Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyüjtjük és rendszerezzük.



Családi házak és társasházak
felújítása

Tetőtér beépítést határoló szerkezetek Lapostetők Padlásfödémek Padlásfödémek Pincefödémek Árkádfödémek Külső falak Külső falak Külső falak Üvegezett nyílászáró szerkezetek Üvegezett nyílászáró szerkezetek Üvegezett nyílászáró szerkezetek Üvegezett nyílászáró szerkezetek
Tetőtér beépítést határoló szerkezetek,    lapostetők,    padlásfödémek,    Pincefödémek és árkádfödémek    külső falak,    üvegezett nyílászáró szerkezetek.

Ökológikus és sok esetben ökonómikus jobbítás lehetőségei:
- hőszigetelés
Az utólagos hőszigetelés tervezésekor a valamennyi hőszigetelhető szerkezetre kiterjedő utólagos hőszigetelésre kell törekedni. Ennek alapvető oka az, hogy csak így lehetséges az épülethatároló szerkezetek hőhidas kapcsolatainak, csatlakozási helyeinek megfelelő mértékű hővédelme, amellyel megakadályozható a későbbi állagkárosodások keletkezése. Részleges hőszigetelés esetén, ha például csak a külső falakat hőszigeteljük és a csatlakozó födémszerkezeteket nem, a hőszigeteletlen szerkezeteken és szerkezeti kapcsolatokon (azaz az un. "hőhidakon") keresztül megnő a hőáramsűrűség, a szerkezetek csatlakozásainál csökken a belső felületi hőmérséklet, ami a penészkárok keletkezésének egyik előidéző oka. Hasonló károsodások jelentkezhetnek akkor, ha jól tömített, nagy légzárású, korszerű nyílászáró szerkezetekre cseréljük az alkalmatlan régieket, de ugyanakkor elhagyjuk a homlokzatok hőszigetelését. Vagyis az ilyen szakszerűtlen, részleges utólagos hőszigetelésekkel alkalmasint a korábbinál is kedvezőtlenebb helyzetet, állapotokat idézhetünk elő.

Ami az épületek utólagos hőszigetelésének kívánatos mértékét illeti, ezt a következő tényezők befolyásolják:
- a meglévő szerkezetek hőszigetelésének mértéke,
- a hőszigetelés beépítési lehetősége, és
- a hőszigetelés fokozásának gazdaságossága.

Az 1980 előtt épült, silány építőanyagokból készített, alulhőszigetelt épülethatároló szerkezetek utólagos hőszigetelése jóval hatékonyabb, mint az ezt követően, az l979-ben hatályba lépett hőtechnikai követelményeknek megfelelően kivitelezett, jobb hőszigetelésű szerkezeteké. Elsősorban tehát a régebben használatba vett épületek energiatudatos felújítása indokolt annál is inkább, mivel ezek általános állapota, állaga legtöbbször jóval gyengébb, mint az 1980 után épített épületeké.

A hőszigetelés beépítési korlátai közé tartoznak a hőszigetelő termékválaszték, a segédszerkezetek (pl. vázszerkezetek, fogadó szerkezetek) jellemzői, az adott kivitelezési technológia, de esetenként még a meglévő épületszerkezetek geometriai vagy teherbírási jellemzői is.

Az utólagos hőszigetelés gazdaságosságát (a beruházási költségek megtérülési idejét) kedvezőtlenül befolyásolja az, hogy a kivitelezési költséget a hőszigetelő anyagon kívül a kiegészítő, védő, burkoló, felületképző rétegek, illetve esetenként segédszerkezetek beépítési költségei is terhelik. Ennek megfelelően az épület utólagos hőszigetelésének tervezésekor mindhárom szempontot szem elött tartva kell meghatároznunk az egyes határoló szerkezetek hőszigetelésének módját és mértékét.
- nyílászárók, üvegezés,
- télikert,
- esővíz, szürke víz,
- kerti hulladékfűtés,
- fűtéskorszerűsítés.