Ha valaki Kanadában vagy az Egyesült Államokban él, az hallotta azt az üzenetet, hogy a biotech-módosított élelmiszerek biztonsággal fogyaszthatók és ártalmatlanok a környezetre. A Monsanto, Dupont, Novartis és a többiek 50 millió $-os agymosó hírverésének a célja, hogy megállítsa a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos hisztériát, nehogy az átterjedjen Amerikára is. A hisztéria növekvőben van.

Tavaly Nagy-Britanniában és Németországban kimutatták, hogy lepkék és méhek óhatatlanul ehetnek a genetikailag módosított növények virágporából és az velük elterjedhet az élővilágban. A génszennyezés kisértetétől való félelem jogosan kelt aggodalmat.

A genetikai beavatkozások Bill Joy szerint egy "fehér pestist" teremthetnek, amelyben a megváltoztatott szervezetek elpusztíthatják a világ élelmiszereit. A legjobb esetben, mondja Amory Lovins, "a biotechnológia tudományosan éretlen de kereskedelmileg vágtató vállalkozás", amelyik átalakítja az evolúció mértéktartó ütemét. - Pi

EU INTEGRÁCIÓ 2000 November p. 12.
Génmanipulált élelmiszer az Unióban és itthon

Aggasztó esetek az Unióban - engedély nélkül árulták a Phileas Fogg Tortilla Chipset, a Kins Zapatas Tortilla Chipset, stb., amelyek a Monsanto GA21 génmódosított kukoricáját tartalmazták.

Közmeghallgatás génmanipulált vetőmag ügyében - a miniszterek kérésére a Chardon LL nevű génkezelt termény ügyében a Brit Kormány november 15-re halasztotta a nyilvános meghallgatást. A meghallgatás meg akarja másítani a kormány azon döntését, miszerint engedélyezik a Chardon LL árusítását.

És mi a helyzet Magyarországon?
A Génpiszka Hálózat felmérést végzett annak felderítésére, hogy itthon kik és milyen génmódosított anyagokat tartalmazó termékeket árusítanak. A felmérés részletes eredménye a Kukabúvár őszi számában jelent meg valamint olvasható a Génmanipuláció honlapon. http://www.zpok.hu/genmanipilacio/

Több helyen árulják pl. a Shoprite cég pattogatott kukoricáját, pizzaöntetét, palacsintaöntetét, amelyek a fölirat szerint is többféle génpiszkált anyagot tartalmaznak. (Tömörítette Pi)

GENLIST@ZPOK.HU ---Steven M. Druker: A Washington DC. kerületi bíróság ítéletének bírálata

1998. május 27-én a Szövetség a Biointegritásért szervezet pert indított az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) ellen. Az érintettek véleményüket írásban nyújtották be, és a bíróság sem kért szóbeli indoklást. A kérdés így hangzott: az elfogadott bizonyítékok alapján összhangban van-e a törvényekkel az FDA politikája?

A felperesek azt állították, hogy a) az FDA nem a megfelelő eljárást követte, mikor politikáját életbe léptette, b) maga az irányelv tartalma sérti a törvényt, mert a génmanipulált élelmiszerek (GM) forgalmazását biztonsági tesztelés és címkézés nélkül engedélyezi. A felperesek követelték, hogy minden egyes GM élelmiszerről még a forgalmazás előtt bizonyítsák be, hogy egészségre ártalmatlan, és csak a megfelelő címkézéssel árusíthassák azokat.

2000. szeptember 29-én a bíróság ítéletet hozott: az FDA politikája megfelel a törvényeknek. A döntés ellen a Szövetség fellebbez.

A bíróság kijelentette, hogy a hivatal politikai vezetőinek jogában állt figyelmen kívül hagyni saját tudósai figyelmeztetéseit a GM élelmiszerek egyedülálló veszélyeire vonatkozóan, s azt is kijelenthették, hogy a tudóstársadalom biztonságos élelmiszereknek ismeri el ezeket.

A. A bíróság elutasította a felperesek azon indoklását, hogy az FDA nem megfelelően léptette életbe politikáját, mert a komoly szabályok hatályba léptetését véleményezésnek kell megelőzni. A bíróság kimondta, hogy ez nem egy jelentős jogszabály, mert nem köti sem az FDA-t, sem az ipart, és nem követel meg semmilyen új dolgot.

