránt". A környezet ezen védelmezői között van a BP Amoco, a Blue Circle Industries, és a Tesco. Ez vajon az a BP Amoco, amelyik megvalósította a világ első sarkvidéki part menti olajkitermelését? A Blue Circle tüzelőanyagként gumiabroncsot, klórozott szénhidrogén oldószereket használ a cementműveiben.

Ez a függővé válás gyengíti a zöld mozgalmat. A McDonalds környezeti üzeneteket nyomtat a cukroszacskóira, s a környezetvédők ezt elősegítve hozzájárulnak a vállalatról alkotott kép zöldre festéséhez.

Nem ellenzem, hogy beszéljünk a vállalatokkal, annak érdekében, hogy javítsanak eljárásaikon, de veszélyes naivitás azt képzelni, hogy meg fogják változtatni a tevékenységüket. Azt fogják tenni, ami a legtöbb hasznot hajtja a számukra függetlenül a bolygóra gyakorolt hatásuktól. A romboló tevékenységük csak akkor lesz gazdaságtalan, ha meg tudjuk győzni a fogyasztókat, hogy ne vásárolják a termékeiket. Az nagy baj, ha más "környezetvédők" meggyőzik a fogyasztókat, hogy azok nem is annyira rosszak.

Drákói rendszabályok és új piaci törvények nélkül a vállalatok a környezet ellenségei maradnak.

Jonathon Porritt: Ugyanazért dolgozom, amiért Ön, (demokratikus ellenőrzés, törvényes szabályozás és elszámoltatás), de más úton.

Az ön receptje harcolni a nagyvállalatok, mint a Földet tönkretevők ellen és addig ütni őket, amíg meg nem változtatják gonosz útjukat. Ellentmondásos módon, bár demokráciát hirdet, nem tiszteli a zöld mozgalmon belül a másféle nézetet. Öntől eltérően azt hiszem, hogy mindegyikünknek, akik egy célért küzdünk, szükségünk van a másikra.

Kevésbé tekintélyelvű módon össze kell adnunk energiánkat. Én magam, mint a Zöld Párt és a FOE tagja, keresem a kapcsolatot a vállalatokkal, helyi hatóságokkal, egyetemekkel az átmenet meggyorsítása érdekében. Nem vagyok kevésbé radikális, mint 1970-ben, bár az Ön erkölcsi világképe szerint az "ellenséggel" működöm együtt.

Nem hiszek a fogyasztók erejében- (érdekes, hogy 1989-ben a Resurgence-ben éppen a zöld fogyasztósdiról cikkezett). A mozgalmat szervezők becsapják magukat, ha azt hiszik, hogy legyőzhetik a Monsantót, Shell vagy Nike-t, a fogyasztók nem lépesek rá, hogy nagy nyomást gyakoroljanak a vállalatokra. A többség elmegy és örömmel megvásárolja a termékeiket nem törődve a többi emberre és a bolygóra gyakorolt hatásokra.

A Forum for The Future segíteni akar a tudat, a magatartás megváltoztatásában, újításokat akar, párbeszédet a részvényesekkel. Mindezt a bizalomra építve. (...)

Az Önök választása: egy erkölcsi magasabbrendűséggel letekinteni, mint akik bizonyosak az abszolút világnézetükben, amely szerint a nemzetek-feletiek a környezetrombolás fő okai, és akik ezekkel együtt dolgoznak, azok erkölcstelenek és politikailag megalkuvók.

(...) Monbiot: Frederick Douglass 1857-ben az Észak-Dél háborúban mondta: "A kormány semmibe nem egyezik bele, ha nem követelik. Sosem tette és sosem fogja tenni.". Ön azt hiszi, hogy rá lehet beszélni a nagyvállalatokat, hogy felhagyjanak tevékenységükkel?

Lapjukban, a Green Futures-ben nagyvállalati hirdetések vannak. Az olvasók azt gondolják, hogy azok elkötelezettek a környezet ügye iránt. Pl. a BAA, amelyik most készül megépíteni a Heathrow 5 terminált, az Egyesült Királyság legnagyobb zöldmezős beruházását; a Vodafon most akarja felépíteni a világ-központját, Dél-Anglia legérzékenyebb területén. Miért segítenek abban, hogy azok félrevezessenek bennünket?

