Nem kellenek a kis népek....

THE ECOLOGIST, Vol. 30 No7, October 2000 p. 17 Campaigns - Black Day for the Diné (A Diné nép fekete napja)

A Diné (Navaho) 400 éven át a Black Mesa-n, a Grand Canyonban élt. 1951-ben találtak rá itt az Egyesült Államok legnagyobb szénrétegére. A Peabody Coal hatalmas külszíni fejtést végez itt. A Diné nép beperelte a vállalatot, de elutasították a keresetüket. A bányaművelés során 1970-ben elkezdték szivattyúzni a vizet, beszennyezték az ivóvizet, a víztározók szintje gyorsan csökkent, a források kiszáradtak. A csövekből mocskos víz jön és az indiánok 20 mérföldnyi távolságból szállítják az ivóvizet.

1996-ban a Kongresszus elfogadta a Navajo-Hopi Rendezési (Letelepedési) Törvényt, amelyik azt a választási lehetőséget adta a dinéknek, hogy vagy aláírnak egy 75 éves bérleti szerződést, vagy 2000 februárjában erőszakkal kitelepítik őket. A törvényt vita nélkül elfogadta a képviselőház és a szenátus is, Clinton is aláírta.

A dinéknek már több amerikai jogi lehetőségük nem maradt, ezért az ENSZ-hez fordultak. Ennek nyomán vizsgálatot hajtottak végre, s ezután az Európa Parlament (!) elítélte a dinék erőszakos kitelepítését, az emberi jogok, a földhöz való jog megsértését, a környezetpusztítást.

2000 február 1 után a dinék megtagadták a szerződés aláírását, s megkapták a "kilakoltatási értesítést". Az Indián Ügyek Irodája felgyorsította az eljárást, elvette az indiánok állatait.
Nem maradt reményük és csak idő kérdése, hogy egy nép a földjével együtt nyomtalanul eltűnik.

Írjatok levelet ebben az ügyben Bush elnöknek, a Fehér Házba (20500, Washington, DC). Írjatok Kofi Annannak, UN, 8-14 av de la Paix, CH-20011, Geneva. Egyéb adatok: www.migrations.com-----Nem megyünk-e tüntetni a Szabadság térre? Közel van a Vadász utcához!

Egyesületi Híradó

A BANKFIGYELŐ MUNKACSOPORT BESZÁMOLÓJA

Dönsz Teodóra május 22-vel vette át Mihók Barbarától a Bankfigyelő Hálózat magyar koordinátorának feladatkörét, a beszámoló innentől kezdődik.Május elején levelet írtunk a Dresdner Banknak, mely részt vesz a januári romániai ciánkatasztrófát okozó Aurul vállalat támogatásában. A levélben követeltük, hogy a bank ismerje el felelősségét, és vegyen részt a kártalanításban. Válaszlevelében a bank többek között arra hivatkozott, hogy a munkaterv megfelelt az UNEP-nyilatkozatnak, mely azonban kétségbe vonható.

A nyár folyamán felvettük a kapcsolatot a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda környezetvédelmi szakjogászával. Júniusban legfelsőbb bírósági döntés született az M0 északi szakaszának ügyében. Ennek angol nyelvű fordítását elküldtük az Európai Ombudsmannak, aki arról tájékoztatott minket, hogy végső határidőt szabott az Európai Beruházási Banknak (EIB), hogy az benyújtsa hozzá az M0 autópálya északi szakasza támogatásának elbírálásánál használt iratokat. Az Ombudsman figyelmeztette a bankot, hogy amennyiben nem kap kielégítő választ, az Európa Parlamenthez fordul. Júniusban részt vettünk a Bankfigyelőnek az EIB-vel folytatott luxemburgi tárgyalásán, ahol a Bank féligazságokat közölt, illetve tagadta, hogy a kérdéses káposztásmegyeri szakasz támogatásában részt vett volna. A Bankfigyelő levelében megírtuk, hogy a fenti értelmezést nem tudjuk elfogadni, és bizonyítékokat adtunk arról, hogy a Bank részes és felelős az ügyben.

