Előző Tartalomjegyzék Követkető


  Környezetkímélő házat építtetők motivációinak számbavétele
a részkutatás eredményeinek összefoglalása

 

A részkutatás céljai
Kérdőíves felmérés keretében megvizsgáltuk, hogy azok az emberek, akik Magyarországon a közelmúltban környezetkímélő lakóházat építtettek, miért választották a hagyományossal szemben ezt az építési alternatívát. Kiemelten vizsgáltuk a környezettudatosságukat, az egészségtudatosságukat és azt, mennyire tartják fontosnak az energia- és víztakarékosságot.

A részkutatás eredményei
Az alkalmazott szerkezetek, megoldások
A legtöbbször használt környezetkímélő szerkezet, megoldás, anyag a vályog, a természetes festékek és burkolatok, a passzív napenergia-hasznosítás, a télikert, a kályha vagy kandalló, az esővíz-hasznosítás és a komposztálás. A többség szeretne még napkollektort beépíteni a házba.
Információ
A legtöbben a médiában (újságban, TV-ben) találkoztak először a környezetkímélő építés technikáival, anyagaival, megvalósult példákkal. Ezért fontos lenne ezeken a csatornákon még több ismeretet közvetíteni az ökologikus építészetről, mert ezek jutnak el az emberek többségéhez. Az építtetők nagy része gyorsan talált építészt, legtöbbször ismerős által. Ez azt is mutatja, hogy ha konkrét építészt keresnek, és többé már nem ismeretterjesztésről van szó, akkor a médiumok eddig sokkal kevésbé bizonyultak hasznosnak. Ez azért van, mert nagyon kevés információ hozzáférhető a környezetkímélő építésről újságokban, TV-ben.
Motiváció
Ami az emberek motivációit illeti, a legmagasabb pontszámot az egészség kapta, a következő fontos szempont a természetközeliség volt, és ezek után következett az alacsony fenntartási költség. A legkevésbé fontosnak a visszaforgatható anyagok használatát és az alacsony beruházási költséget tekintették. Ezzel kissé ellentmondásban a mindennapi életben a legfontosabbnak az energiával és a vízzel való takarékosságot tartották, majd ezután következett az egészséges környezet, és utolsónak a környezetvédelem.
Tervezés, finanszírozás, építés, használat
A tervezés során a többségnek volt problémája az engedélyeztetéssel. Sajnos nagyon sok önkormányzat ellenségesen tekint erre az építési módra, ezzel nagyon megnehezítve az építtetők dolgát. A beruházást nagy részben saját forrásból finanszírozták, és csupán 1 esetben fordult elő, hogy állami támogatást tudtak igénybe venni (ami a beruházási költség 1%-át tette ki). A beruházás átlagosan 5%-kal került kevesebbe, mint egy ugyanakkora területű hagyományos ház költsége. A megkérdezettek nagy többségénél a család saját munkával jelentős mértékben hozzájárult az építkezéshez, ami sokak szerint fárasztó, több szakértelmet, nagyobb körültekintést igényel. A kivitelezők nehezen vállalják, több időt és munkát követel, és drágább a kivitelezés, ha nem jelentős mértékű saját munkával járulnak hozzá. A használat során kevés új dolgot kell megtanulni, nem sok többletmunkával jár és a legtöbb helyen nincs olyan (hagyományostól eltérő) szerkezet, ami meghibásodhat. A rezsiköltség egy hagyományos házhoz képest kb.30%-kal kevesebb.
Életmód, személyes adatok
A többség kiköltözik a városból, falura, de marad a város közelében. A gyerekek többsége a helyi településre jár óvodába, iskolába, de a nagyobb bevásárlásokat többnyire a közeli városban végzik, és szórakozni is ide járnak. A megkérdezettek nagyobb része férfi volt, többségében 31 és 40 év közöttiek, házas emberek, egyetemi vagy főiskolai diplomával, akik szellemi foglakozásúak.


Előző Tartalomjegyzék Követkető