Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyűjtjük és rendszerezzük.

Grafikonok a magyarországi hulladékgazdálkodás állapotáról

Hulladék illetve szemét mindaz, mely keletkezése, termelési folyamat, illetve felhasználása helyén, - többnyire háztartásokban -, a termelőnek, illetve felhasználónak használhatatlanná, s így feleslegessé, esetenként veszélyessé válik. A köznapi életben a háztartási vegyes hulladékot nevezik szemétnek, az osztályozott, válogatott szemétet már hulladéknak mondjuk. A termelési folyamat során visszamaradó anyagokkal kapcsolatban sokkal inkább a hulladék szót használjuk. A továbbiakban csak a hulladék kifejezéssel fogunk élni.

A hulladékgazdálkodás fő feladat azen anyagok kezelése, a környezet számára lehető legkisebb terhelés mellett.


Magyarországi hulladékok
Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége.


Magyarországi települési hulladékok tömegaránya
A települési hulladékokból évente 20 millió tonna a folyékony, 4 millió tonna a szilárd halmazállapotú.


Magyarországi települési hulladékok térfogatmegoszlása
A települési hulladékokból 20 millió m3 /év folyékony hulladék, a szilárd hulladék keletkezésének évenkénti becsült mennyisége 4-4,5 millió tonna, mely 20-21 millió m3.


Magyarországi hulladékok településjellegi megoszlása
A szilárd települési, vagy háztartási hulladék 2/3-a városi, 1/3-a falusi jellegű településen keletkezik. Ez a mennyiség évente átlagosan 2-3 %-kal nő. Összetételében fokozatosan emelkedik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók (pl. csomagolóanyagok) aránya, de a fizikai összetételre és a termikus hasznosítás paramétereire nincs megbízható felmérés.


Magyarországi hulladékgyűjtés aránya
Ezen hulladék körülbelül 82%-át gyűjtik rdndszeresen, szervezett szolgáltatások formájában, melybe a lakásállomány 65%-a van bekapcsolva.


Magyarországon a települési szilárd gyűjtött hulladékok kezelése
A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása országos szinten kb. 85%-ban lerakással történik.


Budapesti lakossági hulladékok
Budapest lakossági hulladékának 60%-át égetéssel ártalmatlanítják, a maradék nagy része rakókba kerül, a hulladék töredékét hasznosítják csak újra.


Települési hulladéklerakók
A 3200 magyarországi település közül 2?00-jak van hulladéktárolója. A termelési hulladékok nagy részét - a veszélyes hulladékok kivételével - szintén üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le.


Kommunális lerakók
A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán 30%-a felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő.

Jelentős azoknak a - legális és illegális - lerakóknak a száma, amelyeknek káros hatása még alig ismert, de potenciális szennyező forrásként kell számon tartani őket.


Csatornázatlan települések szennyvíz kezelése
A csatornázatlan területen élő lakosságnál - becslések szerint- 100 millió m3 folyékony települési hulladék keletkezik évente. Ennek mintegy 90%-a elszikkad a tározók helytelen műszaki kialakítása miatt.

A szippantásos begyűjtés szabad vállalkozás keretében történik és a jelenlegi rendszerben ellenőrizhetetlen. A ténylegesen begyűjtött hulladék mennyisége és elhelyezése követhetetlen. A hulladékok fogadására a működő szennyvíztelepek csak igen kis hányada készült fel. A hulladékleeresztés többnyire csatornahálózatba, szemétlerakókba vagy kijelölt gyűjtőmedencékbe történik, jelentős része közvetlenül a természetbe kerül.


Szippantásosan begyűjtött szennyvízek
Becslések szerint a begyűjtött mennyiségből 17% kerül közcsatornába, 9% szennyvíztisztító telepre, 4% illegálisan mezőgazdasági "hasznosításra" kerül (kiöntözés, nyárfás szikkasztás). A további 70%-ot lerakókba szállítják.


Hasznosítható ipari hulladékok
Jelenleg évente mintegy 10.1 millió tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezik. A korábbi évek során 106 milló tonna halmozódott föl. Ebből 38 millió tonnát lehetne hasznosítani. A mezőgazdsaágban és ergőgazdaságban keletkező és potenciálisan hasznosítható mennyiség 25-28 millió tonna évente. Az élelmiszeripar további 5-6 millió tonna, részben hasznosítható hulladékot termel.


Építési-bontási hulladékok
Az egyéb nem veszélyes települési hulladékok közé tartoznak az építési-bontási hulladékok, melyeket rendszerint hulladéklerakókban helyeznek el. Mennyiségük becslések szerint 700-800 ezer tonna évente, újrahasznosításuk arányuk jelenleg csak 1-2%.

A hulladékoknak nem elhanyagolható mennyisége keletkezik az elhasználódott vagy a tulajdonosa által hulladéknak minősített termékekből. Visszavételi, kezelési és cserekötelezettséggel, esetleg betétdíjak bevezetésével ezeknek a hulladékoknak a keletkezése és kezelése nyomon követhető és rendezetté tehető. Ez a rendszer első lépésben a csomagolóeszközökre, a gumiabroncsokra, az akkumulátorokra terjed ki, mivel ezek mennyisége, esetleg veszélyessége a legjelentősebb.