---

A hõtárolás
Ha egy test hõmérséklete megváltozik, a testben tárolt hõ megváltozása arányos a hõmérsékletváltozás, a fajhõ és a felmelegedõ-lehûlõ tömeg szorzatával:

azaz nagyobb tömegû és fajhõjû test kisebb hõmérsékletváltozással tud adott mennyiségû hõt felvenni (ha melegszik) vagy leadni (ha hûl).
Az építõiparban használatos anyagok túlnyomó részének fajhõjére c= 0,84-0,95 kJ/kgK, ezért többnyire csak a hõmérsékletváltozás és a tömeg fordított arányáról szoktak beszélni. (Kivételt a faanyagok képeznek, amelyek fajhõje c 1,7-3,0 kJ/kgK, ezért hõtárolás szempontjából 1 kg fa 2-3 kg betont "ér", megint más kérdés, hogy adott térfogatban-rétegvastagságban csak csekély tömegû fa fér el).
Az épületeket, helyiségeket jelentõs tömegû szerkezetek burkolják. Ha ezek hõmérséklete nõ (mert a pillanatnyi nyereségek nagyobbak, mint a veszteségek), akkor hõt vesznek fel. Ha hõmérsékletük csökken (mert a pillanatnyi veszteségek nagyobbak, mint a nyereségek), akkor hõt adnak le.
E folyamatban nemcsak a külsõ, hanem a belsõ szerkezetek is részt vesznek. Az esetek nagy részében ez utóbbiak a jelentõsebbek - nemcsak azért, mert egyes belsõ szerkezetek - elsõsorban födémek - tömege nagy, hanem azért is, mert ezek két oldalról vesznek fel hõt a helyiségekbõl illetve adnak le hõt a helyiségekbe.