A fenti tulajdonságokon túl szólni kell a nyílászárók szoláris hőnyereségéről.

Az alumínium fegyverzetű fa és műanyag ablakok eredő (átlagos)hőszigetelési és hanggátlási jellemzői
(Internorm ablakok tájékoztató adatai)

Keretszerkezet anyaga	Üveg rétegszám (üveg-távolság-üveg) (mm)	Gáztöltés (mm)	Hővisszaverő bevonat	Nyílászáró szerkezet
				hőátbocsátási tényezője U(k) (W/m2K)	léghanggátlási tényezője Rw) (dB)
Fa + alumínium	2 (6 - 14 - 4) 2 (4+4-15-6)** 2 (4+4-15-6)** 2 (6 - 14 - 4)	argon argon argon + kripton argon + kripton	van van van van	1,3 1,3 1,2 1,3	36 (LH3) 42 (LH2) 42 (LH2) 36 (LH3)
Műanyag+alumínium	2 (6 - 14 - 4) 2 (4+4-15-6)** 2 (4+4-15-6)** 2 (6 - 14 - 4) 3 (6-8-4-14-4)	argon argon argon + kripton argon + kripton argon	van van van van van	1,4 1,3-1,4 1,2-1,3 1,3 1,3	38 (LH3) 42-43 (LH2) 42-43 (LH2) 38 (LH3) 39 (LH3)
Megjegyzések: - LH2 "nagy léghanggátlású" ablak és erkélyajtó (Rw 40 - 44 dB) - LH3 "közepes léghanggátlású" ablak és erkélyajtó (Rw 35 - 39 dB) - Valamennyi nyílászáró H1 "különleges hőszigetelésű" (U max. 2,0 W/m2K) - Az adatok tájékoztató jellegűek, mivel a nyílászáró szerkezetek üvegezési aránya kis mértékben befolyásolja a hőátbocsátási és léghanggátlási tényezők nagyságát.

Látható, hogy az azonos üvegezésű fa ablakok hőszigetelő képessége esetenként (max 8 %-al) jobb, mint a műanyag ablakoké, hanggátlás szempontjából viszont a műanyag ablakok valamivel jobbak: az Rw (súlyozott léghanggátlási szám) legtöbbször 1-2 dB-el magasabb, mint az azonos üvegezésű fa ablakoké, de így is azonos léghanggátlási kategóriákba (LH) tartoznak. Hőszigetelés és hanggátlás szempontjából tehát a korszerű fa és műanyag ablakok között lényeges minőségi különbség nem mutatható ki.
Mindkét szempontból igen fontos a nyílászáró szerkezetek beépítési módja, azaz az un. "elhelyezési köz" (a tok és a falszerkezet közötti kis tágasságú hézag) hő- és hangszigetelés szempontjából is megfelelő kitöltése, tömítése és lezárása (lásd a beépítésnél).

Keretszerkezetek hőszigetelése és hanggátlása
A faanyagú keretszerkezetek (tok- és szárnyszerkezetek) hőszigetelő és hanggátló képessége a szokásos vastagságok (64...68 mm) mellett elvileg nem javíthatók (1,6...1,7 W/m²K). A fejlesztés két úton indult meg:
- a szendvicsszerkezetű (kívül fa, belül poliuretánhab) profilok gyártása (72 mm szerkezeti vastagság esetén a hőátbocsátási tényező 0,94...1,25 W/m²K),
- sajtolt alumínium fegyverzetek alkalmazása a szerkezetek külső oldalán (egyben 3 rétegű üvegezés).

A műanyag keretszerkezetek (tok- és szárnyszerkezetek) hő- és hangszigetelő képességét a következő módszerekkel javítják:
- a légkamrák számának növelése (az ötkamrás szerkezetek hőátbocsátási tényezője 1,40 W/m²K),
- sajtolt alumínium fegyverzetek alkalmazása a szerkezetek külső oldalán (egyben 3 rétegű üvegezés).