Novemberben, az Európa Parlament svéd tagjai által szervezett tanácskozáson Teodóra előadást tartott a témáról, melyre válaszolva a Bank ismét tagadott több tényt. Az Európai Beruházási Bank új magyarországi tervezeteit is vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni (MOL-hitel, stb.).

A munkacsoport állította össze a Bankfigyelő Hálózatnak a Világbank európai és közép-ázsiai tevékenységét elemző esettanulmány-kötetét. Szeptember elején Teodóra részt vett a Világbank környezetvédelmi stratégiájáról folytatott megbeszélésen. Szeptember második felében részt vettünk a Bankfigyelő Hálózat által Prágában szervezett szemináriumon, nyilvános fórumon, valamint a Világbankkal és a Valutaalappal folytatott tárgyalásokon.

Októberben Teodóra kutatást folytatott az Európai Unió előcsatlakozási alapjainak felhasználásáról, illetve azok előkészítésének folyamatáról, s erről összefoglalót írt a Bankfigyelő Hálózat jelentésébe. Az Európai Bizottság és az Európa Parlament tagjaival, magyar külképviselettel folytatott megbeszélésen és a sajtótájékoztatón ismertettük ezen alapok magyarországi helyzetét.

Október végén az Energia Klubbal közösen levelet juttattunk el a pénzügy-, valamint a környezetvédelmi miniszternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és a Magyarországot az EBRD-ben képviselő Soós Károly Attila igazgatónak, hogy ne támogassák az Ukrajnába tervezett két atomerőmű, Hmelnyickij-2 és Rivnye-4 megépítését, ne járuljanak hozzá a hitelfolyósításhoz.A Bankfigyelő tevékenységét bemutató anyagokat küldtünk a pénzügy-, a környezetvédelmi, a közlekedési, valamint a külügyminiszternek. Folyamatosan frissítettük a munkacsoport magyar nyelvű honlapját.A Hírlevélben és a honlapunkon továbbra is beszámolunk a munkacsoport tevékenységéről.

Dönsz Teodóra

CENZO(R)RO(L)LÓ
(Avagy újabb fejezet a cenzúra történetéből.)

Amikor kedves lapom, az Új Magyarország megszűnt és a szerkesztőségből többen átmentek a Napi Magyarországhoz, megpróbálkoztam velük. Elfogadták öt cikkemet aztán többet nem. A Nézet rovatukban még megjelent hat, többet nem közöltek, a szemétbe kerültek. Átpártoltam a Magyar Nemzethez, ahol örömmel fogadtak, egy év alatt 14 írásom jelent meg.

Szerettem volna, ha a (régi) Magyar Nemzetben valaki ír a könyvemről. Ámde a lap megszűnt, a központosítás nevében beolvadt a Napi Magyarországba. A régi kedves szerkesztőm, akivel jó kapcsolatban voltam, szeretett volna írni a könyvemről a Napi Magyar Nemzet "Magazin" rovatába. Sokszor érdeklődtem. "Legyek türelemmel" - kérte több alkalommal. A könyvismertetés 9 (kilenc) hónapja nem jelent meg.

Nem kedvelik az olyan szerzőket, akik jelentéseket írnak a gyarmatról.

György Lajos

Egy kis sajtószemle

MAGYAR NEMZET 2001 január 13, p. 28. Panoráma Járai Judittal: Globalizáció a diadalív árnyékában. "...lehet nem szeretni a globalizációt, hátrányaira és csúfságaira pedig kötelező is felhívni a figyelmet, ám a mérlege mégiscsak pozitív. A tőke, technológia, tudás szabad mozgása mégiscsak javított a világ során. Új munkahelyek teremtődtek, ami bőséget, újabb befektetéseket hoz, juthat belőle környezetvédelemre, a szegények táborának apasztására. Jólétre. Így van ez - legalábbis azokban az országokban, amelyek tudtak élni ezzel a globális szabadsággal. Franciaország erre példa .... Nyüzsögnek a fiatal és dinamikus vállalkozók..."
Növekedés, gyarapodás, optimizmus, csökkent a munkanélküliség, naponta ezer új munkahely létesül, jelentősen megnőtt a születések száma.

A cikk végén nincs (x)-jel...

