VII Országos épületenergetikai konferencia

(portál szakkiállítás keretében)

Eredmények és várakozások a lakóépületek energetikai korszerűsítésében az EU küszöbjén

 

 

 A konferencia a Sport Arénában a Portál szakkiállítás keretein belül tartották meg a díszteremben. Enyhe késéssel az NLP által meghirdetett előadás elmaradása miatt kezdődött az előadás.

 

Országos lakás és építésügyi hivatal (Fegyverneki Sándor)

 

Az előadó szerint politika az építésügyben a lakásépítést tartja a legfontosabbnak, ezért jött létre ez a hivatal. Az állam évente erre a kérdésre "200mrd Ft-ot fordít". Ezen belül a program a Széchenyi terv folytatásaként 10mrd forintot fordít bérlakásépítésre az önkormányzatokon keresztül. Az előadó szerint felelőtlenség volt minden bérházat elprivatizálni, mivel az országnak önkormányzati bérlakásokra is szüksége van. A 200mrdFt a kamattámogatásokat és a szociális támogatásokat is magába foglalja. A pénzforrások felülről nyitottak (szükség esetén növelhető a bennük lévő összeg).

A jövő béli terveik szerint a bérlőket is támogatni fogják. Továbbá akarják érni, hogy a mai gyakorlattal szemben az építőiparban hosszú távú befektetésekben gondolkodjanak.

Az energetikában az e nyári kivételesen nagy hőség, a felmelegedés újabb problémákra világított rá. Az intézet tervbe vette, hogy az építészekkel megismerteti a passzív és aktív hővédelem eszközeit. A passzív hővédelemben az árnyékolásra hívnák fel a figyelmet, az aktívban pedig arra, hogy helyet biztosítsunk a későbbiekben esetlegesen szükséges hűtő berendezések számára. A problémák megoldásra kiadványt szerkesztenek, ehhez november 10-ei héten kezdődtek az egyeztetések.

A szervezet nem minisztérium, ahogy azt szerették volna, így lobbizni kényszerül a kényes kérdések megoldásának érdekében.

 

Kérdések

 

 

Pénzügyminisztérium (Nemes Áron)

 

Az előző előadó gondolatára visszautalva és azt folytatva kifejti a 200mrdFt tartalmát, ez az összeg csak most 2003-ban ennyi és tervezetten jövőre is legalább ennyi lesz. 2000-ben viszont csupán 97mrdFt volt ez a támogatás. Tehát a 200mrd következőkből tevődik össze: felülről nyitott (túlterhelhető) támogatási alapokból, zárt előirányzatokból, be nem szedett adók pl. SzJA, és egy kevés része kamat támogatásból. Ezen belül közvetlenül pályázott támogatások: Paneltámogatás (másra is használták, mint energetikai felújítások) 5mrdFt. A támogatás másik formája a Lakosság energiatámogatás: 14mrd Ft, az önkormányzatok kapják. Ez a támogatás címkézetlen, így főleg másra szokták használni, mint például óvodabővítésre

Továbbá nagy fejlődére ad kilátást, hogy a lakás hitelek rohamosan növekedtek: 120mrdFt-ról 1400mrdFt-ra. Ebből 1000mrd jelzálogkölcsön. 200mrdFt lakásfelújításra fordítódott, ennek egy része energetikai felújításra.

 

BM lakásszabályozási osztály (Dr Lászlóné Sebestyén Ágnes)

 

A hivatal a változó igényekhez igazodva ablakfelújítás támogatását akkor is meg lehetővé teszi, ha a lakók 10% egyedileg elvégezte a cserét, eddig ugyanis ez egyáltalán nem volt lehetséges. A forrásokat az energetikai felújításoknál durván 1/3 arányban kell biztosították: állam, önkormányzat, lakók részéről.

Újabban lehetőség van egy összetettebb felújítási támogatásra: a Felújítási kapcsolt beruházásra. Ezt ott vehetik igénybe, ahol min. 50 lakás van egy társasházban. Ilyenkor néhány környezeti elem is felújítható pl: játszótér. Eddig egy pályázó volt, 770mFt-ot kap.

