GAIA Sajtószemle Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK)
Szerkesztő: György Lajos, Bp., 1115, Sárbogárdi út 11.
Távb.: 203-5477 (reggel 9 órától este 9-ig)
Halózati változat: Nyvelt Erik
HU ISSN 1419-1784


Gaia Sajtószemle - 19. évfolyam 377. szám - 2001. március 9.

A TARTALOMBÓL

Elhunyt Donella Meadows
Az erdők nem a fa-gyűjtemények
Egyesületi Híradó: ZUP
Évszakok nélkül - Fidusz verse
Nyelvőrség
Paragh Ádám levele Magyarföldről
Hírek
Genetikai módosítások
Donella Meadows a kutatók becsvágyáról
Thaiföldiek a génpiszkált rizsa ellen
Génpiszkált ételek az EU-ban és itthon

A bíróság és az FDA vitája (genetika)
Az emberi génállomány kiárusítása
Víz
Ki zárja el a vízcsapot?
A vizes élőhelyekről
Vízlépcsőt a Dráván? Nem!
Levegő, éghajlat
Az időjárás-vita lényege
Növényvilág
Nagyüzemi mezőgazdaság
Génpiszkált gyomok a gazdaságokban
György Ottília: Temetés

Legközelebb: levegő, növény, állatvilág stb.


Szomorúan olvastuk a Környészben, hogy
Donella Meadows

nem tudott megküzdeni az agyhártyagyulladással és február 20-án, 59 éves korában elhunyt.
Előveszem a Római Klub első jelentését, az 1972-ben kiadott "Limits to Growth" c kötetet, ennek első szerzője volt. A harmadik oldalán tollal írott sor: "for Lajos Gyorgy - Budapest, September 10, 1984, Donella Meadows". Akkor, a Balaton Csoport ülésén ismertem meg. Az ülés, egy nappal a szokásos csopaki összejövetelük előtt, Budapesten volt, az Akadémián. A fenntartható mezőgazdaságról hallottunk előadásokat, bár azt akkoriban tilos volt így fordítani. A Balaton Bulletin rendszeresen közölte egy New Hampshire-i lapban megjelent írásait, ezeket örömmel fordítottam a Gaia számára, később Vorsatz Diana adta közre angolul a cikkeit a Környészben. Nem győztem mind lefordítani, így is volt olyan Gaia, amelyikben három írása szerepelt, összesen 50-nél is több.
Még mindig van a Raktárban jó néhány. Majd időnként hozok közülük. Az alábbi két éve várja, hogy lehozzam, az Általános Rendszerelmélet miatt teszem be.

***

KÖRNYÉSZ 688, 1999. július 10. Donella Meadows: The forest is more than a collection of trees (Az erdő több, mint a fák halmaza)

Mintegy 40 évvel ezelőtt Herb Moore, a Dartmouth fiatal tanára vett egy paradicsom-dugványt, óvatosan szétválasztotta a gyökereit két kötegre és elültette azokat két cserépben. Locsolta mindkettőt, amíg azok nem indultak fejlődésnek. Azután már csak az egyiket locsolta. A paradicsomok kifejlődtek, finomak volt.

Többször megismételte a kísérletet azzal a kiegészítéssel, hogy a növény másik része végig a víz nélküli edényben volt. Ezen az ágon is termettek finomak, de mások elhervadtak, bár sokkal lassabban, mint "donor" nélküli kontroll növény egy száraz cserépben.

Későbbi kísérletek azt mutatták, hogy egy növény nem csak vizet tud adni a másiknak, hanem radioizotópot is.

Borman ásni kezdett a dartmouthi egyetem közelében egy fehér-fenyő erdőben s a gyökerekbe fecskendezett festékeket, gyomirtókat és radioaktív nyomjelzőket..Azt találta, hogy a fák nem csupán a környékükre adtak le ezekből, hanem a gyökereik összetett "átültetett" hálózatot, fonatot képeztek (graft).

A nagy fák a tápanyagokat átadták a kisebb, gyengébb fáknak. Borman szerint ezek a kísérletek azt mutatták, hogy a vetélkedésnek a túlélésben való szerepét túlértékelték. Sok fa összekapcsolódott egy szerves egységgé, a résztvevők elveszítették az egyéniségüknek legalább is egy részét és a hálózati társaik is hatottak rájuk.

