Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyűjtjük és rendszerezzük.


Melléktermék előkészítés tüzelésre - brikettálás

Általánosan
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek hagyományos tüzelőberendezésben való eltüzeléséhez az egyik lehetőség az anyag tömörítése. Ezt a gyakorlatban brikettálásnak vagy pelletálásnak nevezik.

A brikett...
Brikettnek nevezzük - az ismert prések adottságaiból kiindulva - az f50 mm vagy ennél nagyobb kör, négyszög, sokszög, vagy egyéb profilú tömörítvényeket, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. Brikettet dugattyús és csigás préseken gyártanak.

A pellet
Pellet elnevezést kapott a körcellás, görgős préseken készített f3 - 25 mm-es tömörítvény. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű f10-25 mm-es pelletnek "tűzipellet" megnevezést használják.

Az előállításról...
A tüzelési célra alkalmas biobrikett, vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3), melyet 800 bar-bál (800 kg/cm2-nél) nagyobb nyomással lehet elérni.
A melléktermékekből a biobrikettet rendszerint kötőanyag nélkül készítik. Gyakran célszerű különböző melléktermékek összekeverése, ill. bekeverése. A fűrészpornak, fenyőfakéregnek, viasznak adalék anyagként való hozzáadása a szalmához javítja a biobrikett szilárdságát, de lehet az adalékanyagnak kondicionáló (nedvességtartalom beállító) szerepe is.

Az előállítás és használat egyik fontos sarokköve:
a nedvességtartalom

A különböző melléktermékek nedvességtartalma és tömöríthetősége igen változó, de az előállítás során a végtermék, a biobrikett vagy tűzipellet 1-1,3 g/cm3 tömörségű és nedvességtartalma legfeljebb 10-12 % lesz. A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom az, mely igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált mellékterméknek. A biobrikett csak éghető (meddő nélküli) anyagokat tartalmaz.

Biobrikett gyártás céljára elsősorbana 20 % alatti nedvességtartalmú melléktermékek vehetők számításba.
A brikettálásra ajánlott, mezőgazdasági üzemben keletkező melléktermékek - a kalászosok szalmája
- a repce és szójaszalma
- kukoricaszár
- egyéb hulladék szalmaféleségek

Az ipari feldolgozás során keletkező anyagok - nád, len és kender pozdorja
- rizshéj és napraforgóhéj

Erdészeti és faipari melléktermékek - fűrészpor, csiszolatpor
- faforgács, fahulladék
- fakéreg

A biobrikett és pellet főbb fizikai jellemzői
Alapanyag
Brikett sűrűség g/cm3

Nedvesség tart. %

Fűtőérték MJ/kg

Hamutart. %
Búzaszalma
1,13-1,37

6,3

15,42

8
Szójaszalma
1,31-1,35

8,7

14,87

6,5
Kukoricaszár
1,29-1,31

6,2

15,49

6
Napraforgóhéj
1,01-1,3

7,1

17,22

3,6
Fűrészpor, faforgács
0,92-1,11

6,1

16,84

1,4