B. Az FDA nem végzett környezeti hatástanulmányt. A bíróság szerint erre nem is kellett kitérni az említett állásfoglalásban.

C. A legfőbb kérdés az volt, hogy a GM élelmiszerek megfelelnek-e annak a törvényes előírásnak, hogy az ilyen új ételek biztonságos mivoltát általánosan el kell ismertetni. Ha ez nem teljesül, akkor minden génmanipulált (GM) étel törvénytelenül van piacon. A bíróság egyetértett ezzel: 1. Az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikumtörvény megköveteli, hogy az új élelmiszerekről (mint pl. a GM ételek) előbb be kell bizonyítani, hogy biztonságosak és csak utána szabad forgalmazni őket. Ez alól kivételt képez, amikor a szakértők egybehangzóan elismerik, hogy az adott anyag ártalmatlan (ennek angol rövidítése: GRAS - generally recognized as safe). 2. A GRAS előfeltételei pedig: a) Szakmai bizonyíték kell arra nézve, hogy az adott anyag biztonságos és ezt egy tudományos tanulmányban kell közzé tenni. b) Ennek a szakmai bizonyítéknak a tudományos társadalomban általánosan ismertnek és elfogadottnak kell lennie. 3. "A szakértők közti komoly konfliktus … eleve kizárja az általános elismerés teljesülését."

D. A bíróság kimondta: ugyan a felperesek bizonyították, hogy a tudósok nem értenek egyet abban, hogy ezek az élelmiszerek biztonságosak, ám a bíróság az FDA 1992-es politikáját vette nagyító alá (ekkor jelentették be hivatalosan a GM élelmiszerekről jogi úton támadott állásfoglalást) és ezért csak azokat a tényeket vizsgálja, amelyeknek az FDA 1992-ben birtokában volt.

A felperesek bizonyították, hogy az FDA saját tudósai már 92-ben figyelmeztettek az egészségügyi veszélyekre. A bíróság válasza szerint azok a tudósok alacsonyabb beosztású FDA hivatalnokok voltak és azok nem érvénytelenítik a hivatal későbbi szabályozását.

E. Mivel az FDA becslése szerint a GM élelmiszerek nem jelentenek nagyobb vagy más fajta veszélyt a hagyományos élelmiszerek veszélyeinél, ezért az FDA jogában állt nem megkövetelni a címkézésüket.

A felperesek bizonyították, hogy az FDA feljegyzések önmagukban már azt mutatják, hogy nem volt ésszerű alap az ártalmatlanság kimondásához. Ezt a bíróságnak el kellett volna ismerni. Az FDA szakértők szerint nem volt elfogadott a biztonságosság, a hivatal nem tételezhette fel a GM élelmiszerek áralmatlanságát.

A bíróság hibázott amikor kimondta, hogy az FDA politikai beosztottjainak joguk volt a szakértők véleményét figyelmen kívül hagyni. Ez az új politika nem felelt meg az addigi gyakorlatnak és a Biológiai és Szerves Kémiai Osztály véleménye, hogy az eddig érvényben lévő szabályozást a "feje tetejére állították". A döntéshozók fontos tényeket hagytak figyelmen kívül A bíróság nem vette figyelembe, hogy eltussolták a szakértők figyelmeztetéseit ezen élelmiszerek egészségügyi veszélyeiről és hamis bejelentést tettek: "A hivatal nem tud olyan adatról..."

Az ítélet szerint az FDA néhány alkalmazottjától, a 44 ezer oldal dokumentumból kiemelt megjegyzésre a hivatal végső állásfoglalása megfelelő választ ad. Nem csupán néhány alkalmazottról volt szó, hanem számos alkalmazottról és vezető beosztású emberről. Az FDA végső állásfoglalása nem válaszol a kérdésekre, hanem figyelmen kívül hagyja, elnyomja azokat, s végső soron hazudik róluk.

Az FDA szakértői jelezték, hogy az első GM élelmiszer nemcsak képtelen volt ártalmatlanságát bizonyítani, hanem biztonsági kérdéseket vetett fel.

Három szakértő a bíróságra beadott, írásos véleménye szerint a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy bármely GM élelmiszer biztonságos.

