VISSZA
Papírbeton

Összefoglaló
 Gordon Solberg: Fibrous Cement: A revolutionary building material 
című könyvéről
ford.: Veroszta Zsuzsanna és Bukta Csaba

 
  Tartalomjegyzék  
Bevezetés
Az építésben rejlő erő
Papírházak
A papírbeton tulajdonságai
Papír-látnokok
További információforrások
 
Független Ökológiai Központ
Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa
 
magyarul papírbeton
angolul papercrete
Bevezetés VISSZA
Amerikaiak egy csoportja igyekszik minél nagyobb éleslátással megközelíteni a "lakáskérdést": Az ezzel kapcsolatos kérdésekre folyamatosan keresik a választ:
Miért van szükség olyan nagy házakra? Miért kell olyan drágán építkezni? Miért emészt fel annyi energiát egy új ház építése? Szükséges-e önmagunk kizsákmányolása és az életre szóló törlesztés pusztán azért, hogy elmondhassuk: tökéletes a házunk? Miért is járnak olyan drága kocsikkal az építési vállalkozók, bankárok, ingatlanközvetítők és ügynökök?
Ha találunk is választ ezekre a kérdésekre, a fő kérdés még hátravan: Mi is következik mindebből?
 

Az építésben rejlő erő VISSZA
Emberek tömegét viszi előre egyfajta "meg tudom csinálni" hozzáállás. Az ember képes bármit véghez vinni, amit csak a fejébe vesz. Igen, például házat is tud magának építeni!*
Saját házunk felépítése hatalmas erővel ruház fel minket - sokkal nagyobbal, mint amit a banki törlesztés kifizetése során valaha is érezhetünk.
Az építés visszajuttat minket születésünktől fogva létező jogunkhoz: segít annak felfedezésében, hogy teremtésünk célja az otthon megtalálása ezen a bolygón. Az ember lényege, hogy erre a földre született, és joga, hogy a teremtett környezet a maga természetes mivoltában jusson osztályrészéül. Mind részei és nem puszta fogyasztói vagyunk a természetnek! Az ember nem egy tőle függetlenül működő szerkezet fogyóeszköze!

Bár gyakran bizonyulunk süketnek, mégis minden ember birtokában van egy olyan belső bölcsességnek, amely arra sarkallja, hogy életében a természet által kijelölt utat kövesse.
Az ember eredendően képes saját házának megépítésére, tápláléka megtermelésére, tudja biztosítani létfenntartását és tud valódi közösségekben élni - mindezek során arra is képes, hogy barátainak, szomszédainak és tágabb környezetének hasznára váljon. Önmagunkat fenntartani és közben mások hasznára válni minőségileg más, mint eladási célcsoportként óvni önző érdekeinket - az ember magában hordozza egy tisztább civilizáció esélyét, amely túlléphet a kizárólag anyagi jólétet hajszoló tébolyon.

A boldogságra törekvés tekinthető elidegeníthetetlen jognak, ám a valódi boldogságnak része lehet az is, hogy eligazodjunk a természeti világban. Ez a boldogság nem táplálkozhat abból, hogy az egész napos félig, vagy teljesen értelmetlen munkánk után este egy moziban igyekszünk oldani a felgyűlt feszültséget. Sok embert tesz boldoggá, hogy a Rendszer részeként az irányításból is jut számára egy kis rész, de azért vannak olyanok is, akik számára ez még messze van a beteljesüléstől.
A szerző úgy véli, hogy az amerikaiak milliói ki vannak éhezve arra, hogy végre valami valóságosat csináljanak, az életüket a kiteljesedés felé irányítsák. Nos, a házépítés technikai lépései kiváló terepet nyújtanak ennek elkezdéséhez. Nem állítja, hogy a házépítés válasz a fenti problémákra, de kétségtelenül közelebb vihet a megoldásukhoz.
 