Ekkor már ismert volt, hogy tölgyfák betegségei a gyökerek szövedékén át egyik fáról a másikra terjednek. 1966-ban Borman és munkatársa egy összefoglaló munkában 180 tudományos közleményt sorolt fel, amelyek arról írtak, hogy anyagok jutnak át egyik fából a másikba. 150 fáról voltak adatok - tölgyfa, juhar, hárs, fenyő, lucfenyő, kőris, vörösfenyő, erdei fenyő, nyír.

Olykor két különböző faj ad egy hálózatot, - pl. juhar+nyír, nyír+szilfa, szantál+ a trópusi Eugenia-fa.

Az anyagszállítás gyakran a gyökerek fonatán át történik. Máskor a talajon át, mint a Borman-paradicsomnál. Olykor vannak a fák között közvetítők, együttműködő gombafonatok, mycorrhizák, amelyek összekeverednek a gyökerekkel, a falevelek által termelt cukrokból élnek, és tápanyagokat vesznek fel a talajból. A cukrokon kívül vándorolnak a növekedési hormonok, gyomirtók, kórokozók is, kevésbé gyakran a víz és ásványi anyagok.

Ezt az anyagforgalmat jól ismerik a biológusok, de nem sokat foglalkoznak vele. Meglepődtem, amikor néhány hónappal ezelőtt egy erdő-ökológus, Scot Tens egy beszélgetésünkben említette a gyökérfonatokat - én semmit nem hallottam erről korábban.

A gondolat megváltoztatta a nézetemet arról, hogy mi is az erdő.

Micsoda? A gyökerek együtt növekednek? A fák anyagokat adnak le? Mit jelent ez?

Mit jelent ez az erdőgazdálkodás, a válogató betakarítás, a tarvágás esetében? Mit jelent, ha savas eső esik, ha szárazság jön, ha gyomirtókat fecskendeznek, ha ki akarjuk pusztítani a fák kórokozóit? Hogyan befolyásolja ez azon nézetünket, hogy a világ a vetélkedés és nem az együttműködés révén halad előre?

Eltérít-e azon nézetünktől, hogy inkább egyedek halmazát látjuk és nem összekapcsolt rendszereket? Eddig nem láttuk a fáktól az erdőt? Ha kivágunk egy fát, de benn hagyjuk a rönköt, nem segít a betegségek megelőzésében. Ha egyes kiválasztott fáknak adunk gyomirtókat, az szétterjed és megmérgez célba nem vett fákat is. Az összeköttetésben álló fák valószínűleg sokkal ellenállóbbak a széllökésekkel szemben, de kevésbé a betegségek iránt.

A szálaló vágás váratlan eredménnyel járhat - lehet, hogy nem egy vetélkedőt vágunk ki, hanem egy (élet)társat.

Szeretnék mélyebb tanulságokat levonni, mint ezeket a gyakorlati dolgokat. A professzoraim a vetélkedés fontosságát hangsúlyozták, azonban én inkább az együttműködést fogadom el működési elvként. Szeretek összetett, kölcsönhatásban lévő rendszerekben gondolkodni. Van egy ösztönös, egyesek szerint ésszerűtlen nézetem, hogy az erdő tudja és megsiratja, ha egyetlen fa kidől.

Szeretem a fák közötti titkos forgalomra vonatkozó nézeteket.

Nem vagyok vak a természetből levonható leckék iránt. Áhá! - A nagy fák támogatják a kicsiket. Ők együtt állnak, nem küzdenek egymás ellen. Ha egyet kivágunk, mi hullámokat küldünk a kölcsönös összefüggésben lévő közösségen át.

Ha ez igaz a fákra, akkor miért ne lenne igaz az emberekre?

