Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyüjtjük és rendszerezzük.


Magyarországi épületállomány néhány adata, jellemzője


Az épületek energiafogyasztása
Az épületállomány energiafogyasztása közel négymillió háztartás, nagyszámú közintézmény, ipari épület és mezőgazdasági létesítmény fogyasztásából adódik össze.


A magyarországi épületállomány hőszigetelés szerinti megoszlása.

Az épületállomány hőszigetelés szempontjából
Az adatokból egyértelműen kitűnik a gyengén hőszigetelt családi házak döntő aránya és második helyen a közepesen hőszigetelt, iparosított technológiával épült házak nagy száma. Ha a szóban forgó épületek fizikai állaga az elmúlt idő alatt semmit sem romlott volna, akkor is komoly mérlegelés tárgyává kellene tenni olyan jellegű beavatkozásokat, amely energiafogyasztásuk és ezzel közvetve környezetszennyező hatásuk mérséklését célozza.
Ha a szóban forgó épületek reális állapotát tekintjük, akkor meg kell állapítani, hogy az első generáció szakipari és épületgépészeti rendszerei már elérték reálisan és általánosan elvárható fizikai élettartamuk végét. Az erkölcsi avulás és az új prioritások mellett tehát a fizikai avulás is kikényszeríti egyes rendszerek cseréjét.

A homlokzatok felújítási igénye és az utólagos hőszigetelések A homlokzatok állapota tehát - állagvédelmi, szerkezeti, esztétikai okok miatt - számos épület esetében elkerülhetetlenné teszi a homlokzatok felújítását. Az esedékes homlokzatjavítások célszerű módja új, hőszigeteléssel kombinált felületképzés kialakítása, amely a csomópontok, illesztési hézagok problémáit, a belső oldalon gyakorta előforduló kondenzáció és penészképződés gondját is megoldja. Az utólagos hőszigetelés igénye tehát nemcsak energetikai oldalról, hanem állagvédelmi szempontból is felvetődik. Az utólagos hőszigetelések ugyanakkor alapvetően érintik az épületek homlokzatait, így a probléma városképi hatásai sem hanyagolhatók el. A homlokzat építészeti értékétől függően egyes esetekben érdemes a szigeteléssel a homlokzatot változtatni, még más esetben a homlokzat megőrzésére kell törekedni. Az elkerülhetetlen felújítási munkák költségeihez viszonyítva csekély, 15 - 25 %-os többletköltséget jelent a hőszigetelés egyidejű megvalósítása. Az utólagos hőszigetelés az energiamegtakarításon túl még számos pozitív "mellékhatással" jár, amelyek összessége nagyobb energiamegtakarítást eredményez, mint a hőszigetelés közvetlen hatása. E mellékhatások a szerkezeti csomópontok, hőhidak miatti veszteségek, a magasabb belső felületi hőmérséklet miatti kisebb szellőzési igényből és veszteségekből, a külső felületek és szerkezeti csomópontok lég- és vízzárásának javulásából és a fűtési idény megrövidüléséből tevődnek össze.