KÖNYVISMERTETÉS

CSEKE ZOLTÁN: MESE A HARMADIK ÉVEZREDRŐL. Kapu Könyvek (Bp. VIII. Nap u 13) kiadásában. A szerző gépészmérnök, két évtizeden át tanított egy szakközépiskolában. A könyv utószavát a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Int.adjunktusa, Hajnal Klára írta.

A szerző bolygónk-fajunk-kultúránk gondjait vázolja fel sötét színekkel, de nem túlozva. Ezt követik a háborúhoz vezető okok: a fegyverkezési verseny, Nyugat követelődző magatartása, fennhéjazása, a világot tévútra vezető növekedés, "fejlődés", a fogyasztás bűvölete, a szegénység és a gazdagság végletes szélsősége, a világméretű agymosás-ármánykodás, az áldemokrácia (a hatalom kisajátítása), a bűnözés, a szabadság fogalmának viszonylagossága és változó volta, a befektető társaságok.

Forgatókönyvének kezdete: egy hosszú időn át megfegyelmezett ország atomfegyvert alkalmaz a fegyelmező főhadiszállása, anyahajói, repülőterei ellen, az visszaüt, kitör a Háború, amely gyorsan általánossá válik. Kiürülnek az élelmiszerüzletek, a sugárzás szétterjed a föld felszínén, a vizekben. A háború sokáig tart, bevetnek vegyi, biológiai eszközöket, mérgeket. A Föld lakosságának 10-20%-a elpusztul.

Így ír a szerző: "Milyen jól hangzó fordulat lenne azt írni, hogy e könyv a maga sötét jövőképével arra hívja fel a figyelmet, hogyan kerülheti el az ember a pusztulást. Jó lenne, de nem hiszek benne."

Szétesnek az államok, széthordják a fegyvereket, a városokból szétmenekülnek, mindenki saját barlangja védelmére készül. Szennyezett a talaj, a víz, a növények.

Az élet gyorsan magához tér. Vannak még vízi- és szén erőművek, megszerveződik a polgárőrségek, ébrednek a közösségek. Kialakul az új világ, ennek alapeszményei: Csak egy utódod legyen, teljes leszerelés, fegyvermentesség, a bűnözés megszűntetése, szeretettel szolgálni (népet, kultúrát, világot), "a szabadság nem perzsavásár: nem a te árud", (Heltai). A régi "vezető ötvenet felszámolják". Ha pénzügyi, gazdasági zseni jelentkezik, azt börtönbe csukják. Nem lesznek többé politikai pártok.

Száz év telt el. (Pi.: Inkább sok százat vagy ezret írtam volna...) ... "Az emberek nyugodtak, mozgásuk, ütemük lelassult. A nagyvárosok népe, ha munkahelyére siet - nem rohan. A futószalagok ritkák, komótosak. ...Ez egy ünnepi világ. Itt vasárnap van a hét minden napján." (Nagyvárosok? Nem inkább húsz-harmincezres kisvárosok a hozzájuk tartozó falvakkal, tanyákkal? V.ö. Levis Mumford.)

Idáig nagyon jó. De: A világ parlamentje megválasztja a világkormányt. ez biztosít sok minden jót, pl. az egyenlő létfeltételeket, az ingyenes oktatást, orvosi ellátást, stb. stb., de jaj! pl. gazdája az űrkutatásnak, működteti a bankrendszereket. Az sem tetszik, hogy megcsapolják a vákuumtéri energiát.

A szerző aggódik az ember jövőéért, az emberiségért és az egyes emberekért, sugározza a mindenki iránt érzett elfogulatlan szeretetet. Izgalmas, gondolatébresztő olvasmány, mindenki figyelmébe ajánlom.

György Lajos

CZAKÓ GÁBOR (Beavatás) 104. oldal: A nagy mellébeszéd - részlet:
Milyen nyelven beszélünk? Magyarul? Első látásra úgy néz ki, de amiről és ahogyan szólunk, az rettenetesen hasonlít az osztrákra és brazilra. Kompjuter-inglisül? Börzéül? Tévéül? Globálul, ahogy a tésztagyárosok szövegelnek, a kereskedők és a focisták? Továbbá a politikusok, valamint a bérnők és a bérpasik? Úgyszólván mindenki kivéve a költőket.