A Greenpeace arra biztatja a BP részvényeseket, hogy növeljék a szelíd energiákba való beruházásaikat, de ugyanakkor fellépnek a vállalat azon próbálkozásai ellen, hogy a Sarki Természetvédelmi Területen végezzenek fúrásokat.

Önök azt állítják, hogy a nagyvállalatok szabályozni fogják saját viselkedésüket, s ezzel azt hitetik el, hogy nincs szükség külső beavatkozásra.

Természetesen támogatom a sokféleséget és küzdök azért, hogy megváltozzon az emberek viselkedése. Azonban nem támogatom a kritikátlan együttműködéseket.

Porritt: Ön sok esetben logikátlan. Vádolja a légitársaságot az 5. terminál miatt, de nem veszi figyelembe, hogy a BAA sok jót is tesz (http://www.baa.uk/BAAHome.htm). Amit elmond, az a történetnek csak az egyik oldala. Ön is félrevezeti az olvasókat, amivel minket vádol.

Öt évvel ezelőtti vállalati dolgok, amelyek akkor hihetetlenek voltak, most megvalósulhatnak, sőt már meg is valósultak. Abban igaza van, hogy ezek nem elegendőek.

A Forum tudatosan keresi a lehetőséget a megegyezésre.

Monbiot: A vállalatok megváltoztathatnak egyes dolgokat, de a legtöbb nemzeti hírlap és tévéállomás kiadója/szerkesztője ott van a zsebükben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne támogassuk, ha valami jó gyakorlati dolgot tesznek.

BAA: Miért adod ehhez a nevedet, ha ezzel a fejlesztési tervvel nem akarnak felhagyni?

Porritt: A dolgok nem csak feketék és nem csak fehérek, mindannyiunknak meg kell alkudnunk.

Sok vállalat, amelyikkel kapcsolatban vagyunk, retteg a Greenpeacetől és a Friends of the Earth-től, és ez nem rossz dolog. Rossz volna a zöld mozgalom egészére nézve, ha a szervezetek lemondanának a vitákról. Pi.

ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ, 2000 nov. 9.-én - (jó egy hónappal a beküldése után jelent meg.)
Prága: "Tavaszi" seregszemle

A magyar fiatalok nem csak Sidney-ben, hanem Prágában is nagyszerűen szerepeltek, itt még a pontversenyt is megnyerték, legalábbis a 11 év után ismét a helyzet magaslatán lévő cseh rohamrendőrség értékelése szerint: elvégre a húsz előzetes letartóztatottból heten magyarok, köztük négyen lányok, nyilván ők zúdították a húszkilós utcaköveket - - a rend őreire.

A valóságban a hivatásos felforgatók - ügyvédeik és médiaszakembereik kíséretében - órák alatt elhagyhatták az országot, a rendőrség pedig az erőszakmentes ellenállókból, vagy éppen békésen sörözök közül szedte össze túszait. Ahogyan ilyenkor már lenni szokott.

Seattle után a multik pénzén üzemeltetett médiumokban nagy csönd volt. Aztán persze kialakították a szokásos leegyszerűsített képleteket: van a globalizáció, az emberiség üdve, és vannak a "globalizáció-ellenes erők" ahol az emberiség szélsőséges elemei: nácik, trockisták, anarchisták, zöldek, szakszervezetek (!) gyülevész hada próbálja "megfordítani a történelem kerekét". A "globalizáció-ellenes erők" mint "szakkifejezés" olyan hangulati értelmet nyert a magyar sajtóban, mint a "haladás -és szocializmusellenes erők" úgy 15 évvel ezelőtt, nemegyszer ugyanazon "szakértők" értelmezésében. Persze az átlagos életkorú felnőtt polgár is ugyanaz még, aki emiatt 15 éve is hőzöngő, zavaros fejű huligánoknak nevezte az akkori ellenzéket. Pedig ők ma mellesleg a politikai elit meghatározó tagjai, sőt legalább egy kormánytagunk "kóstolt" is prágai gumibotot 11 évvel ezelőtt. Persze ez az elit már nem szívesen emlékszik arra, hol kezdte, az átlagpolgár meg sem akkor, sem ma nem igazán érti, mi folyik - csak a bizonytalan érzése marad, hogy a sorsát meghatározó dolgok akkor is, most is a feje fölött dőlnek el.

