BESZÁMOLÓ AZ EU TAGÁLLAMOK KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEINEK TERÜLETI ALAPÚ TÁMOGATÁSÁRÓL – Franciaország

Vidékfejlesztési program (RDP) és a kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása

A francia nemzeti vidékfejlesztési program

A vidékfejlesztési program nemzeti keretek között működik Franciaországban. Egy önálló jogszabály határozza meg a kedvezőtlen adottságú területek (LFA - Less Favoured Area) támogatásának kereteit és kivitelezését a különböző adottságú területeken. Azonban néhány módosítás még lehetséges minisztériumi szinten, elsősorban a "jó mezőgazdasági gyakorlat" kérdésében.

A kedvezőtlen adottságú területeknek két típusa van - hegyvidékek és az egyéb kedvezőtlen adottságú területek

  1. Hegyvidéknek számítanak a 600 vagy 700 méter fölötti és/vagy legalább átlag 20%-os meredekségű területek. Ezen belül magas hegyvidéknek számítanak azok a 1200 méter fölötti területek, ahol az egységnyi területre jutó haszonállat eloszlás kevesebb, mint 20 LU/km2 (LU = livestock unit - haszonállat egység).
  2. Az egyéb a kedvezőtlen adottságú területekhez tartoznak a hegyalja területek - összefüggő hegyes, de kevésbé hegyvidéki karakterű területek - és az ún. egyszerű kedvezőtlen adottságú területek, amelyeket különböző kritériumok alapján (termőtalaj-minőség, népességfogyás, stb.) sorolnak be ide 1975 óta.

Az LFA program legfontosabb - gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi - célkitűzései az adott területen

A francia LFA program célkitűzései egyértelműek: kiegyenlíteni a kereseti különbségeket a kedvezőtlen területeken és máshol lévő farmok között. Ezt a célt a helyi tapasztalatok ismeretében kell megvalósítani, hogy elkerülhessék a farmokon túltermelést és az alultermelést. Annak érdekében, hogy a kisebb farmokat előnyben részesítsék, csak az első 50 hektár mezőgazdasági területre kapnak kompenzációs támogatást, ebből is az első 25 többet. A kedvezőtlen adottságú területeket segítő támogatás nem jár az összes farmnak(1): minimum 3 hektárnyi mezőgazdasági területének és 3 LU haszonállatának kell lennie.

A kedvezőtlen adottságú területek jellemzői a vizsgált területen

A kedvezőtlen adottságú területekre eső hasznosított mezőgazdasági területek (UAA) aránya a vizsgált területen.

1. táblázat: A kedvezőtlen adottságú területek eloszlása Franciaországban

Terület típusa Terület (km) Hány %-a az össz francia területnek Mezőgazdasági terület (km) Hány %-a az össz francia mezőgazd. területnek
Magas hegyvidék 23 310 4,2 % 2 588 0,9 %
Hegyvidék 102 398 18,7 % 37 081 12,9 %
Összes hegyes terület 125 708 22,9 % 39 669 13,9 %
Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek 137 892 25,2 % 73 443 25,7 %
Hegyalja 25 154 4,6 % 11 589 4,0 %
Összes egyéb kedvezőtlen adottságú terület 163 046 29,8 % 85 032 29,7 %
Összesen: 288 754 52,8 % 124 701 43,6 %

Forrás: MAAPAR

A kedvezőtlen adottságú területek 53%-át alkotják a francia összterületnek, és 44%-át a francia hasznosított mezőgazdasági területnek. A kedvezőtlen adottságú területek kisebb részét adják a hegyvidéki területek, ezek alkotják az összes mezőgazdasági terület 14%-át.

Demográfiai adatok a kedvezőtlen adottságú területekről - ha elérhető - (pl. farmok és farmerek száma, a farmerek korbeli eloszlása, tulajdoni minták).

1997-ban kb. 275 000 farm helyezkedik el kedvezőtlen adottságú területeken, vagyis a francia farmok 37%-a. Ebből 107 000 van hegyvidéken (15%-a az összes francia farmnak), 43 000 hegyalja területen (5%-a az összes francia farmnak) és 125 000 egyéb kedvezőtlen adottságú területeken (17%-a az összes francia farmnak).