CZAKÓ GÁBOR a Negyedik Világháború c. tanulmányában (BEAVATÁS 158. oldal) idézi Fran(ois Mitterrand-t: "Bár a franciák ennek nincsenek tudatában, de háborúban állnak. Permanens és öldöklő háborúban. Az ellenfél kíméletlen és vérszomjas, korlátlan világuralomra tör." --- Ő francia hazafiként nem kívánta leplezni népe előtt a leggyakrabban globalizáció álnevet viselő világfolyamat egyik legfőbb vonását, amit Vass Csaba "puha világháborúnak" nevez. (Érdemes az egészet elolvasni, itt nem férne el.)

Székelyudvarhelyről

Kedves Piros! - Mindig érdeklődéssel olvassuk Székelyudvarhelyen is a Gaia sajtószemlét, amelyet barátunk, Nyvelt Erik küld meg rendszeresen a számunkra. Sok hasznos hírt, adatot olvashatunk a "Gaiából", de általában kevés megnyugtató hírt a határon "átfolyó" kapcsolatainkról. Pedig jó lenne, ha az immár több mint 10-éves szoros személyes kapcsolatnak, amelyet Csiriznek köszönhetünk, eredményei is mutatkoznának. De úgy tűnik, a változásra még egy darabig várni kell...Bízunk abban, hogy nem sokat!

Szeretnénk, ha a jövőben a(baloldali) jelszót, miszerint az fontosabb ami elválaszt bennünket, felváltaná az, hogy az fontosabb, ami összeköt bennünket! (elnézést a pontatlan idézetekért). Természetesen ezért mindkét félnek tennie kellene.

Egy jobb évezred reményeben kívánok Bort, búzát, békességet az Új esztendőben!

Baráti üdvözlettel, Szabó Jóska
Független Öko Klub Székelyudvarhely
joska@udv.nextra.ro

Kedves Jóska!
Köszönöm leveledet. Elnézést kérek, hogy gyors válaszomba hiba csúszott, elfeledtem, hogy a "baloldali" jelző - gondolom - a furcsa Sakaira vonatkozik. (367). Érdekes, hogy a 366-ban két erdélyi levél is volt, előtte Szatmérnémetiből írt Magda a 360-ba, aztán semmi. A kapcsolat érdekében a listákon is jelentkezhetnétek, a múltkori számban tette közzé Fidusz ezeket. A kapcsolat nekünk éppen annyira fontos, mint nektek! Pi

Budapestről

(Válasz a válaszra, lásd az előző szám
Kérdezed, hogy milyen jó oldalakról szóltam. Igazándiból nem akartam jó, vagy rossz oldalakat említeni. Nyilvánvaló, hogy egyének döntésétől, vagy hozzáállásától függ, hogy a globalizációt, vagy világgyarmatosítást hogyan értékelik. Csak utaltam azokra a szempontokra, amelyek alapján ezt értékelni lehet. A kérdéseid (csakúgy, mint az általam felvetett gondolatok) túlmutatnak a Sajtószemle keretein. Említed a világhálót, mint talán hasznos eredményét a globalizációnak. Elgondolkodtató, hogy az amúgy demokratikusan, hálózatként épülő rendszernek az eszközei nagymértékben nagyvállalatoktól függnek (routereket? gyakorlatilag két nagy cég gyárt az egész világon, számítógépet és hozzá való programot nem kevés környezetterheléssel szintén csak néhány multi gyárt), valamint az egész számítógépes hálózati gondolat hihetetlenül embertől elrugaszkodott elvi alapjait Roszak (Az információ kultusza) óta ismerjük. Kulturális globalizáció kapcsán nem csak a nyugati (amerikai) kultúra túlsúlyáról lehetne beszélni (bár annak túláradása eléggé aggasztó), hanem olyan kultúrák megismerése is megadatik, amelyek példaként itt a Sajtszemlében is megjelentek. A tudományos élet világméretűvé válása nélkül többet, vagy kevesebbet tudnánk Gaiát veszélyeztető okokról? Szerintem inkább kevesebbet. Persze az ok és az okozat szétválasztása itt sem egyértelmű.

Írod, hogy "minden nép, nemzet, közösség élje, élhesse a hagyománya, kultúrája által meghatározott saját életét", beavatkozás nélkül.