Az NLP eredményeiként került említésre, hogy kereteiben, 9000 lakásban történt főleg nyílászáró csere átlagosan 350eFt/lakás áron. Volt napkollektor építés a nyári melegvíz ellátásra, hogy ne keljen ilyenkor távfűtés, de voltak sok más is.

Ezen kívül megvalósult néhány KAC támogatású projekt is. Ezek minta programok EU pénzből, ismertet terjesztési kötelezettségekkel.

 

Kérdések az előbbi két előadóhoz

 

 

BMGE (Várfalvi professzor)

 

Elsősorban az energetikai felújítások céljaira hívta fel a figyelmünket. Ezek a célok: energia megtakarítás, pénzmegtakarítás, komfortjavítás, megjelenés javítás, emissziók csökkentése.

A professzor véleménye szerint modern energetikai igényeket csak úgy lehet kielégíteni, ha tervezés épület energetikai szimulációval egészül ki. Például ha szakaszos üzemeltetésű épületet szeretnénk akkor 30% energia megtakarítás érhető el erre tervezett épületnél, de csak 5% nem erre tervezetnél. Továbbá a szimuláció rámutathat, hogy napvédelemre önmagában nem elég a jó határoló szerkezet, mint például a zöldtető, az ablakokat is feltétlenül vizsgálni kell, a belső légtérrel, érintkező tömegekkel együtt, mert megfelelő árnyékolás nélkül a zöldtetős épület is túlmelegedhet. Végül nem csak a nyári, de a téli elemzésben is fontos a szimuláció, mivel "k" nem energetikai jellemző csak a "Joul" tekinthető annak. Tehát az épület jó megítélése érdekében vizsgálnunk kell szimulációval a téli energia igényét is. A GM 832 szabvány által előírt vizsgálata is erre utal.

A hőtechnikia fejlesztéseket több irányban érdemes vizsgálni.1 dimenziós fejlesztés: Érdemes hőszigetelni, mert a falazatok tovább könnyítésükkel már nem okozhatnak komoly hőszigetelés javulást, viszont a kétszer annyi hőszigetelés csak 10%-al kerül több. Javasolt a 4-6cm hőszigetelés helyett a 8-12cm. Továbbá érdemes alaposan utána nézni, hogy 2 és 3 dimenziós hőhidak ellen, hogyan érdemes védekezni.

Ugyanakkor a szellőzés fontossága sem elhanyagolható, mivel energetikai, állagvédelmi, levegőminőségi, embervédelmi (gázmérgezés) szempontból igen jelentős a hatása. Továbbá ha a ház átlagos k-ját 0,45 alá csökkentjük a légcserével távozó energia már 50%-ot fog kitenni N=0,5 1/h légcserénél. Tehát a túlhőszigetelés értelmetlen megfelelő szelőztetési technika nélkül.

Továbbá a felújításoknál leggyakrabban felmerülő kérdés. Az üvegezés cserénél csak az Argonnal töltött LOW-E jöhet szóba, máskülönben a csere hőátbocsátásai szempontból nem okoz javulást, csak a légcserét korlátozza. A hőtárolás szoláris nyereségben betöltött szerepét is hangsúlyozza a professzor az ablakok tekintetében. Szerinte csak lágybevonatos ablakokra lenne szabad támogatást adni.

Végül felhívja a figyelmet, hogy a felújítás gyakran komfortizációval párosul. Ilyenkor az épület energia igénye nő: elkomfortizáljuk a felújítást.

Az előadás végeztével az egyik hivatalnok megjegyzi, hogy csak lágybevonatos ablakra adnak támogatást.

 

Fundamenta (Recsei Mária)

 

A felújításokhoz nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű tőke, ez többnyire,csak kölcsön tőke formájában áll rendelkezésre. Előtakarékoskodással létre hozható egy betét. 4 év múlva áthidaló kölcsönt kapnak a beruházásra a lakás takarékpénztár fedezetéből. 500000 ügyfelük van akiknek saját kivitelezőjükkel szoktak dolgozni.

