Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyűjtjük és rendszerezzük.

Az ivóvízellátásban az elmúlt évtizedben óriási fejlõdés zajlott le. Az elmúlt 45 évben a lakosság vezetékes vízellátása 20-25 %-ról 97 %-ra emelkedett.

1990 óta az önkormányzatoknak kötelezõen kell gondoskodni a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásáról. 1990-ben az ország települései közül (2 491 helyen 81 %) üzemelt közüzemi ivóvízmû. A vízmûvek kapacitása összesen 4,8 millió m3/nap értéket képviselt. A termelt 2,5 millió m3 ivóvíz 52 420 km vízvezeték hálózaton és 1 529 ezer m3 tárolótérfogat segítségével jutott el a vízfogyasztóhoz. A fejlesztések hatására 1996. év végére a lakások 91 %-a ivóvízzel ellátott lett, a közmûves vízellátásban részesülõ lakosság száma 1996. év végén 9 903 ezer fõre, az ellátottság aránya 97 %-ra becsülhetõ. A külterületen élõ lakosság egy része kb. 250-260 ezer fõ fog olyan helyen (külterület, településperem) élni, ahol nem oldható meg a vezetékes vízellátás gazdaságosan, hanem egészséges vizet adó egyedi megoldást kell biztosítani.

A közüzemi ivóvízellátás fejlõdésével egy idõben jelentõs fejlõdésnek indult a vízfogyasztás mértéke is. Ez alátámasztotta a komfort fokozatok javulása, az automata mosógépek megjelenése. Megnõtt a vízfogyasztás mennyisége, elérte a 200 l/fõ napot. Az egy lakosra jutó ivóvíz fogyasztás értékének változását - csökkenését - hozta a vízdíjak összegének emelkedése. A jelenlegi vízfogyasztás 140 l/ fõ érték körül alakul.

1992 1993 1994 1995
egy lakosra jutó fogyasztás m3/év 49,6 46,1 43,4 41,3
ezen belül: városokban 60,7 55,9 53,3 50,3
községekben 31,5 30,0 26,7 26,2

A vízellátási fejlesztéseket nem követték a szennyvíztisztítási, csatornázási beruházások. E területen jelentõs elmaradásaink vannak a nyugat-európai átlaghoz képest. táblázat Az egyenlõtlen fejlesztések nyomán a megnövekedett vízfogyasztásból keletkezõ szennyvízmennyiség fele tisztítás nélkül kerül vissza a vízháztartási körfolyamatokba, ezzel jelentõs mértékben szennyezve ivóvízkincsünket.

A fenti táblázaton érdekes megfigyelni az ausztriai és magyarországi csatornázottsági és szennyvíztisztítási arányokat: A nagy beruházásigényû csatornázás és központi szennyvíztisztítási megoldások mellett lehetõséget kellene teremteni az autonomabb helyi szennyvíz tisztító berendezeésk elterjedéséhez.