Beavatkozásnak számít-e az, hogy tudunk a közösségekre leselkedő külső veszélyekről, és jelentős erőket fordítunk arra, hogy ezeket elhárítsuk? Olyan jelentős források ezek, amelyek alapjaiban határozzák meg "saját életünk"…

Nagy Dénes

(PI: A tudomány által kapott megismerés, tudás segít elkészíteni a világpusztító eszközöket.)

ELTE Szociológia - Humánökológia - tanrend 2001 II-tól, 2. félév. Vida G.-tól és Boros P.-től eltekintve minden a XI. Pázmány Péter sétány 1/a alatti épületben
Vida Gábor: Ökológiai alapfogalmak 2, TTK Genetika Tsz Múzeum krt 4/a csüt. 15 h
Karátson Gábor: A kínai bölcselet európai párhuzamai 2., 496, szerda 16.30 h
Lányi András: Társadalomökológia. 313, hétfő 10 h
György Lajos: Általános Rendszerelmélet: ökofilozófia, önszerveződés. 313, szerda 14 h.
Fleischer Tamás: Épített környezet. 313. csüt. 17h
Csanádi Judit-Izsák Éva: A város a történelemben 496, H. 14 h
Kutatószemináriumok: Izsák Éva: A budapesti agglomeráció 496 H. 16h
---Takács-Sánta András: Géntechnológia és társadalom, 496, H. 12 h
---Darvas Béla: A kémiai biztonság kérdései, óramegbeszélés febr. 8 Cs 10 h, 752 --- Lányi András: Terézváros, óramegbeszélés febr. 8 Cs 10 h, 752
---Boros Péter: Fibonacci Világ - rekreációs matematika, II. 5-től hétfő d.u. 16 h Soteria Alap. Kilátó Klubháza, Bp. III. Szentendrei út 36 (Kerék u felől...)

KÖRNYÉSZ 865, 2000. november 6.
Küldi: bschnier@01019freenet.de [Germany]
Olvasva Kun László és Gács István leveleit, csak néhány megjegyzést fűznék István válaszához.
Laci írod:
Azonban a földi környezet állapota rohamosan romlik és gyors beavatkozást igényel István erre:
"Igen, ezt sokan vallják, de ez még nem jelenti azt, hogy feltétel nélkül igaz is. Gondolj a múlt század és századelő füstös, kormos iparvárosaira, a londoni szmogra vagy Bp. 30-40 évvel ezelőtti levegőjére."
Sajnos az már a múlt. A gond most korántsem olyan helyi mint akkor. Száz éve a Föld flórája és faunája sokkal állandóbb volt. (több erdő, tisztább tengerek..stb.) A mainál jóval kisebb térfogatú ipari termelés okozta szennyet "elbírta", mégha az a Föld egészéhez mérve pici Anglia egyes részein koromtól fekete fákat és érdekes mutációkat is eredményezett néhány rovarnál.

Most a környezetszennyezés világméretű. Abból, hogy Verne idejében a holdutazás álom volt, mára pedig valóság lett, nem feltétlenül következik, hogy holnap a mai álmok válnak majd ugyanígy valóra. (Csillagközi űrutazás..stb.) Az idő nem korlátlanul átskálázható! Ezzel a fogással vagy javíthatatlan optimisták, vagy laikusok, vagy ravasz és erkölcstelen szakemberek élnek, hogy a közvéleményt megnyugtassák.

Attól, hogy helyileg csökkentjük a szennyezést (pl. nagyvárosok levegője), világméretekben még nagyobb lehet. Ugye a gazdag nyugati országok verhetik a mellüket, hogy csökkentették CO2 kibocsátásukat, de ha jobban megnézzük, akkor iparuk csak keletre költözött. Ott szennyez tovább. Bizonyára modernizáltak is valamit, de a termelés is nőtt (valószínűleg ez bőven ellensúlyozza a modernizáció következtében csökkent szennyezést..), a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a "gazdasági növekedés" sokkal nagyobb elsőbbséget élvez, mint a környezetvédelem.