Üvegszerkezetek hőszigetelése és hanggátlása
A "hőszigetelő" üvegezések fejlődése folyamatos, amit a következő adatok igazolnak:

Üveg rétegszám (üveg-távolság-üveg) (mm)	Gáztöltés (mm)	Hővisszaverő bevonat	hőátbocsátási tényezője U(k) (W/m2K)	léghanggátlási tényezője Rw) (dB)
2 (4 - 16 - 4)* 2 (6 - 14 - 4) 2 (4 - 16 - 4) 2 (4+4-15-6)** 2 (4+4-15-6)** 2 (6 - 14 - 4) 2 (4 - 16 - 4) 3 (6-8-4-14-4)	nincs argon argon argon argon + kripton argon + kripton argon + kripton argon	nincs van van van van van van van	3,0 1,2 1,1 1,1 0,9 1,0 0,9 1,0	32 36 32 44 44 36 32 39
Megjegyzések: - "hagyományos" hőszigetelő üveg hővisszaverő bevonat és gáztöltés nélkül, ma már alkalmatlan! (Az épületenergetikai ajánlások szerint U = max. 1,4 W/m2K) - kívül kétrétegű, gyantával ragasztott üveg (4 + 2 + 4 mm)

A táblázat adataiból levonható következtetések:
- az üvegezés hőszigetelő képessége a levegőnél könyebb gáztöltésekkel, a belső üvegrétegre felhordott hővisszaverő bevonatokkal és az üvegrétegek távolságának növeléséve javul, - az üvegezés hangszigetelő képességét befolyásoló tényezők az üveg fajlagos tömege, a külső üvegtábla vastagsága, az üvegek közötti távolság és a kitöltő anyag (levegő vagy gáz).

Nyílászárókk légzárása
A korszerű nyílászáró szerkezetek légzárása a tok és szárnyszerkezetek legalább kétszeres (spesciális esetekben háromszoros) lágy ütköztetése, valamint a több ponton záródó, körbefutó vasalatok alkalmazása révén kiváló: az esetek többségében L1 (különleges légzárású), vagy L2 (nagy légzárású) ablakokat és erkélyajtókat gyártanak.
A kiváló légzárás veszélyeket is rejt magában, hiszen az állagvédelmi és hőérzeti követelmények szempontjából szükséges légcserét a szellőztetés nélküli ablakok már nem biztosítják. Gondoljunk csak a 80-as évek elején bekövetkezett országos méretű penészkárokra, amelyek egyik előidéző oka a jól tömített ablakok és erkélyajtók beépítése volt alulhőszigetelt, hőhidas külső falszerkezetekbe - más műszaki intézkedések megtétele nélkül.
A belső felületi páralecsapódás, a penészkárok nemcsak állagvédelmi, hanem hőérzeti szempontból is veszélyesek. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a helyiségek megfelelő és összehangolt szellőztetésének fontosságát, és igen fontos szerepet kapnak a szellőztetethető ablakok. A szellőztetési rendszer fontos elemei a nyílászáró szerkezetekbe (utólag is) beépíthető légbevezető szerkezetek ("résszellőzők"), amelyek a belső levegő páratartalmának folyamatos érzékelésével automatikusan és segédenergia nélkül, helyiségenként szabályozzák a beáramló friss levegő mennyiségét. A teljes rendszer - azaz a légbevezetők és légelvezetők együttese - biztosítja a helyiségek optimális légcseréjét, és ezzel közvetve haszontalan fűtési energia takarítható meg.
Lakóépületekben az "L2 - nagy légzárású" minőségű nyílászárók felelnek meg a mai követelményeknek.

Nyílászárók vízzárása
A vízzáró képesség lényegében összefügg a légzárási tulajdonsággal, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen kívül szükséges:
- a szerkezetre jutó csapadékvíz biztos elvezetése (a talprészre felszerelt vízvető révén)
- a szerkezetbe jutó víz kivezetésének biztosítása (a külső tér felé.).
A vízzáró képesség természetesen függvénye a szélnyomásnak és az esőintenzitásnak, alacsony (1-3 szintes) épületeknél a "V2 - nagy vízzárású" minőségű nyílászárók gyakorlatilag az egész országban megfelelnek.