Ez természetesen túl van egyszerűsítve, van sokféle vetélkedés is az erdőben. A hálózat továbbjuttatja a betegségeket, a mérgeket, ahogyan a tápanyagokat és hormonokat is. Senki sem tudja az okát, ha van oka, hogy egy fa miért osztja meg mindenét a többivel. A természet túlságosan összetett ahhoz, hogy megerősítsen bármiféle egyszerű világnézetet. - Pi

***

Egyesületi Híradó

A ZÖLD UTÁNPÓTLÁS (ZUP) beszámolója: Fő tevékenységünk idén is a papírgyűjtés szervezése volt. Az év eleje egész jól indult. Ez Marcsinak köszönhető, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát az Ajtósi kollégium zöldítésébe: papír- és szerves hulladék gyűjtést szervezett, faliújságot készített, cikkeket írt a bölcsészek egyetemi lapjába, sőt pályázott is a HÖK-höz és a Pro Renovanda-hoz. Elintézte, hogy bejussunk Bakonyi Lászlóhoz, az ELTE Oktatási Osztályának vezetőjéhez. Neki előadtuk -és írásban is átadtuk- azt a tervünket, hogy hogyan lehetne az egész ELTÉ-n bevezetni a papírgyűjtést. Ám hiába ecseteltük, hogy ez pénzügyileg is megérné az ELTÉ-nek és nem is kellene sok energiát belefektetni, végül azt a választ kaptuk, hogy csak a Rektori Hivatalban kezdhetjük el. Később azonban ez is megbukott, mert Isaszegi Ferenc (Rektori Hivatal) képességeit meghaladta a feladat megoldása. Végül Nagy Tamás (HUMUSZ) segítségével az egyetem 4 helyszínén elindítottuk a gyűjtést. Ezeken a helyeken a Böhm-RONDO Kft gyűjti be a papírt. Marcsi tervezte a Zöld Estek elindítását is, de ez eddig sajnos csak 1 alkalommal valósult meg (Vera adott elő a génpiszkáról).

A nyári tábort aug. 3-7-ig tartottuk Pénzesgyőrben. Minden rendben zajlott. A gyerekek egyébként a nyár végén, szeptember elején elköltöztek Óbudáról. Most több helyen, 10-12 fős házakban laknak. Összességében úgy tűnik, hogy Munkacsoportunk halódik. Marcsi tartja a frontot, de ő is csak az Ajtósi kollégiumot tudja vállalni. Új emberek nincsenek, a régiek pedig máshol tevékenykednek. Novemberben azért megpróbáljuk összeszervezni azokat, akik úgy érzik, találnak magukban még valahol valami energiát az egyetemisták zöldítéséhez. Talán jövőre jobb évünk lesz& Balogh Emese

***

      Vers

      Évszakok nélkül

      Ha eltűnnek az évszakok,
      nincs többé már tél,
      hiába várhatom,
      hogy elolvadjon
      a jégpáncél,
      mely belülről körbevesz?

      (Hát miféle üvegházban élünk?)

      FIDRICH Róbert (Fidusz)

***

Fidusz írja 2001 február 9-én ---- fidusz@zpok.hu --
Szia Piros!
A levelező-programom (The BAT) helyesírás-ellenőrző része nem fogadta el a "globalisation" kifejezést, és a "localisation"-t ajánlotta fel helyette! A Sajtba is be lehetne tenni... :)
****
A 273-as Sajtban már szili@goncol.zpok.hu megírta, hogy az ocsmány endzsio helyett használjuk a független (zöld) szervezetek fogalmat. Ugyanis nem csak a kormányzattól kell függetlennek lenni, hanem a gazdasági, az egyházi és a tudományos hatalmasságoktól is.

Szilivel nagyjából egyetértek, egy rövid megjegyzést: független zöld szervezetek (kisbetűvel, ugyanis köznév). Rövidíteni tényleg nem kell, sőt nem is szabad - ellenkezik nyelvünk szabályaival (közneveket nem rövidítünk). Ha mégis hosszú, akkor használhatjuk a zöld szervezetek, civil szervezetek, társadalmi szervezetek vagy csak egyszerűen szervezetek elnevezést.

Ugyanígy nagyon rossznak tartom a GMO használatát. Helyette génmanipulált szervezetek, génpiszkált szervezetek, genetikailag módosított szervezetek elnevezést használhatjuk (még válogathatunk is).

