Kutatás módszere

Az építőanyagok, épületszerkezetek építésökológiai, -biológiai értékelési rendszerei-nek nemzetközi szakirodalmának tanulmányozása után a következő módszert dolgoztuk ki:

A definiált épületszerkezeteket pontos rétegrendjüket elemezve vizsgáltuk.

Az általános technológiai adatok mellett feltüntettük az ökológiai alapadatokat is. Az ökológiai alapadatokat a BauBioDataBank-ból vettük.

Az egyes szerkezetek környezetre gyakorolt hatását teljes életciklusuk alatt végigte-kintettük. Az elemzés a közel azonos jelentőségűnek tekintett, szempontokról ad átfogó in-formációt, úgy mint:

• belföldi elérhetőség,
• globális elérhetőség,
• megújuló forrás használat,
• primér energiaforrás használat (nem megújuló),
• egységnyi megújuló energiaforrás használatra jutó nem megújuló primér energia használat,
• szerkezet előállításához tartozó CO_2eq érték,
• szerkezet előállításához tartozó SO_2eq érték,
• lokális előállíthatóság,
• használati energia felhasználás,
• szerkezet-energiahatékonysági mutató,
• használat során káros anyag kibocsátó, megkötő képesség,
• használat során komfort érzet (lég, pára, hő, akusztika, bőr, szag),
• elektrosztatikus tulajdonság,
• felújíthatóság,
• bontott anyag újrahasznosíthatósága,
• bontás, újrafeldolgozás energiaigénye,
• építési hulladék káros anyag kibocsátása.

Ezen értékelésben az ismert kvantitatív adatok közlése mellett az anyagok ökológiai minőségét jellemző értékelést is adunk minden vizsgált életciklusra vonatkoztatva. A környe-zeti értékelést kvalitatívan minősítő sokszor szubjektív számot kv_szám-nak (kvalitatív, vagy "környezet védelemi" szám) neveztük el. Az egyes tényezők közötti súlyozás megalapozot-tabb kidolgozása meghaladja jelen kutatás kereteit, ezért az egyes tényezők számtani átlagá-ból képezzük a kvalitatív jellegű összesítő kv_számot.

Az áttekintő táblázat könnyebb megértése, az egyszerűbb összehasonlítás kedvéért a közelítő numerikus adatokat is minősítő értékeléssé konvertáltuk, hogy összehasonlítható le-gyenek a nem numerikus adatokkal.

A kv számok alapján megállapított ajánlási fokozatok:

• 3: Kiemelten ajánlott
• 2: Kisebb hátrányai ellenére ajánlott
• 1: Jelentékeny hátrányai miatt nem ajánlott
• 0: Kerülendő
• n.j.: Nem jellemző paraméter.
• n.a.: Közelítő információ sem ismert.

A kv_értékek egyes szempontokhoz tartozó határértékei az elérhető falszerkezetek szórási tartományát alapul véve:

Az adatok forrásai

A táblázat kvantitatív adatai az általános építőipari technológiai adatok mellett ökoló-giai indikátorokat is tartalmaznak (PET, CO_2eq; SO_2eq). Ezen adatok nagyrészt a Tisztább Épí-tési Anyagok Munkacsoport (TEAM) tulajdonában lévő nemzetközi adatbázisból, a BauBioDataBank-ból származnak (GIBB, BauBioDataBank). (Egyéb információforrások felsorolását lásd az irodalomjegyzékben.)

A műszaki élettartamnál közölt értékek svájci mintát követve, névlegesen felvett, irányadó minimum értékek, átlagos körülményekre értelmezve. A szerkezetre vonatkoztatott érték esetén a tartószerkezeti rétegek közül legalacsonyabb értékkel szereplő réteg adatait vettük figyelembe.

A megjegyzések bekezdésben is hangsúlyozzuk, hogy a kutatócsoport szakértői véle-ménye szerint ezen adatok sok helyen vélhetőleg pontatlanok, nem tükrözik a tényleges ma-gyar helyzetet. Az adatok pontosítása alapos alapkutatást igényel a hazai termékgyártók be-vonásával.