A világ azért ma annyiban egyszerűbb, hogy nem nagy elvi ideológiák, hanem nagyon is észszerű közgazdasági tények mutatják a Világbank, a Nemzetközi Valuta Alap, a "kereskedelmi világbíróság" szerepét játszó Világkereskedelmi Szervezet (WTO) súlyos felelősségét a világméretű bajok éleződésében, a természettudományok pedig a környezet folyamatos tönkremenetelét mindeközben. James Wolfensohn Világbank-elnök szerint is "valami baj" van abban a rendszerben, ahol a megtermelt javak 80 %-át 20 %-nyi népesség fogyasztja el. Szerinte a bank tervezeteinek csak 25 %-a volt kudarc, azt már nem mondta, hogy ebben a 25 %-ban vannak az erőltetett monokulturális kakaótermesztéssel, rablógazdálkodó fakitermeléssel padlóra küldött, népességük jelentős részét tekintve éhhalálra ítélt közép-afrikai országok éppen úgy, mint a kommunizmus után egyből hiperlibertariánus gyógymódra fogott, majd pénzügyileg összeomlott Oroszország. Az adósságcsapdába zárt Magyarországon és más országokban épülő, társadalomtudósok és statisztikusok ízlésétől függően "egyötödös-négyötödös", netán "egytizedes-kilenctizedes" néven emlegetett, kevésbé udvariasan "latin-amerikainak" vagy "huszadik század eleji magyarországinak" nevezett társadalmak viszont már "sikertörténetnek" számítanak. Harminc évvel ezelőtt 930 milliónyi olyan emberre számítottak 2000-ben, akinek nem elég a jövedelme az alapvető biológiai szükségletei kielégítésere, a valóságban "csak" 800 milliónyian vannak állítólag.

Ilyen "sikertörténeteknek" legfeljebb a televíziós "show"-k közönsége tapsol, ha felvillan ama fölirat. A világ és környezetünk azonban nem "show", amit tétlenül nézünk, nem áru, amit - ha van pénzünk - megveszünk, elhasználunk, aztán kidobunk. Seattle, Washington, Davos, és Prága tüntetői- akiknek döntő többsége békésen, tisztességes szándékkal vonult fel - nem akartak gombnyomásra tapsolni.

Kittl János
Zöld Demokraták

THE ECOLOGIST 30:5:13, July/August 2000, Roundup - Consumerism: The cure. (Fogyasztósdi: a gyógyszer)

A Sunday Telegraph június 11-i száma szerint rövidesen a piacra kerül egy meg nem nevezett gyógyszergyár készítménye az Amerikában mintegy 15 millió vásárlási lázban szenvedő beteg ("shopaholic") számára. - Pi.

THE ECOLOGIST 30:5:13, July/August 2000, Notes and quotes - Innen-onnan

Thaiföld ipari vidékén az esőgyűjtőkben csak egy órával az eső kezdete után kezdhetik felfogni az esővizet, mert eleinte olyan savanyú, mint a paradicsom.

Kaliforniában évente annyit költnek a börtönökre, mint az iskolákra.

Ismail Sergageldin, a Világbank elnökhelyettese: "A kis gazdálkodók mint fogyasztók, érdektelenek"

Michael Meacher, a brit környezetvédelmi miniszter mondta: "Hiba úgy tenni, hogy egyes szennyezéseket bármiféle távolság meg tud előzni", amikor meglehetősen későn belátta, hogy a környezetvédőknek igazuk van, amikor azt állítják a genetikailag módosított növények körül mindenféle ütköző sáv hatástalan. -Pi

VASKI KAMILLA küldte: Z/ZNET http://zena.secureforum.com/members/login.cfm. és/vagy http://zmag.org/bios

A Nemzeti Rakéta Tervezettel kapcsolatos tanácskozás anyagából.
NOAM CHOMSKY: National Missile Defense (Nemzeti rakéta tervezet)

Hogyan tovább a tervezettel? Szerintem meg kell szüntetni a próbálkozást, az egész tervezetet, mert ha folytatjuk, Kína azzal fog válaszolni, hogy fejleszti az elrettentő fegyvereit, emiatt India ugyanezt cselekszi, és Pakisztán, és...

A rakéta-fejlesztés miatt fogja fejleszteni Kína, India, Pkisztán és Közel-Kelet a nukleáris rakétáit. Ehhez Oroszország is csatlakozni akar majd, szó sem lesz többet nukleáris leszerelésről.

Az amerikai és orosz fegyverkészlet között olyan nagy a különbség, hogy Oroszország várható módon gyorsan cselekedni fog.