A kormányszóvivők azt mondják: nem tudnak arról, hogy bármi tény mutatná, hogy a GM élelmiszerek veszélyesek. Ebből látszik, hogy nincs bizonyítékuk azok ártalmatlanságára nézve, különben nem az ellenkező irányból érvelnének..

Fellebbezés várható. A bírósági döntés az adminisztratív eljárási törvény gyakorlati oldalaira alapozódik, s nem azon, hogy a GM élelmiszereket általában elismerik-e biztonságosnak a tudósok vagy sem. Habár az ítélet szerint az FDA döntéshozóinak jogában állt feltételezni, hogy a GM élelmiszereket általában biztonságosnak tartják, annak ellenére ítélt így a bíróság, hogy a tények azt mutatják: ilyen elismertség nem létezett sem 92-ben, sem ma. Galló Tamás

THIRD WORLD RESURGENCE, No. 123/124 p. Mae-Wan Ho: The human genome sellout (Az emberi génállomány kiárusítása)

A cikk az emberi génállomány feltérképezéséből adódó következményeket elemzi. Az eredmények nyilvánosságra hozatalakor nagy vitát váltott ki a génszakaszok szellemi tulajdonjogainak kérdése. A G8 csoport miniszterei júniusi, bordeaux-i ülésükön úgy foglaltak állást, hogy a gének felfedezések, és ezért nem szabadalmaztathatóak. A gén-szabadalmak millióit kiadó amerikai Szabadalmi és Jogvédő Hivatal új állásfoglalása is meghatározott hasznosítási vagy ipari alkalmazási módhoz köti a génekre szóló jogok megszerzését. Noha ez elejét veszi az ismeretlen tulajdonságot hordozó DNS-darabok levédetésének, a hasznosítás sok esetben csak azt jelenti, hogy az adott gén "köthető" valamilyen tulajdonsághoz, legyen az a rák vagy a bűnözési hajlam. Az összefüggés azonban sok esetben csak nagyon gyenge, néhány százalékos, de ezt a "genetikai arany" után kutató tudósok és cégek hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Például 50 000 gén esetében találtak összefüggést valamilyen ráktípussal, ami az emberi gének becsült összmennyiségének a fele!

A nagy gyógyszergyártó cégeknek évente 3-5 új készítménnyel kell kirukkolniuk ahhoz, hogy a versenyképes 10-20%-os növekedési szintet tartani tudják. Ehhez képest ez az arány jelenleg 0,5-1,5%. Az egyik kiutat a bioinformatikában, a számítástechnika és a genetikai kutatás összekapcsolásában látják. Így sokkal gyorsabban lehetővé válik az ismert génekhez hasonló (és ezért hasonló szerkezetű fehérjét kódoló) génszakaszok megtalálása. A cégek által fenntartott adatbázisok csak súlyos dollárezrekért hozzáférhetőek, még az akadémiai kutatás számára is.

A megelőző genetikai szűrés veszélyesen félrevezető irányba sodorja a kutatást - a génekre való összpontosítás elfedi a betegségek kialakulásában meghatározó egyéb tényezőket. Ismert például, hogy az ázsiai nők körében sokkal alacsonyabb a mellrák előfordulásának aránya, mint az ipari országokban élőknél. Azonban pl. az EÁ-ba bevándorolt ázsiaiaknál egy nemzedék leforgása alatt beáll az ipari országokra jellemző szint, ami azt jelenti, hogy az okok sokkal inkább a környezeti és társadalmi feltételekben keresendők, elsősorban a világunkban jelenlévő rengeteg vegyszerben. Arról nem is beszélve, hogy még az egygénes öröklődő betegségek (amelyek egyébként a megbetegedések mindössze 2%-át teszik ki) esetében sem jelzik előre a tesztek a tünetek fellépésének időpontját vagy azok súlyosságát. Ugyanakkor azonban a pozitív tesztet mutató emberek könnyen eleshetnek a betegbiztosítás lehetőségétől.

Mivel az emberek genetikai állománya átlagosan minden ezredik bázispárban eltérő, a változatok elképzelhetetlenül nagy száma gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tökéletes előrejelzést. Az erre irányuló vizsgálatok mindig csak átlagokat fognak produkálni és soha nem az egyénre lebontva érvényes adatokat.