Fölöttébb hibásnak tartom a Szupiék által a LETS helyett az eltérő KÖR elnevezést. Ők eredetileg Közösségi Önsegítő Rendszert értenek ezalatt. Ha csupa kisbetűvel írnák, és nem is rövidítenék, akkor még el is menne. Szóval, ilyen esetekben rövidítés helyett jelzős szerkezeteket kell(ene) használnunk: kaláka kör (ezt még a '93. februári drávafoki Szívesség-bank Találkozón találtuk ki) vagy cserekör, szívesség bank esetleg még helyi cserekereskedelmi rendszer (de nem HCSKR, ahogy egy pár évvel ezelőtti Sajtban írtad). Udv: Fidusz

***

Magyarföldről

Lesújt a szent Rend!
("bűncselekményt követ el, aki a társadalom értékrendje ellen nevel gyermeket." )
Rég kísérem figyelemmel a magyarföldi Gyöngy család sorsát két utódukkal, talán négy vagy öt éve, mióta elvetették a fekete Pestet. Hőskorra illő áldozattal tengették át az első telet. Romházban, ütött-kopott, toldott-foldott vályogban - helyette mégis csak jurtájukat húzták fel. Az ütközéseket üldözés követte, eleinte fenyegetésekre szorítkozott a hatalom..

Miért a balhé? Azért a jellegzetességükért, mely épp példájuk a hasznosabb jövő-építésben. A Jövő-Építésben. A természetes-szervesben.

A belekötni való bibi ott - nem lökik oda két gyermeküket a Nagy Agy-Darálóba.

Szívesen kérdeném meg a Zala Megyei Bíróságot, el mernék-e ítélni Anton Pavlovics Csehovot tankötelezettség elleni uszítás vádjával? Mellesleg Gyöngyék nem lázítottak, nem oly gonoszok, mint volt ama orosz orvos, drámaíró. Ugyanis ő mondta. "...hatéves korukban kezdődik ártatlan picinyeinknek elrontásuk, a hivatalos ördög, az iskola..." Lapátra tennék Leo Tolsztojt, az anarchizmus pápáját, nem lenne híre-neve. Eldugni, eldugni. Körülmosni színes bevágásokkal.

A Zala Megyei Bíróságot nem hatja meg kislányos bűbája a már serdülő nagyobbik Gyöngy-gyereknek. Talán hamisgyöngy a szemükben? És öccse kópésága, erdei cserkészsége. s gyakorlati készsége. Készségük, amellyel lovagolnak, arany-nyeregtelen szőrén ülve meg, mellyel fejből idéznek az Evangéliumokból, Hamvas Bélát, Lao-cé-t, melyek - leánytestvére legalábbis - dagaszt, süt, hamuzsírral mos, tekenőben. Mindketten ismerik a gyógynövényeket, nem kavarják össze a dagadót a marhaszeggyel, nem felezve meg a számítógéppel a kutyának a négy-lábát.

A Zala Megyei Bíróság verdiktje: "... bűncselekményt követ el, aki a társadalom értékrendje ellen nevel gyermeket." Vajh miféle kockázatokra céloz a Magas Magisztrátus? Valószínűleg gyilkos válik lányból, fiúból, nem? Minő "értékrend" ellen? Nézzük csak, mitől védendő szentül a társadalom? Miben áll a szentsége? A sok ezernyi csövesben talán? Vagy a Nátó tán, más néven OTAN, Észak-Atlant délkeleti csendőre? Uránhegyű bombáival, s egyáltalán, zsoldra fogó Világbankjával, e utálatossal? Az üzletileg ifjainknak nyakukba sózott túlhangosított techno-zengedezésben? Abban? Esetleg a televízión agy-gyagyító gyügyeségben, Dáridótól Terminátorokig? A szabadon grasszáló princzgáborokban? ... Mélygarázsokba belé, felszín leple alá alig bújtatott gyorsítási bulikban? Hungaro-ringyókban? A dízel-koromban? Az azbeszt fékbetét porban? A gyermek-asztma okait ködösítő Virág-Porhintésben? A guruló gázkamrákban, a rengeteg testi és lelki rákban? Az ipari és háztartási szeméthegyekben? Végül az iszonyú, hit nélküli bunkóságban? S véle az önpusztító rongyrázásban, ne soroljuk tovább.
Nem Isten, nem Ő, a magunk kihívta Sátán, vegyi alakban.
Kíváncsian várom feleletüket, Taláros Uraim/Hölgyeim.
paragh-2-kerekű Ádám