*Meglehetősen eretnek gondolatnak tűnhet ez a mai Amerikában, ahol a "vevők" tehetetlensége odáig fajult, hogy saját legelemibb szükségleteik - ételük és hajlékuk - előállítására is képtelenné váltak.)
Papírházak VISSZA
Költségkímélő ház építésére több lehetőség is kínálkozik, attól függően, hogy a környezet milyen anyagokat nyújt. Építőanyagként általában a kő, föld, kavics, fa, szalma, és persze a papír valamilyen keveréke szolgálhat.
Papír? Elsőre talán nevetségesnek tűnhet a papírház ötlete. A három kismalacról szóló példamesében a nagy gonosz farkas könnyedén elfújta a malacok házát, pedig az nem is papírból készült. Hogy is állta volna ki egy papírház a támadásokat?
Kezdjük az alapoktól: a papírház nem szélben szálldosó papírlapokból készül, anyaga egy kimondottan erre a célra előállított papírmasé - nevezzük papírbetonnak.
Elkészítésére házilag is van mód: Egy nagy keverőkádra van hozzá szükség, amelyben a régi újságokat addig kell áztatni, amíg meg nem puhulnak. Ezután lehet összekeverni egy 60 százalékban papírból, 30 százalékban átrostált földből vagy homokból és 10 százalékban cementből álló masszát. A keverés után a massza tégla formába, vagy lapokba is formázható.
A papírbetonból nemcsak fal húzható fel, hanem rátapasztható a már kész falra is, sőt falazóhabarcsként is használható. (Ha szűkében vagyunk a papírnak, a rostanyag pótlására a szalma, vagy akár a száraz fű is alkalmas. Használhatunk kartonpapírt is, bár az anyag vastagsága okozhat némi gondot.)

A papírbeton tulajdonságai VISSZA
  A papírbeton könnyűbeton, jó szigetelő, jó a formatartása és nagyon erős. Mind a nyomószilárdsága, mind a húzószilárdsága igen jelentős. (Bár nyomószilárdsága a hagyományos betonnak is nagy, de ez csekély húzószilárdsággal párosul, ezért is van szükség gyakran "vasalásra", acélbetétes megerősítésre.)
  A papírbeton erősen tűzálló. Különálló rostjai cementtel itatódnak át, ami megakadályozza az oxigén áramlását, elrekesztve az égés táptalaját. Kísérletképpen egy gázégő lángját közvetlenül a papírbeton téglára irányították. A tégla felszíne megperzselődött ugyan, ám több perces közvetlen láng hatására sem kapott lángra. Összehasonlítási alapul vehetjük például a fát, amely nyílt láng hatására néhány másodperc alatt gyullad lángra.
  Mérlegeljünk néhány számadatot: a papírbeton nyomószilárdsága 0,18 kN/cm2, ha a keverék nem tartalmaz homokot. Egy 240 cm magas és 30 cm széles papírbeton fal teherbírása méterenként 54 tonna, mégis pusztán 178 kg a súlya. A papírbeton szigetelő értéke jelentős, az ezt mérő R-érték 30 cm-es fal esetén 1,24 m2K/W (k=0,81 W/m2K), ami egy jó eredmény.
  A papírbeton előnye az is, hogy nyomószilárdsága homok hozzáadásával növelhető, emellett pedig jó hőszigetelési értéke magas hőtároló képességgel párosulva alkot előnyös kombinációt. E két tényező együttes jelenléte a papírbetont a többi építőanyag elé helyezi. A rostcement állományába beágyazódó homokszemeket lényegében hőszigetelő levegő zsákok és persze papírrostok veszik körül. Az erősen szigetelő környezet miatt a meleg homokszemek közti áramlása meglehetősen sok időt vesz igénybe.
  A papírbeton fal hőtechnikai szempontból nagy késleltető illetve csillapító hatással bír. Ez a hőtani "lendkerék" meglepően eredményes. A papírbeton fal egész nap elviseli a felmelegedést és egész este ellenáll a lehűlésnek. Ha a papírbeton nem volna olyan olcsó, önmagában az előbbiek miatt is forradalmi lenne.
  Kedvcsinálóként említhetjük azt is, hogy a papírbeton előállítása során nem kell túl sokat aggódni a víz adagolása miatt sem, nem lehet elrontani. Ha a hagyományos betonhoz túl sok vizet adunk, az eredmény egy, az optimálisnál gyengébb szerkezetű anyag lesz. A rost-beton rostszálai telítődnek cementtel, ami biztosítja az anyag egyenletes szerkezetét. Ennek köszönhetően a felesleges víz egyszerűen elpárolog, vagy a földbe szivárog.
  A száraz rostcement hagyományos- vagy láncfűrésszel darabolható, alakítható. Ez a tulajdonság lehetőséget nyújt például arra is, hogy az ablakok, ajtók helyét csak a későbbiekben, a fal felhúzása után alakítsuk ki. A fal könnyedén fúrható, a lyukak pedig bármikor egy-szerűen eltüntethetőek - könnyen be lehet őket tapasztani. A papírbeton téglák lehetnek csap-hornyosak is, ami a könnyű összeilleszthetőséget biztosítja. Minden szempontból sokoldalú, rugalmas építőanyagról van tehát szó.
  Összefoglalva a papírbeton előnyeit, olyan szempontokat emelhetünk ki, mint az alacsony előállítási költség, a jelentős húzó- és nyomószilárdság, a magas hőszigetelő és hőtároló képesség. Ezek a tényezők mind azt támasztják alá, hogy ebben az új építőanyagban - amely mindannyiunknak rendelkezésére áll - benne rejlik a lehetőség az építőipar gyökeres átformálására.
  Ha a papírbeton valóban ennyire nagyszerű, miért is nem alkalmazza mindenki? Mi az oka a mellőzésének?
A margóra szorulás oka valószínűleg abban rejlik, hogy - bár a papírbetont 1928-ban szabadalmaztatták - túl egyszerűnek és olcsónak bizonyult ahhoz, széles körű reklámozásától nagy megtérülés lett volna várható.
 