A kutatás ilyetén irányának oka abban a szemléletben keresendő, amely képtelen a szervezetet és annak egészségét vagy betegségét a maga egységében, teljességében megérteni, hanem gének összességének merev szerkezeteként fogja fel. Ennek tarthatatlan voltára mutatott rá a fizikus Walter Elsasser, aki szerint a molekulák állapotából nem lehet feltétlenül következtetni a szervezet látható állapotára, mivel a molekulák összessége végtelenül több állapotban létezhet, mint a szervezet egésze. Ezért a génállományt is egy "folyékony" változékony, környezetével kapcsolatban álló rendszerként kellene elképzelnünk. MV

CAPILANO COURIER October 24, 2000, issue 3, vol. 33. Kamilla Vaski: Who Will Turn Off The Tap? (Ki fogja elzárni a csapot?)

Kamilla már több anyagot küldött az ivóvízgondokról - Gaia 333, 351, 354. Az azokban leírtakat nem ismétlem meg.)

A jövő háborúi az ivóvízért fognak folyni, mondta a Világbank elnökhelyettese. Kevés szó esik az ivóvíz minőségéről - Ontario államban, Walkertonban végzetes colifertőzés fordult elő.

Mexico City valaha az Újvilág Velencéje volt, de 2006-ra a lakosságnak esetleg azért kell kitelepülnie, mert nem lesz ivóvize. Észak-Amerika víztározóinak a vize nyolcszor gyorsabban fogy, mint ahogy pótlódik. A számítások szerint 2025-re a világ lakossága 2/3 részének nem lesz elegendő ivóvize.

Nő a Föld lakossága, de a vízfogyasztás kétszeres ütemben nő. A tiszta víz 10%-át használják fel emberi fogyasztásra, 65%-át a nagyüzemi mezőgazdaságban, a hústermelésben, a többit egyéb ipari célokra. Néhány példa: Szaudi Arábia víztartalékai 50 éven belül elfogynak. A számítógép-ipar földi méretekben évente 1,5 billió liter vizet használ el és 300 milliárd liter szennyvizet termel.

A francia Suez Lyonnaise des Eaux, a legnagyobb vízvállalatok egyike 68 millió ember ivóvizét adja. Sidneyben az ivóvízben káros paraziták jelentek meg s a cég csak 9 nap múlva közölte, hogy ajánlatos fogyasztás előtt a vizet felforralni. Angliában Thatcher kormánya magánosította a vízműveket, a csapokra mérőórákat szereltek. Ezután kétszer annyit fizettek a vízért, közben a vállalat igazgatójának a fizetése a hétszeresére nőtt.

A vízkereskedelem hívei szerint amink van, azt megosztjuk azokkal, akiknek nincs. Komolyan szó van arról, hogy kanadai folyókat délre terelnek az Egyesült Államokba. (Példaképük a Szovjetunió??? Pi.) Ezzel idegen baktériumokat, parazitákat, vírusokat visznek más területre, kiszámíthatatlan hatással.

A Földön több, mint 1 milliárd embernek nincs elegendő ivóvize, 3/4 részük a "fejlődő" országokban él.

Meg tudja-e óvni egy ország a saját ivóvíz-kincsét? A NAFTA 11. fejezete szerint a vállalatok beperelhetik azt a kormányt, amelyik akadályozza, hogy a területén a források kiaknázására beruházásokat létesítsenek. Ha a kormány nem engedi, hogy Brit Columbiából Kaliforniába vizet vigyenek, az több milliárd dolláros bírságot vonhat maga után. A szövetségi kormány kérte a tartományokat, hogy időlegesen tiltsák meg a víz-kivitelt, s indítványozta, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja meg annak környezeti hatásait. (Ha egyetlen tartomány elkezdi a kivitelt, a többi is követni fogja...)

A víz szükséges minden élethez, a természeti örökségünk része, közös tulajdon, nem adható el, nem magánosítható. Az emberek elidegeníthetetlen joga a víz! - Pi.

WWF-SAJTÓKÖZLEMÉNY 2001. február 2.