***

Megjelent az Ökotáj 25.-26. száma (2000). Címe 1035 Bp. Miklós tér 1; okotaj@kia.hu A tartalomból: Eff Lajos: Milyen kommunikáció kell a szelíd globalizációhoz? Nyelv; Zelnik József: Indulat és gondolat; Vass Csaba: a kommunikációs emberi jogok; Baji Lázár Imre: Keretre feszítve; S. Sartorius: Tractatus reclamus-theologicus; Tóbiás Áron: Németh László és a Rádió; M. Marien: A non-kommunikáció és a jövő; György Lajos: Az Általános Rendszerelmélet és a békés kölcsönhatás; Cselószki Tamás: Média és környezetvédelem; Sípos (S) Gyula: Rövid írás a magyar nemzet hivatásáról; Bartos Tibor: Kinn vagyunk a vízből; Márczi Imre: Klebelsberg ürügyén; Hollós László: Karátson Gábor; Medgyasszay Péter: Ertsey Attila; Szabó Erik: Magyargaszkár.hu; Cseke László: Megújítható energiák; Borsos Béla. Egy év Gyűrűfűn; Ökokönyvtár.

Megjelent az "Érted Vagyok" XII/1, 2001. februári száma. A tartalomból: Walbert Bühlmann: Három végzetes izmus az egyházban; Thomas Gumbleton: "Hiteles püspökökké kell válnunk"; Georg Baudler: Vallás és erőszak; Gargely G. András: Szent Ambrus és a(z) (állam)hatalom; Farkas József: Az egyház jövője; Sárdy Péter: Pál apostol alapdöntése; Demeczky Jenő: Borozás Pirossal; G. Müller Fahrenholz: A remény a kereszten függ; Gromon András: Jézus humora; Utazás az "elég" világába; fidusz-move: Génpiszkált áruk a hazai boltok polcain?
Megrendelhető: 1476 Budapest 40. postafiók.

Megjelent az "IGEN" XIII/2, 2001. februári száma. A tartalomból. Nobilis Márió: Egyháztáji; Hit; Interjú Fröhlich Idával; Bethlenfalvy Gábor: Értékelvű újságírás; Birtalan Balázs: Nem választottam; Öt kenyér keresztény közösség a homoszexuálisokért; Interjú Andreas Laun-nal: Azonos neműek kapcsolata soha nem lesz házasság; Interjú Osztovits Ágnessel: "Uram, adj humorérzéket"; Kocsis Tamás: Felforgató gondolatok a mértékletességről; Harmai Gábor: Cölibátus - talpig nehéz hűségben. ---Szerkesztőség: 1035 Kórház u 35

AZ AMERIKAI KVÉKEREK (American Friends Service Committee) a 2001 évi Nobel béke-díjra javasolják a nemzetközi békebrigádokat (Peace Brigades International, PBI). Küldi: RRGilman@aol.com, 2001. február 3.
A szervezet több mint 20 éve törekszik az összeütközések erőszakmentes megoldására. Jelenleg Kolumbiában 30 önkéntesük tevékenykedik, ott vannak Haitin, Kelet-Timoron, a Balkánon és Mexikóban (Chiapas) is.
A PBI Aacheni Békedíjat kapott. Pi.

Megjelent a 2001 február havi Öko-info, a Galgamenti Népfőiskola hírlevele. A tartalomból.
A titkári állást Gombosné Csákány Ibolya nyerte el.
Március 13-án 10 órakor a Galgamenti Óvodavezetők Munkaközösségét várják. G.-hévízen. Videovetítés eredeti népi játékokkal.
Kiadványokról: Lélegzet, Gaia, Hálózat.
Válogatás szerint elkülönített hulladékgyűjtés indult Turán és a környékén.
Pályázatok - környezetvédelmi és társadalmi kis, helyi szervezetek számára hirdetett pályázat, határidő április közepe - Ökotárs, Bp. Móricz Zs. körtér 15.
MME dombóvári csoportja - Orsz. verseny ifjú, 13-14 éves madarászoknak. Részletek Nagy Sándor ig., 74/466-746. Határidő március 25.
Matáv adományozási kuratórium: szív és érrendszeri betegségek, egészségmegőrző tervek, beszédhibások-halláskárosultak, hátrányos helyzetű települések. Részletek: 1541 Budapest cmail: támogatás (SIC!) mail.matav.hu. Aki erről tud bővebbet, azt kérem, írja meg. Pi.