Megjegyzések

- Megújulónak tekintjük azon forrásokat, melyek felelős gazdálkodást feltételezve, a termé-szet által egy emberöltő alatt újratermelődnek (pl. fa), valamint a korlátlanul rendelkezésre álló forrásokat (pl. nap, szél).

- A primer energiatartalomba a forrásként használt BauBioDataBank háttérkutatása (Steiger, 1995) a SIA D 0123 dokumentum alapján az építési anyagok előállításának nyersanyag és energia igényét értjük. Az építési helyszínre szállítás és a beépítés, karbantartás és bontás energiaigénye nem képzi e primer energia részét.
- A primer energia megújuló és nem megújuló energiafelhasználása része a használt adatbázis szerint egyrészt az előállításhoz használt áram forrásából (víz, szél stb.), valamint a CO² sem-leges anyaghasználatból adódik. Az elektromos áram megújuló/nem megújuló hányada tekin-tetében a használt BauBioDataBank európai átlag áramarányra vonatkozó adatait vettük figyelembe. (Hangsúlyozandó, hogy a Magyarországi megújuló energiaforrásból származó áramtermelés az EU átlagértéke alatt van!)
- Az egyes szerkezeti rétegek illetve szerkezetek környezetterhelését felületarányosan, a vár-ható élettartamára vetítve, évenkénti terhelésként határoztuk meg (Steiner, 1995) szerint. (pl.: PET = 45 kWh/m²a jelentése: a szerkezet anyagainak előállításához 1 m² szerkezeti felületre vetítve, pl. 40 éves élettartamot tekintve, 1800/40 = 45 kWh energia szükséges.

- A CO_2eq érték a szakirodalom szerint (Steiger, 1995) az üvegházhatást okozó gázokat jel-lemzi. A CO₂ gázon kívül más gázok is üvegházhatást okoznak, a CO₂-höz képest, az alábbi táblázat szerinti súlyozással. Minél nagyobb egy anyag előállításához szükséges CO_2eq érték, annál inkább járul hozzá a globális üvegházhatáshoz.

- Az SO_2eq érték a szakirodalom szerint (Steiger, 1995) a kénesedést okozó gázokat jellemzi. Az alább felsorolt gázok a légkör nedvesség-tartalmával képnek kémiai reakcióba. A nedves-ség kicsapódása során az így keletkező csapadék az épített, művelt és természeti környezetet károsítja. Az itt felsorolt gázok hatása SO_2eq értékre van átszámítva.

- Káros anyag kibocsátás, megkötés (kv_szám) értékei elsősorban a szerkezet belső valamint külső felületi rétegéből adódnak, azonban egyes anyagok a szerkezetek belső rétegeiből is a belső és külső környezetbe diffundálhatnak.

- Komfortérzet (légminőség, páratartalom, hőérzet, akusztika, bőr-irritáció, szaghatás - kv_szám) értékei elsősorban a szerkezet belső felületi rétegéből adódnak.

- A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy az alacsony és magas frekvenciájú sugárzások elnyelő képességével is foglalkozni kell, azonban jelenleg ezen adatok kutatás alatt állnak, az értéke-lő, minősítő szemléletű szempontrendszerbe nem illeszthetők bele. (Egyes háttérsugárzások káros, más sugárzások pozitív hatással vannak az emberi szervezetre. Az elnyelő képességet ezért nem lehet pozitívan vagy negatívan értékelni.)

- Egyes adatok a szakértői ismeretekkel, közelítésekkel, egyéb szakirodalmi adatokkal ellen-tétben állnak, az összehasonlíthatóság végett azonban egy, az ismereteink szerint legbővebb adatbázis adatait használtuk (pl. a BauBioDataBank adatai szerint a vályogfalak PET értéke kg-onként 60%-a, m²-enként 115%-a vázkerámia falazatok primer energia tartalmának).

 

---