Egyre fontosabbá válik a vizes élőhelyek védelme és megőrzése. Felértékelődtek a kis kiterjedésűek is, amelyek megőrzésére ma még nincs országos terv, erre hívja fel a figyelmet a WWF Magyarország - a Vizes Élőhelyek Világnapján. A múlt század közepén Magyarország területének egy negyede állandóan vagy időszakosan vízzel borított terület volt. Az elmúlt 150 évben azonban alig két százalékra csökkent a vizes élőhelyek aránya, így ezeken az élőhelyeken a növény- és állatvilág nagy része megsemmisült. Az erőforrások mértéktelen kihasználása, valamint az üvegházhatás következtében a vizes élőhelyek pusztulása egyre súlyosabb. A megmaradt vizes területek számos védett növény- és állatfajnak nyújtanak életteret, ezért védelmük kiemelkedő jelentőségű.

A WWF Magyarország 1999-ben indította el a - Kisvizek Védelme című munkatervét, amely során a kisméretű legfeljebb 6 ha nagyságú vizeket feltérképezik, felmérik, illetve helyreállítanAk. A terv megvalósításában iskolák, zöld szervezetek és magánszemélyek vesznek részt. A résztvevők a WWF-től a kisvizek felméréséhez szakmai segítséget kapnak. A terepszemlét és a begyűjtött adatok értékelését követően derül ki, hogy a továbbiakban milyen mértékű beavatkozás szükséges a védelem érdekében. A terv hosszú távú céljai között tavak helyreállítása, tanösvények építése, kezelési tervek kidolgozása is szerepel.

Bővebb adatok http://www.wwf.hu
Ereifej Laurice, WWF Magyarország. laurice.ereifej@wwf.hu----WWF Magyarország Németvölgyi út 78/b1124 Budapest Hungary Ollózta Pi

WWF-SAJTÓKÖZLEMÉNY 2001. február 16. (Kivonat)

VÍZLÉPCSŐ HELYETT MŰKÖDŐ NEMZETI PARKOT!- A Horvátországban, Novo Virje térségében tervezett vízlépcső veszélyeztetheti a Dráva élővilágát és a Duna Dráva Nemzeti Park természeti értékeit. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vízi erőművet építsenek egy nemzeti park területén, ami azért létesült, hogy az élő folyót természetes állapotában megőrizze.

Szigetköz példája alapján tudjuk, hogy a síkvidéki erőművek hatásterületén a talajvízszint csökkenése veszélyezteti az ivóvíz-készleteket, valamint az erdő- és mezőgazdálkodást. Szakmai körökben ismert ezen vízi erőmű építésére és működésére vonatkozó környezeti hatástanulmány, ennek tartalmilag az élővilágot vizsgáló része kifogásolható. Továbbá a nemzetközi joggal ellentétes, hogy az espooi egyezményt aláíró Horvátország a hatástanulmány elkészítésében az érintett magyar hatóságot és a szakterületen járatos társadalmi szervezeteket nem vonta be.

A Dráva folyó környezete mind a gerinctelen állatvilág, mind a védett és veszélyeztetett gerinces fajok megőrzésében kulcsszerepet játszik. A zátonyok, a partok élőhelyet biztosítanak a kis lile és parti fecske állománynak. A tervezett mederduzzasztás során a folyó gyakorlatilag állóvízzé válna. Az erőmű működtetéséből fakadó vízszint-ingadozásokat a nemzeti park élővilága nem képes követni, így annak pusztulása következik be.

A WWF javaslata: a vízlépcsőfejlesztés helyett, a három ország (Szerbia, Horvátország, Magyarország) a határon a Duna Dráva háromszögben alakítson ki egy nemzeti parkot. Ennek kialakításához feltétlenül szükség van a magyar oldalon már megindult megfigyelő tevékenység megerősítésére és a szomszéd országokra való kiterjesztésére. A hazai szakaszon folyó megfigyelés éves költségvetése 17 millió forint, szakmai okok miatt ennek az összegnek a kétszeresét javasolja a WWF, hiszen a teljes folyószakasz és további élőlénycsoport vizsgálata szükséges. Mindezt a Dráva élővilágának egyedisége és az összefüggések bonyolultsága indokolja.