Nyílászárók szoláris hőnyeresége
A nyílászáró szerkezetek energiamérlegében az üvegezett homlokzati nyílászáró szerkezetek szolár hőnyeresége számottevő mértékű lehet. A lényeg az, hogy az üvegfelületeken bejutó sugárzási hőenergia a helyiséget határoló szerkezetekben, illetve a berendezési tárgyakban (mint akkumulátorokban) elnyelődik, felhalmozódik, a felmelegedő felületek melegítik a velük érintkező belső levegőt, és a felület hősugárzást bocsát ki. A napsugárzás-mentes időszakokban a szerkezet lehül, a tárolt hő egy része a helyiségbe jut és így a napsugárzásos időszakban begyűjtött hőenergia hasznosul, azaz csökken a fűtési energiaigény.
Mindez csak akkor igaz, ha a helyiségeket határoló szerkezetek tömege ("fajlagos hőtároló tömeg") alkalmas az üvegezésen bejutó hőenergia időszakos tárolására és ezzel a fűtési energiaszükséglet csökkentésére. Vagyis ilyen szempontból a felújításra szoruló korábbi épületek "masszív" szerkezetei előnyösek. Tudni kell, hogy bizonyos szerkezetek és burkolatok esetén szoláris hőnyereséggel alig lehet számolni: ilyenek például az alátétes szőnyegpadlók, az álmennyezetek, a könnyűszerkezetes szerelt válaszfalak és burkolatok. A Magyarországon igen népszerű (eredeti és utólagos) könnyűszerkezetes tetőtérbeépítéseknél, amelyeknél a lakóhelyiségek általában szőnyegpadlósak (azaz energetikai értelemben szintén "könnyű" szerkezetek), gyakorlatilag nem számolhatunk szolár hőnyereséggel. Az ilyen beépítéseknél ezért a szerkezetek nem csak a nyári hőterhelés, hanem a téli energiamérleg szempontjából is előnytelenek.
Hogy a mai korszerű homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezetek energiamérlegét jobban érzékeljük, az alábbi táblázatban egy közepes nagyságú, 150 x 150 cm névleges méretű, 64 %-os üvegezési arányú, alumínium vértezetű fa ablak (Internorm) szerkezeti és beépítési változatainak hőmérlegét mutatjuk be különböző üvegezések, árnyékoló szerkezetek és tájolás esetén, a magyar szabványban található közelítő tényezők és az árnyékoló szerkezetek napi 8 órás "üzemeltetésének" számításba vételével.

Üvegezés fajtája	Árnyékoló szerkezet	Átlagos transzmissziós hőátbocsátási tényező km (W/m2K)	Egyenértékű hőátbocsátási tényező ks (W/m2K) Fajlagos hőigény Q (MJ/m2, fűtési idény) ha a nyílászáró tájolása
			D	DK, DNy	K, Ny	ÉK, ÉNy	É
Normál kétrétegű hőszigetelő üveg 4+14+4	nincs	2,30	+0,51 135	+1,08 2,86	+1,33 352	+1,59 420	+1,79 473
	függöny	2,09	+0,30 80	+1,87 230	+1,12 296	+1,38 365	+1,58 418
	redőny	2,04	+0,25 64	+0,82 209	+1,07 272	+1,33 338	+1,53 389
	redőny+függöny	1,94	+0,15 39	+0,72 183	+0,97 247	+1,23 313	+1,43 364
Kétrétegű hőszigetelő üveg argongáz töltéssel, LOW-E bevonattal 6+14+4	nincs	1,30	-0,49 -125	+0,08 21	+0,33 84	+0,59 150	+0,79 200
	függöny	1,20	-0,59 -150	-0,02 -6	+0,23 150	+0,49 125	+0,69 224
	redőny	1,16	-0,63 -160	-0,06 -16	+0,19 140	+0,45 181	+0,65 214
	redőny+függöny	1,10	-0,69 -17639	-0,12 -31	+0,13 125	+0,39 166	+0,59 199
Kétrétegű hőszigetelő üveg argon-kripton gáz töltéssel, LOW-E bevonattal, 4+16+4	nincs	1,2	-0,59 -150	-0,02 -6	+0,23 150	+0,49 191	+0,69 224
	függöny	1,10	-0,69 -176	-0,12 -31	+0,13 125	+0,39 166	+0,59 199
	redőny	1,06	-0,73 -186	-0,16 -41	+0,09 115	+0,35 155	+0,55 188
	redőny+függöny	1,01	-0,78 -199	-0,21 -54	+0,04 102	+0,30 143	+0,50 176
Három rétegű hőszigetelő üveg argongáz töltéssel, LOW_E bevonattal 4+6+14+4	nincs	1,10	-0,69 -176	-0,12 -31	+0,13 125	+0,39 166	+0,59 199
	függöny	1,01	-0,78 -199	-0,21 -54	+0,04 102	+0,30 143	+0,50 176
	redőny	0,98	-0,81 -206	-0,24 -61	+0,01 94	+0,27 135	+0,47 168
	redőny+függöny	0,93	-0,86 -219	-0,29 -74	-0,04 -13	+0,22 122	+0,42 155
Megjegyzések Ablak: 150/150 cm névleges méret, 64%-os üvegezési arány, aluminium vértezet (Internorm). A szürke mezőkben lévő esetekben az ablak fűtési idényben "hőnyereséges". 1 MJ hőenergia-fogyasztás költsége 2002. januárjában a lakosság számára cca. 1,15 Ft.