***

Genetikai módosítások és életszabadalmak

KÖRNYÉSZ 843, 2000. augusztus 29. Donella Meadows: Taking over from God on the seventh day (Istentől átvállalva a hetedik napon)

"Ha játszom, akkor nagy tétben játszom, magas nyereségre". Ezt nem James Bond mondta, hanem egy vegyész írta a Science 2000. július 14.-i számában. (Ennek a cikknek minden idézete onnan származik, kivéve az utolsót).

A játékos neve Peter Schultz, és a Scripps Kutatóintézetben, a Novartis új genetikai kutatójában dolgozik. Amivel játszik, amit kockáztat, az az élet vegytana.

Hogy megértsük, vissza kell térnünk röviden a vegytanhoz. Minden a sok milliárd kötést tartalmazó DNS molekulával kezdődik, néhány nukleotid közti kötéssel: ezek a citozin, guanin, adenin és timin, rövidítve C, G, A és T. Három betű, pl. TAC vagy CTG a genetikai kód egy-egy szava.

A kód megmondja az élő sejtnek, hogyan építse fel a fehérjéket. Azok 20 különféle aminosav közötti több-tízezer kötést tartalmaznak, s mindegyik triplet megfelel egy-egy aminosavnak (a CTA a leucin, a GCA az alanin, stb.)

A kódok megszabják egy baktérium, egy liliom, egy marha, egy csimpánz, vagy az ember felépítését.

Miként? Ezek a fehérjék enzimek, amelyek vegyi reakciókat ellenőriznek és serkentenek. Pl. szintetizálják a barna szemhez szükséges festéket, irányítják az embrió fejlődését, az agyi ideghálózat létrejöttét, a gyomor szénhidrát-emésztő képességét. A DNS hordozza azt a kódot, amelyik irányítja az enzimek be- és kikapcsolását, így a barna festék csak a szemben keletkezik és a szénhidrogén emésztés csak a gyomorban történik.

A hangszerelés elképesztő, az élet kémiája, körülöttünk és mibennünk félelmetes.

Tartsunk itt egy perc szünetet - elgondolkozva azon, hogy Peter Schultz mit enged meg magának.

Itt van ez a fickó, aki 800 mérföld/óra sebességgel rohan és tudja, Isten mit fog szólni hozzá. Összefoglalja kutatásának a fő kérdését: "Ha Isten dolgozott volna a hetedik napon, miként nézne ki az élet?"

Megfoghatóbban téve fel a kérdést, miért négy DNS betű van? Miért éppen ez az unalmas CGAT? Mi lenne, ha beletennénk egy X-t vagy Y-t? És miért van éppen 20 aminosavnak kódja? Találjunk fel néhány újat, amilyent az élet sosem látott azelőtt és hozzá egy DNS-t, a kódjának.

"Valójában mi egy szervezetet, egy élő szervezetet akarunk felépíteni, adhatunk egy 21-ik aminosavat a táptalajhoz s az beépül a fehérjébe."

Ő még nem tette meg ezt, de egy munkatársa azt mondja.- "Az gondolom, ha valaki ezt meg tudja tenni, akkor Peter Schultz laboratóriuma az a hely, ahol ezt meg tudják csinálni".

Ő már készített egy berendezést, amelyik beragaszt több mint 80 aminosavat a fehérjékbe, de egyelőre a folyamat kitermelése alacsony és vagy sikerül vagy nem. Már adtak egy új "betűt"a DNS-hez és kaptak új enzimeket, hogy lemásolják azt.

"Nem kérdéses, hogy ez működni fog, csak az a kérdés, mikor? "

A cikkben az ilyen kutatások lehetséges jótéteményei főleg tudományosak. Hozzáadni egy fluoreszkáló toldalékot a molekulához, annak a kimutatására, hogy a fehérjék hol vannak a sejtben. Beépíteni egy nehéz atomot, amelyik segítséget nyújt a fehérje-krisztallográfiában. Megmutatni, hogy egy másik bolygón miként fejlődhetett ki az élet. Esetleg jobb gyógyszereket vagy az ipari folyamatokhoz jobb katalizátorokat készíteni.

Schultz egyik munkatársa nagyobb lehetőségeket lát; "ez a 3,5 milliárd éves evolúció újjátervezését jelenti".

Ezt nem bíráló módon mondta. Az összes idézett kutató, beleértve a Science újságíróját, el van kápráztatva, esetleg féltékeny, de nem nyugtalan.