További fölvilágosítások: Márkus Ferenc, igazgatóhelyettes, WWF Magyarország. távb. 214-5554/113, villámlevél: ferenc.markus@wwf.hu WWF Magyarország Németvölgyi út 78/b1124 Budapest Ollózta Pi

VASKI KAMILLA küldte:
ZNET (http://www.zmag.org) David Cromwell: Fallout from the climate talk (Az éghajlatról való vita lényege)

A bolygó ég, miközben a politikusok játszadoznak. Ha még több bizonyítékra lenne szükség ahhoz, hogy a kapitalista társadalom a velejéig rothadt, akkor vessünk egy pillantást a hágai értekezlet összeomlására. Még egy vacak egyezmény sincs, csak keserű kölcsönös vádaskodások John Prescott, a brit környezeti miniszter és Dominique Voynet, a francia párja között.

Igaz-e, amit Geoffrey Lean írt az Independentben, hogy az üzleti világ támogatja a kyotói egyezményt? Az Egyesült Államokban biztosan nem, ahol minden fontos üzleti csoport ellenzi azt. Amit az amerikai vállalatok akarnak, azt kapja a világ.

A New York Times úgy "tájékoztatja" olvasóit, hogy az Egyesült Államok meg akarja menteni a világot. Valóban? Amikor jelenleg a világ lakosságának 5%-a felelős az üvegház-gáz kibocsátás 25%-áért.

Az Independent, akár a Guardian, keményen támadja a zöldeket. "A környezeti tisztességet egy nem nagyon vonzó perem-csoport sürgeti"

A sajtó keveset foglalkozott az időjárás-vita lényegével. Semmit sem írnak arról, hogy a vállalati érdekek akadályozták meg az egyezmény aláírását. Azzal sem foglalkoztak, hogy a kutatók véleménye szerint 60-80%-kal kell csökkenteni a kibocsátást.

Foglalkoztak az erdők kérdésével, de ennek nem volt címzettje. Arról sem beszéltek, hogy miért van az Egyesült Államoknak joga gyorsan növő fák nagy monokultúráival tönkretenni a biológiai sokféleséget?

Aubrey Meyer azt mondja, hogy egyenlőségre van szükség, mindenkinek egyenlően kell osztozni az üvegház-gázok kibocsátásában. Tony Cooper matematikus barátjával kiszámította, hogy az egyes nemzeteknek mekkora lehet az egy főre jutó CO2 kibocsátása. Egymáshoz kell közelíteni az egyes országok kibocsátását, ezt a fejlődő országoknak is el kell fogadni. Az ő elkötelezettségük nélkül nem valószínű, hogy az amerikai Kongresszus elfogadja a Kyotoi Egyezményt.

A brit kormány jelenleg az EU zöld politikusait okolja a tárgyalások kudarca miatt, az Egyesült Államok fenntartja, hogy Isten által adott joguk a mocskos gazdasági növekedés. Mindegyik egyformán bűnrészes.

(David Cromwell időjárás-kutató, 2001-ben jelenik meg "Private Planet" c. könyve. ) - Pi.

CIVILPRESS HÍRLEVÉL II/27. 2000. december 6.
Időjárás-csúcs: közös jövőnk közös kudarca

Állítólag több miniszter könnyezett, amikor a Klíma Csúcskonferenciát levezető, a különböző táborok között közvetítő Jan Pronk bejelentette, hogy az államok tárgyaló csoportjainak nem sikerült megegyezésre jutniuk a széndioxid kibocsátás korlátozásában. A karzatról pedig civilek lógatták le a véleményüket tartalmazó lepedőt a felirattal: "Ipari lobbisták és megtestesítőitek, kormánytisztviselők - hogyan bocsássanak meg nektek unokáink?"

Drámai helyzet? Az. Láttunk már ilyesmit. A tévénéző ásít, ha tüntetést lát. A politikus elkönyveli a különféle tárgyalásokat kísérő feszültséget mint foglalkozási ártalmat. Minden megy tovább.

Minden megy tovább? Megy bizony. A világ változik, a változásokra pedig nincsenek megfelelő válaszok. Úgy tűnik, az emberi faj, melyet minden lények között a legjobban alkalmazkodónak tudtunk, ezúttal csődöt mond. A természet állította korlátokat legyőzi, az önmaga által létrehozott válsággal nem tud mit kezdeni.