Az ENSZ atomsorompó-tanácskozásán majdnem mindenki elítélte a rakétafejlesztést, ami elősegíti a fegyverkezési versenyt. A fenyegetés Amerika és az egész világ számára elviselhetetlenül nagy.

Tavaly novemberben az Egyesült Államok gátolni akarta, hogy az ENSZ közgyűlésen űrfegyver ellenes határozatot hozzon. A javaslat 138:0 arányban átment, csak az Egyesült Államok és Izrael tartózkodott.

Bejelentették, hogy az Egyesült Államok felújít több mint 6000 rakétát. Ez több mint kétszer annyi, mint amennyi fejlesztést a Start II engedélyezett, elutasítva az orosz javaslatot, hogy tárgyaljanak a rakéták számának 1500-ra való csökkentéséről.

Néhány ország fél a "gaz" országoktól. Kanada katonai szakértői tavaly novemberben azzal érveltek a rakéta-tervezet mellett, hogy meg kell őrizni Amerika/NATO szabad cselekvését, mert félni lehet a koreai-iráni fenyegetéstől. - Pi

THE CCPA MONITOR 7/3, p. 30, July/August 2000. Alan Thein During: Six Ecological wonders from around the world (Hat ökológia csoda innen-onnan a világból)

1. Holland átmenő forgalom. Hollandiában. A gyalogosoknak és a kerékpárosoknak annyi a helyük, mint a kocsiknak. Hágában a trolibusz mindig automatikusan zöld lámpát kap. Olyan hely, ahol a gépkocsik helye a rangsorban leghátul van - ez igen meglepő egy amerikai számára.

3. Svéd épületek. A szállodai szobában minden működik. különösen az ablakok. Számukra a szoba legfontosabb része a világgal való kapcsolat. Az üveg háromszoros, úgy van szigetelve, hogy ne jusson ki a meleg. A svéd épületek a világon energetikailag a leghatékonyabbak. 25%-kal kevesebb energiát használnak, mint Angliában s mégis melegebbek télen a szobáik.

4. Dán szélerőművek.1970-ben kezdtek szélerőműveket építeni Jütlandon. Az energia 10%-a szélmalmokból ered. Nem szennyez, nincs korom, nem sugároz.

5. Indiai mozgalmi fejlődés. Kerala állam India délnyugati részén van. annyi lakosa van, mint Kanadának, a területe akkora, mint Svájcé. Az állam politikailag mintaszerű. A parasztok és a munkások igen jól szervezettek és olyan kormányt képesek választani, amelyik el van kötelezve rá, hogy segítséget nyújtson nekik. Kiváló az alapfokú oktatás, az egészségügyi oktatás, a földreform, széles rétegek jutnak hozzá jó ivóvízhez. Bár az egy személyre jutó jövedelem csak 2/3 része az indiai középértéknek, az írni-olvasni tudók aránya kétszer akkora, mint az indiai átlag. Az átlagos életkor 11 évvel magasabb, mint az országos átlag, a csecsemőhalandóság 2/3-dal alacsonyabb, a nemi és kaszt-megkülönböztetés kevésbé kifejezett, mint a többi államban.

6. Öntözés Bali szigetén. Sok éve építettek ki a gazdák a tavakból és csatornákból álló, igen egyszerű öntöző rendszert. Hozzá hasonló a Földön sehol nincs. A víz elosztása igazságos és méltányos, az öntözés szoros kapcsolatban áll a vallással. A szétosztást nem a szivattyúállomásokon, hanem a templomokban intézik.

(Ford: Uhlig könyvét ajánlom Baliról. A vallás a hindu és buddhista vallás érdekes keveréke. Föld nem lehet magántulajdonban, mert az az Istené.) *

A 2. csoda nem véletlenül maradt ki. Egy kevés húst fogyasztó országról, Kínáról szól. Kihagytam, mert nem annyira ökologikus egy állam, amelyik meghódít és elnyom egy független országot, felszámolja a régi életmódot, kiirtja a szerzeteseket, katonái megbecstelenítik az apácákat, tönkreteszi a környezetet, milliószámra telepít be más nemzetiségű lakosokat és pusztítja a régi kultúrát. "Korszerűsít." -
Akkor az a legökologikusabb ország, ahol semmi húst nem esznek, s esetleg mást sem? Pi.