Az egyetlen óvatosságra intő megjegyzést egy fiatal doktorandusz tette: "Tréfálkozni szoktam vele (Schultz-cal), mondván: ha a munkatervünket teljesítettük, majd látjuk az embereket tüntetni az ablakunk alatt."

A Science munkatársa hozzátette: "Az ilyen kísérletek valószínűleg sok embert egy kicsit finnyássá tesznek és majd felteszik a biztonsággal és etikai aggodalmaikkal kapcsolatos szúrós kérdéseiket." Ezután Arthur Caplant, a Pennsylvania Egyetem bioetikai központja igazgatóját idézte, aki azt mondta: "Semmi alapvető erkölcstelenséget nem látok abban, ha szintetikus DNS-t csinálnak, hogy az szabályozza a szintetikus élet-alakokat."

Erwin Chargaff-ot idéztem volna, a molekuláris biológia egyik nagy öregjét, aki a hetvenes évek közepén szintén a Science-ben ezt írta: "Abbahagyhatjátok az atomrombolást, a Holdraszállást, a freonok alkalmazását, sőt elhatározhatjátok, hogy néhány bombával nem fogjátok elpusztítani az egész emberiséget.

De nem tudjátok felidézni az életnek egy új alakját. Az túl fog élni benneteket, unokáitokat és azok unokáit. Van-e jogunk ahhoz, hogy közömbösítsük évmilliók evolúciós bölcsességét azzal a céllal, hogy néhány kutató becsvágya és kíváncsisága kielégüljön?" - Pi

***

THIRD WORLD RESURGENCE NO. 122, p. 2 Mae-Wan Ho: Angry Thai farmers call for a ban on GM rice (Mérges thai gazdálkodók a génmanipulált rizs betiltását követelik):

A Karen törzs által használt négyéves szakaszos váltógazdaság nemcsak a terméshozam fenntartását, hanem az erdők védelmét is elősegíti.

Augusztus 15.-én thai gazdálkodók gyülekeztek Bangkokban, a Kulturális és Mezőgazdasági Múzeum termében tartott Rizs Fórumra, ahol kormányképviselőkkel, tudósokkal, aktivistákkal és bennszülöttekkel találkoztak. Ez az esemény egyben a szeptember 6-17 közötti Kambodzsát, Indiát, Malajziát és a Fülöp-szigeteket érintő "hosszú menetelés" előkészítésére is szolgált. Sok felszólaló hangsúlyozta a hagyományos gazdálkodás fontosságát. Addig a gazdálkodók elsősorban saját igényeik kielégítésére termeltek, azóta előtérbe került a kivitel és a magas hozam. A hatvanas években a Zöld Forradalom elérte Thaiföldet is. Öntözési rendszereket és rizskutató központokat hoztak létre. Ezek díjnyertes fajtákat nemesítettek, amelyek közül azonban mára csak az illatos jázmin fajta maradt meg. De ezt is veszélyezteti a magas hozamú fajtákkal való átkereszteződés, amitől egyedi aromáját elveszíti. A gazdálkodók számára a megoldás a kultúra és a mezőgazdaság (agri-kultúra) ötvözése: a rizst nem termékként, hanem életadóként szemlélik. Thaiföldön már folyamatban van a genetikai források védelmét biztosító jogszabályok megalkotása, különösen ami a gyógynövények alkalmazásának gazdag hagyományos tárházát illeti. A törvények arról is rendelkezni fognak, hogy ezeket a helyi közösségek, civil szervezetek, szerzetesek oltalma alá helyezzék – ez a rendszer más országok számára is példaként szolgálhat.

A Fülöp-szigeteken működő Nemzetközi Rizskutató Központ most a genetikailag módosított rizsát akarja a gazdáknak eladni: bakteriális üszöggel szemben ellenálló fajtával kezdenek kísérleteket Délkelet-Ázsiában. Az üszög azonban csak a Zöld Forradalom nemesített fajtáit sújtja, a hagyományosakat nem. A fórum után két nappal egy TV-interjúban az intézet igazgatója megígérte, hogy a módosított fajtákat génbankba teszik, és nem fognak további kutatásokat végezni velük. MV

[ FOLYTATÁS ] [ TARTALOMJEGYZÉK ] [ RÉGEBBI SZÁMOK ]