A természet bonyolult. Az ember és a társadalom, ha lehet, még bonyolultabb. Biológiai mivoltunkat egyre inkább megismerjük, belepiszkálunk génjeinkbe, feltámasztjuk a halottakat. Éppen eleget tudunk arról is, milyen hatással vagyunk saját életterünkre. A saját magunk létrehozta változásokhoz azonban nem tudunk alkalmazkodni.

Gro Harlem Bruntland 1984-ben valamit megindított, amikor az ENSZ-közgyűlés felhatalmazásával körbejárta a földet, és nemcsak politikusokkal, szakértőkkel, hanem a civil társadalom képviselőivel is találkozott. E találkozások alapján szerkesztette meg a nevét viselő bizottság a "Közös jövőnk" című jelentést. Ezt 1987-ben mutatták be.

A "Közös jövőnk" jelentés összeállítói tizenhárom éve húzták meg a vészharangot. Az ENSZ-közgyűlés válaszképpen környezetvédelmi csúcstalálkozót hirdetett 1992-re Rio de Janeiro-ba. Nem volt éppen véletlen a helyválasztás, akkoriban az Amazonas-medence erdeinek pusztulása, és ennek a légkörre gyakorolt hatása volt a leggyakrabban emlegetett környezeti probléma. Rióban kezdődött az éghajlat-keretegyezmény tárgyalása. Rióban 100 ország állam- és kormányfői gyűltek össze - csupán az amerikai elnök hiányzott a névsorból. (utánanézni, Bush nem volt-e ott)

Rio legnagyobb eredménye az volt, hogy a felkészülési folyamat során sűrű kapcsolati háló szövődött a készülőd civil szervezetek - környezetvédők, erőszakmentes anarchisták, természetvédők, emberi jogi csoportok, nőmozgalmak - között. Elmondhatjuk, hogy létrejött és először mutatkozott meg a globális civil társadalom.

Az elmúlt tíz évben a civil mozgalmak intézményesedtek vagy eltűntek. Újak keletkeztek, régiek, hogy továbbélhessenek, szövetkeztek korábbi ellenfeleikkel. Az állami és nagyvállalati adományozók igyekeztek irányítani őket. A 90-es évek első felében környezetvédelmi tervekre lehetett nagy összegeket kapni. Egyre inkább a civil társadalom és az üzleti élet együttműködését szorgalmazták az adományozók.

Számos tiszteletre méltó, hiteles, szakmailag megalapozott civil szervezet létezik. Vannak "megélhetési mozgalmárok" is. A nagyvállalatokat kiszolgáló nagy PR-cégek mint például a Burson Marsteller, pedig kidolgozták a hamis civil szervezetek létrehozásának forgatókönyveit, és nem kétséges, hogy ezeket a forgatókönyveket használják is, akiknek érdekében áll.

A civilek mindenütt beépültek a politikai döntéshozatali folyamatokba. Alvállalkozóként (sok szervezet ilyen pályázatokból tartja fenn magát), és protestálóként, akiket azért tűrnek meg, mert ingyen reklámot jelentenek.

A közvélemény-kutatások Amerikában is, Magyarországon is azt jelzik, hogy egyre többen vannak tisztában a környezeti ártalmak fenyegetéseivel. Olyan képviseletet azonban, amely hatékonyan lépne fel, nem látnak. A civil szervezetek és a politikai pártok nincsenek azonos súlycsoportban. A választópolgárok nyújtotta egyértelmű legitimitást civil szervezet nem kaphatja meg..

A Seattle-ben az új nemzedék által elindított világméretű mozgalom gyorsabban körbeért a Földön mint a tíz évvel korábbi riói mozgalom, hála az internetnek. Félő azonban, hogy gyorsabban is fog kifulladni, ha résztvevői nem keresik a helyi politikai részvétel útjait-módjait.

Az, hogy egyáltalán Hágáig jutottak a tárgyalások, jelentős részben köszönhető az Európai Unióban tevékenykedő zöld pártoknak. A zöld szervezetek és a zöld frakció, és esetenként a szocialista frakció együttműködése áll az EU környezetpolitikája mögött. És mindez nem elég.