"A hőgyűjtő melegvizet ad, nem áramot. Napelemnél a szám jóval kisebb lenne (mondjuk 1/3-a, 1/5-e). És a 100 m2-es házból 20-at elfoglalnak az akkumulátorok (a nap nem akkor süt, amikor világítani akarsz) és az áramátalakítók (egyenfeszültségű Tv-t, számítógépet stb. még nem találtak ki, villanysütőhöz, vízmelegítéshez, porszívóhoz megfelel). Maradjunk inkább a melegvíz termelésnél. Persze tárolóra akkor is szükség van."

Ebből sokmindennel egyetértek, csak a technikainak látszó érvekkel nem. Nem kellene 20 m2-en akkumulátor, a feszültség-átalakítók pedig (ha az egyenfeszültségű porszívó és egyéb háztartási gépek olyan "megoldhatatlan" problémát jelentenének, mint ahogy nem jelentenek) még a Szovjetunióban is beleférnének talán egy pici szekrénybe...-:), ha nem lenne minden gépbe beépítve egy saját kis modul.

Hideg whiskyt is lehetne inni, a baj nem ott van, hanem a genetikai kódban, ami nem tud alkalmazkodni a technikai civilizáció új környezetének kívánalmaihoz. A tanulás mint evolúciós stratégia nem véletlenül lett sikeres a mutációval szemben. Sajnos úgy néz ki azonban, hogy bizonyos dolgok megtanulásához (belátásához) ugyanolyan "evolúciós nyomásra" lesz szükség, mint a genetikai változások előidézéséhez. Ez a kényszer talán rövidebb ideig fog tartani, de a társadalom egyes rétegeit nagyon különbözően fogja terhelni.
Németh Zsolt

(Pi: Valaki ehhez később arról írt, hogy egyenárammal ragyogóan lehet vizet bontani és a kapott hidrogént könnyű hasznosítani.)...-

Ollózta Pi

GLOBAL DESIGN NEWS, Nov. 2000, p. 11. http://www.designnews.com
200 lakásnak ad energiát az első francia kísérleti tüzelőanyagcella-erőmű

A Gaz de France (GdF) és az Electricité de France (EdF) közös fejlesztéseként üzembe helyezték az első francia gyakorlati hasznosítású, kísérleti tüzelőanyagcella-erőművet, amely egy helyi közösséget lát el energiával. Jó hatásfokú, tiszta és csöndes energiaforrásként működik Chelles-ben, Párizs Seine-et-Marne elővárosi területén. 200 kW elektromos és 220 kW hőteljesítménye 200 lakás fűtését, melegvizét és elektromos áramát adja. A tüzelőanyag-cella földgázt használ, cellája foszforsavas típusú. Az áramfejlesztő rész 400 Volton táplál be energiát a városi elektromos hálózatba. A távfűtő rendszert 80 (C-os vízzel működteti. A rendszer négy egységből áll, az első hidrogént készít a földgázból, a második a tulajdonképpeni átalakító, amely elektromos és hőenergiát állít elő a hidrogénből, a harmadik az előállított egyenáramot alakítja át váltóárammá, a negyedik a hűtő rész. Az utóbbi akkor hűti a cellát, amikor a hőenergia-igény kisebb, mint az energia-átalakító hővesztesége. A rendszer önműködő és távvezérelhető. Az energiatermelő egység méretei: 5,5x3x3 méter, a hűtőegységé: 6x1,5x1 méter. Ez a kísérlet igazolja, hogy égetés és mechanikai energia közbeiktatása nélkül, közvetlenül is előállítható elektromos és hőenergia a hidrogén és az oxigén egyesítésének kémiai energiájából, a helyi igényeknek megfelelően.

Az átalakító-egység gyártásához szükséges anyagok alkalmazásának további kutatása 5-10 éven belül versenyképessé teheti a tüzelőanyag-cellás helyi energiafejlesztőket a hagyományos erőművekkel. ... (Innen kihagytam a kivitelezők névsorát.) A kísérleti rendszer 5 millió frankos (kb. 800 ezer $) költségét az EdF és GdF kutatóközpontjai, és az Energia-felhasználási Felügyelet (ADEME) fizette. Kapcsolat: mathieu.couzinie@gazdefrance.com; benoit.gausseron@edf.fr. D.J.