Papír-látnokok

 VISSZA

A korszerű, legújabb megjelenésű rostcementet Mike McCain fejlesztette ki a Colorado állambeli Alamosa-ban, illetve Eric Patterson, Silver Cityben, Új-Mexikóban.
McCain megingathatatlanul lelkes feltalálóként három papírbeton házat épített már fel Colorado-ban, mielőtt Pattersonnal találkozott. A kölcsönös tapasztalatcsere hasznosnak bizonyult: McCain elképzeléseit Új-Mexikóban, a mexikói határtól négy kilométerre fekvő településen (City of the Sun) valósította meg. Itt találkozott ugyanis össze a brit columbiai nyaralójából épp visszatérő Sean Sands-al, akivel szinte órákon belül építkezéshez fogtak. Az általuk épített két papírbeton ház egyike Mike anyjának, a másik Sean fiának készült. Nagy lelkesedéssel, mindössze minimális anyagi erőforrással, régi újságok tonnáinak felhasználásával álmukat 1997 novemberében váltották valóra: befejezték a munkát.
 

További információforrások: VISSZA
 
Linkek:

Building with Papercrete and Paper Adobe
Az oldal részleteket közöl a papírbeton és papírvályog-építésről szóló 96 oldalas könyvből, és bemutatja még a témáról szóló videofilm tartalmát is. Valószínűleg a téma legteljesebb leírásával találkozunk ebben a műben. Mindez online rendelési lehetőséggel

Papercrete News
Papírbeton és papírvályog honlap: Mint azt az alábbi oldal is mutatja, lehet még a szalmánál is meghökkentő építőanyagokat találni. Az egyik a papír, homok és cement keverékeként létrehozott papírbeton, a másik, ha lehet, még környezetbarátabb: a papír és vályog felhasználásával létrehozott papírvályog.
Bár már 1928-ban szabadalmaztatták az eljárást, csak a nyolcvanas évek közepén került elo a feledés homályából.

VISSZA készítette:
Veroszta Zsuzsanna,
Bukta Csaba,
(Jároli József)
 
FÖK logó
Független Ökológiai Központ
www.foek.hu
Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa
www.foek.hu/korkep/
 
 
2002.09.22.