Tíz évvel ezelőtt, 1990 decemberében az ENSZ Környezetvédelmi Programjának amerikai igazgatója kérdésemre azt mondta, hogy tíz évünk van arra, hogy megállítsuk a visszavonhatatlan éghajlatváltozást. A tíz év letelt. Miró Kiss Ida

THIRD WORLD RESURGENCE No. 120-121, p. 2. Devinder Sharma: From sustainable to corporate agriculture (A fenntarthatótól a vállalati mezőgazdaságig)

Az indiai kormány nemrégiben terjesztette a parlament elé az ország első Nemzeti Mezőgazdasági Politikáját, ami elsősorban az amerikai mezőgazdasági minisztérium nyomására felszabadítja a piacot és megnyitja az országot az amerikai termények előtt. Mindez történik akkor, amikor a közelmúltban indiai kisgazdálkodók százai követtek el eladósodásuk miatt öngyilkosságot (vagy kényszerültek egyik veséjük eladására). A Zöld Forradalom óta a mezőgazdasági kérdések kevés figyelemben részesültek, pedig az akkori idők bőséges terméshozamának már vége.

Az indiai kistermelők milliói a száraz, rosszabb termést ígérő területekre szorultak (amelyek a megművelhető terület 70%-át adják), míg a nagyvállalatok uralják a zsírosabb földeket. Ennek ellenére, az ország élelmiszertermelésének 42%-át továbbra is a száraz területek adják. A gabonatermés növekedése 1991-96 között évente 1,7% volt, kevesebb, mint az évi 1,9%-os népesség-növekedés. A növekvő népesség miatt egyre csökken a földbirtokok mérete: az 1976-77-es 2 ha-s átlagos birtokméret mára tizedére zsugorodott. Ezzel párhuzamosan évente kétmillió paraszt válik földnélkülivé. Mindennek ellenére, a kormány azt tanácsolja, hogy a gazdálkodók termesszenek inkább kivitelre alkalmas terményeket, és ezekkel versenyezzenek a nemzetközi piacokon. Kerala államban például hatalmas területeket alakítottak gumi, kávé- és kókuszültetvényekké. Az indiai ipari kamara azzal érvel, hogy céljuk pl. a gyümölcs- és zöldségtermesztés veszteségeinek felszámolása. Ugyanakkor az is ismert, hogy az indiai narancstermés egyharmada a felvevőpiac hiánya miatt rohad el. Ironikus, hogy nemrégiben három vállalat egy hatalmas narancsléüzem építésébe ruházott be, amelyek azonban kaliforniai narancsból fognak sűrítményt gyártani.

Miért készülnek mégis ilyen fejlesztési tervek? Az Egyesült Államokban óriási eladatlan gabonafeleslegek halmozódtak fel, amelyek jó része genetikailag módosított, így nincs piaca. A következő évben pedig a kukorica 21%-os, a szója 68%-os és a búza 35%-os termésnövekedését várják. Az új indiai politika zöld utat biztosit a biotechnológia előtt is. Ugyanakkor az indiai kormány politikája szinte semmilyen kedvezményt, vagy támogatást nem nyújt a parasztoknak, sőt intézkedései tovább rontják az élelmiszer-ellátást biztonságát. Ennek fényében azt becsülik, hogy 2010-re Nagy-Britannia, Franciaország és Németország lakosságának kétszeresét kitevő tömegek fognak vidékről a városokba vándorolni. Ha az ország élelmiszer-önellátását a kormánypolitika aláaknázza, akkor néhány millió európai és amerikai farmeren fog múlni a milliárdos ország etetése. MV

THE OTTAWA CITIZEN, 2001 február 6, Gill Lacroix: Superweeds invade farm fields - Canola plants are almost pesticide-proof, --- gill.lacroix@foeeurope.org --- (Biotechnology Coordinator, Friends of the Earth Europe).

A hírek szerint génmódosult szupergyomok lepték el néhány kanadai gazdaságot. A génpiszkált canola fajtákat úgy tervezték, hogy segítse a gazdákat, ehelyett a keresztbeporzás következtében kiszabadultak az eredeti környezetükből, és mivel sokkal ellenállóbbak mint a szülőnövények, könnyen elterjednek. Ráadásul a gyomirtószerek többsége nem is képes kiirtani ezeket a szupergyomokat. A biotechnológusok naivak voltak, amikor úgy gondolták, hogy gazdálkodási módszereikkel képesek kordában tartani a szupergyomokat - mondják a szekértők. (Fidusz)