 

Erste Bank (Nehéz Beáta)

 

A felújításhoz szükséges Hitel terméket forgalmaznak. Ehhez megkövetelik az ellenőrizhető műszaki tartalmat. A hitellel a költséges lassú megtérülésű folyamatokat segítik.

A forrásteremtést a fedezetre a közös költség formájában javasolja. Továbbá elvárják, hogy a lakó közösség szabályozott működésű legyen, azaz a közös vagyongazdálkodás érdemi, és dokumentált legyen. Ez a feltétele a bizalmuknak, hogy a kapott kölcsön tőkét a közösség jól be fogja osztani. Előfordult már olyan is, hogy a közös képviselő lelépett a fejlesztési alappal.

 

MATA (Prohászka Raymund) a minőségről

 

A minőség fontos, hogy általa garantált legyen a költség csökkenés, és ez által a megtérülés. Továbbá meg kell felelni az előírásoknak (biztosítani kell például a megfelelő szellőzést, ami gyakran nem teljesül ablak felújítás után). A minőségre piaci igény is van.

A minőség főleg a piaci rendező hatásával biztosítja az eredményességet. A minőség javulása az ingatlan árának növekedésével jár. Pl.: Győrben egy fűtés és ablak felújítás 1mFt-al növeli a lakás árát.

Az előadó arra is felhívja a figyelmünket, hogy az állam többet fizet a gázért, mint amennyiért adja, így gazdasági szinten a megtakarítás nagyobb, mint amennyit az egyén érzékel. Végül a fokozódó környezetvédelmi előírások is magasabb minőség elérését indokolják.

 

OLÉH (Dr. Juhász István)

 

Az előadó Kyoto megállapodásra hívja fal a figyelmet első pontjában: A CO2 120-150 évig a CH4 5 évig a H20 10 napig marad a légkörben. Az üvegházhatásért 60%-ban a vízgőz 30% ban a CO2 6% a metán felelős. Az üvegház hatásra nem csak mint rosszra kell gondolnunk, ugyanis nélküle a föld átlag hőmérséklete -18 C fok lenne.

Továbbá fontos tudnunk, hogy 4000 lakásból a fele U>1,3 W/m2K családi ház. Ezzel arra próbálja rávonni a figyelmünket, hogy a legnagyobb problémát nem a panelházak jelentik.

Véleménye szerint Külső hőszigetelés 15-25 év Nyílászáró csere 20-30 év Gépészeti felújítás 20-30 év alatt térül, meg, így a gazdasági megtérülés hiányában a támogatás nélkülözhetetlen.

 Az előadó nagy nyomatékossággal ismételgette, hogy 2006 január 4-én új épület energetikai szabály lép életbe. Ennek értelmében tanúsítani kell az energia igény csökkenést felújítás után. E mellett lesznek a felújításnak minimum követelmények. Végül a felújítás után időszakos ellenőrzések is lesznek, hogy az üzemeltetés megfelelő-e.

 

ÉTE (Perényi László)

 

A tanácsadó szolgálat szeged úttörője lett az energetikai felújításoknak. Az előadó a felújítást csak úgy tartja kivitelezhetőnek, ha majdnem mindent támogatás formájában fizetünk ki és nem pedig közvetlenül. Végül a szegedieknek az említett minta projektekben a homlokzati hőszigetelésért a gépészeti felújításért és a nyílászáró cseréért 180eFt kellet fizetniük lakásonként.

 

LÉTESZ (Ujj Attila)

 

Különböző törvények módosítását szorgalmazza. ÁFA mentességet javasol nyugati mintára (nem pedig 0 kulcsos ÁFÁt ami ellen hevesen tiltakoznak a politikusok) a felújításra, a valóságban csak korlátozottan ÁFA visszaigénylésre van lehetőség. Ez nagy akadája a gazdaságos felújításnak.

 

Záróbeszéd

 

A rendező nagy megelégedettséggel szólt arról, hogy ilyen sok résztvevő volt. Különösen örült a közös képviselőknek, hiszen ezekben a kérdésekben ők a legérintettebbek.

 

A beszámolót Zorkóczy Zoltán készítette.