Ezen oldalakat 2004 évtől nem fejlesztjük tovább.
A továbbiakban a program folytatásaként a fenntartható építéshez kapcsolódó információkat a http://fenntarthato.hu címen gyűjtjük és rendszerezzük.


Bővebb általános információk

A felszín alatti vízkészletek egyéni felhasználásának alapkövetelménye hogy a megfelelő vízadó rétegek a talajfelszínhez viszonylag közel helyezkedjenek el.

Talajvíz:
A felszín alatti első (legfelső) vízadó rétegben tárolt víz. Előfordulási mélysége 0-50 m. Mivel a felszínről érkező szennyezésekre igen érzékeny, minősége területeként jelentősen változik. A talajvíz minősége gyakran nem felel meg az ivóvíz kritériumának, háztartási (tisztálkodási, stb.) és öntözési célra általában alkalmas.

Rétegvíz:
A legfelső vízadó rétegtől egy vagy több vízzáró réteggel elválasztott, további vízadó rétegekben tárolt víz. A rétegvizek a felszíni szennyeződésektől védettebbek, általában ivóvíznek megfelelő, jó minőségű víz nyerhető belőlük. Kinyerésük azonban a nagyobb fúrásmélység és a szigorúbb műszaki követelmények miatt általában költséges.

Gazdaságossági szempontból fontos, hogy a vízigény és a hidrogeológiai viszonyok ismeretében optimális típusú és mélységű kút létesüljön. Egyedi, háztartási célra történő vízkivételre csak laza (kavicsos, homokos, iszapos) vízadó réteg esetén lehet gazdaságosan kutat kialakítani. A tömör kőzetek repedéseiben tárolt víz kinyerése is lehetséges, de ezeknek az eljárásoknak a költsége egy háztartás ellátásához túlságosan magas.

Az ország sík vidéki, illetve hegy- és dombvidéki területei kútlétesítési szempontból is különböznek. Síkvidéken a talaj- és rétegvíztartó képződmények viszonylag kis mélységben elérhetők, dombvidéken azonban az üledékes víztartó réteg gyakran igen vékony, esetleg teljesen hiányzik, ezért a vízadó réteg eléréséhez lényegesen nagyobb mélységű kút készítésére lehet szükség.

Tudni kell arról is, hogy a vízügyi hatóságok bizonyos rétegvíz-készleteket védettnek nyilvánítanak amelyek egyéni használatát nem engedélyezik.

Ha ezeket a szempontokat sikerül összehangoltan kielégíteni, és a szükséges engedélyeket beszerezni, akkor már csak a szakszerű kivitelezésre kell gondot fordítani a kút létesítése során.

A kút létesítése után a termelt víz vízminőségi vizsgálatát megfelelő szaklaboratóriumban mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a vizet milyen célokra lehet felhasználni.

Az 1995. évi Vízgazdálkodási Törvény értelmében a felszín alatti vízkincs állami tulajdon, víznyerő kút létesítéséhez tehát a törvény értelmében hatósági engedély szükséges. A helyi vízgazdálkodási feladatok hatósági jogkörét a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok, illetve a települési önkormányzatok látják el.