Geológia

A geológia a föld tudománya, amely az élettelen anyagok elemzésével, a földön lejátszódott földtörténeti folyamatok vizsgálatával keresi a magyarázatot a földi élőlények keletkezésére és fejlődésére. Amit vizsgál - élettelen anyag, de benne az élet folyamatainak bizonyítékai, elhalt élőlények maradványai lelhetők fel.
Amivel legkönnyebben összetalálkozhatunk, az a föld felszíne. A felszíni formák különböző erősségű s minőségű képzőerők (elmozdulás, éghajlati tényezők stb) hatására kialakult felületek. Például a Föld belsejében lévő energiák időnként felszabadulnak és különféle megnyilvánulási formákban válnak érzékelhetővé számunkra a föld felszínén.
A Dörögdi medence geológiai adottságai, felszíni formái igen változatosak. Az alábbiakban leírt felszíni formák ritkán jelennek meg tisztán, sokszor nehezen ismerhetők fel.

Megfigyelhető benne:
  • a bazalt fennsík, ami az egykori lávafolyás emlékét őrző több ezer négyzetméteres közel sík hegytető;
  • a mészkő hegyek, amelyek a tengerben lerakódott, majd megkövesedett mészkőüledékeknek a tektonikai mozgások keltette energiák által felszínre került formái;
  • a bazalt oszlopok, amelyek a vulkánok működésekor keletkező oszlopos formák;
  • a vulkáni kráter, a vulkán kitörésekor kirobbanó hegykúp maradványa;
  • a gejzírkúp, amely a vulkáni utóműködés egyik formája, amikor ásványi anyagokban gazdag hőforrás tör a felszínre;
  • a vulkánok működésének jeleiként a szétrobbant, beszakadt vulkáni kürtők formái, a kalderrák, amelyekben általában tavak keletkeznek, ezeket kalderratavaknak is nevezik.





A formák alatt, a szemünk elől rejtve különböző kőzetek vannak.
A kőzetek más-más tulajdonsággal bírnak. Keletkezésük során a föld belsejéből feltörve, vagy a föld mélyén átalakulva, avagy a föld felszínén kialakulva különböző anyagokból tevődnek össze. Ezek az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaikban is nagyban különböznek egymástól. A különbözőség az alapja például annak, hogy más-más növények jelennek meg rajtuk, mivel másképpen hasznosulnak a növények számára.
A kőzetek a felszínen sziklaként is megjelennek. A különböző anyagú és keletkezésű sziklák külső megjelenésükben is eltérnek. A sziklák megformálásában sokszor az erózió is szerepet játszik. A formai eltérés a Dörögdi-medencében is megtekinthető az alábbi képződményeknél:

Halálvölgy - Öcs

Bazalt orgonák - Kapolcs
A kőzetek keletkezéséhez általában hozzátartozik az ásványok képződése.
A Dörögdi-medencében gyűjtésre érdemes ásvány kevés található. Az egyik jelentős ásvány a bazaltvulkanizmushoz kötődően keletkezett olivin, amely a kitörések során a vulkáni bombákba rejtetten található a medence nyugati hegytetőin.
Más ásványok a bányászat során felszínre került kőzetekben lelhetőek fel. Ezek a kalcit, aragonit, barit, mangándendrit.

Az ember megbontja a tájat és olyan kőzeteket és ásványokat keres, amelyeket fel tud használni szükségleteinek kielégítésére, élete megkönnyítésére. A földben rejlő értékes anyagok eltérő helyeken, különböző mennyiségben találhatóak. Ettől függően érdemes kibányászni vagy a földben hagyni azokat.
A Dörögdi-medencében bányákat nyitottak azért, hogy kinyerhessék a földből azokat az anyagokat, amelyből házat tudtak építeni. Ez koronként változott. A régi kőbányák abból az időből származnak, amikor követ használtak az építkezéshez. A házhoz kellett még homok, agyag, murva, mész, dolomit is. Ezek lelőhelyeit is megtaláljuk a környéken. A felhasznált kőzet falvanként változik, a legközelebb található lelőhely szerint. Építkeztek a mészkő, a dolomit és a bazalt különböző fajtáiból.

Bányát nyitottak azért is, hogy olyan alapanyagokat hozzanak a felszínre, amelyekből később, azokat tovább finomítva tisztább anyagokat nyerhetnek. Ilyen alapanyag a környéken - de magában a Dörögdi-medencében nem - bányászott bauxit is. Ez az alumínium gyártás alapanyaga. A Dörögdi-medencében is található a felszínen, de nem bányászatra érdemes mennyiségben.
Szintén található, de ugyancsak nem elég nagy mennyiségben kvarchomok.
Megtalálható viszont a talajerő növelésére felhasználható - a világon igen ritka - kőzet, az alginit. Az alginit alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni tufából áll. Pula falu határában található és bányásszák is. Ennek során egy ős rinocérosz bébit is találtak.
A különböző kőzetek közül a medencében még murva van jelentős mennyiségben.


A kőzetek mállanak, és az elhalt növényi és állati maradványokat parányi állatok, baktériumok és gombák dolgozzák fel, ez a talaj: ahol az erdők, mezők növényei nyílnak, ahol a szántóföldön az élelmet adó növényeket termesztjük, ahol kiskertünk növényei nőnek. Ez a föld azon értékes része, ahol a táplálékunkat és megélhetésünket adó növényeket termesztjük, és ahol a szívünket, lelkünket gyönyörködtető dísznövényeket neveljük.

A talajok az alattuk lévő kőzetek szerint és keletkezésük sajátosságainak következtében különbözőek lehetnek. Mindegyik talaj más fizikai, kémiai és termőképességi tulajdonsággal bír, amelyek a növények számára különböző életfeltételeket teremtenek a különböző felszíni formák és az égtájak hatásával egyetemben.A Dörögdi-medence sokszínű növényvilága részben a kőzetek sokféleségének és változatosságának eredménye.
A talaj Magyarország legfontosabb természeti értéke, amelyet mindnyájunknak védenünk kell. A talaj védelmének módja attól függ, hogy az milyen lejtésű és fizikai tulajdonságú. Védelem hiányában a talaj állapota leromlik, csökken vagy elveszik termőképessége.