A kedvezőtlen adottságú területeken alkalmazott legfőbb gazdálkodási módok

2. táblázat: a francia farmok gazdálkodási módok és terület szerinti eloszlása 2000-ben ("hivatásos" farmok(2))

Gazdálkodási mód Hegyvidéki területek Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek Alföldek Egész Franciaország
Mennyiség % Mennyiség % Mennyiség % Mennyiség %
Tejgazdaságok 27 200 35% 16 900 20% 72 800 33% 116 900 30%
Vágóállat 29 100 37% 33 200 39% 32 100 15% 94 400 25%
Juh - kecske 9 900 14% 5 600 7% 2 400 1% 17 800 5%
összes jószág 66 200 85% 55 700 66% 107 300 48% 229 100 60%
Szántóföldek 1 200 2% 16 500 19% 50 300 23% 68 000 18%
Egyéb állandó művelésben lévő területek 9 700 12% 12 400 15% 62 300 28% 84 400 22%
Összesen: 77 900 100% 84 700 100% 222 300 100% 384 900 100%

Forrás : FADN France 2000, INRA Nantes

Megjegyzés : Hegyvidéki területek = magas hegyvidék + hegyvidék + hegyalja

A FADN(3)-ban az állattenyésztés aránya 85% a hegyvidéki, a nedvesebb hegyvidékeken pedig majdnem 100%. Ezeken a területeken a tejgazdaságok és a vágóállat-tenyésztők aránya csaknem megegyezik. Nem így van ez az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken, ahol a szántóföldek a farmok 23%-át adják.

3. táblázat: A hivatásos farmok átlagos strukturális adottságai 2000-ben, típus és elhelyezkedés szerint (Euroban)

Farm típusok Hegyvidéki területek Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek Alföldek Egész Franciao.
Tejgazda- ságok Vágóállat Juh - kecske Össz. Tejgazda- ságok Vágóállat Juh - kecske Össz. Össz. Össz.
Minta 471 374 155 1 197 396 550 85 1 653 4 690 7 540
Egész 27 200 29 100 9 900 77 900 16 900 33 200 5 600 84 700 222 300 384 900
Összes munkaerő befektetés 1,69 1,37 1,72 1,62 1,87 1,50 1,42 1,73 1,95 1,84
- ebből fizetett munkaerő 0,05 0,05 0,12 0,15 0,18 0,12 0,09 0,30 0,52 0,40
Össz UAA (ha) 61 67 71 60 99 88 69 82 63 67
- ebből takarmány (ha) 54 60 61 43 60 60 37 20 20 29
kukorica / takarmány (%) 5% 2% 1% 1% 19% 3% 1% 8% 24% 14%
- ebből termény (ha) 7 6 9 7 38 27 32 36 40 31
Összes legelő haszonállat (LU) 59 66 59 52 82 79 57 51 5 42
Tejkvóta (kg) 150 800 - - - 216 900 - - - - -

Forrás: FADN 2000, INRA de Nantes

A hegyvidék összes típusánál megfigyelhető, hogy a takarmánynövény adja a mezőgazdasági terület nagyobb részét, körülbelül a 3-ét. Főleg legelők vannak, mivel a kukorica aránya nagyon kicsi minden egyes hegyi farmtípusnál. Egyéb kedvezőtlen adottságú területeken viszont fontos a termények aránya, még az állattenyésztő részeken is (például 38 hektárnyi van 99 ha nagyságú tejgazdaságban).

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a termelés gazdasági mértéke alacsony a hegyvidékeken más területekhez képest: például az átlagos tejkvóta 150 800 kg farmonként a hegyvidékeken, míg az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken 216 900 kg (az alföldeken pedig 205 000 kg).

Tipikus adatok az LFA farmerek bevételéről, az LFA hozzájárulásokról, az LFA farmerek által kapott közvetlen kifizetésekről és a farmok jövedeleméről

4. táblázat: A hivatásos farmok átlagos gazdasági jellemzői 2000-ben, típus és elhelyezkedés szerint (Euroban)

Farm típusok Hegyvidéki területek Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek Alföldek Egész Franciao.
Tejgazda- ságok Vágóállat Juh - kecske Összesen Tejgazda- ságok Vágóállat Juh - kecske Össz. Össz. Össz.
Összes hozam (EUR) 75 300 42 300 61 500 65 500 122 700 63 900 54 700 89 300 132 000 109 100
Bruttó farm jövedelem 39 100 29 300 36 200 36 200 57 100 40 200 30 100 46 600 54 800 49 200
Farm jövedelem 22 400 16 700 18 600 20 900 30 700 22 800 15 300 25 700 30 900 27 700
Közvetlen kifizetések 12 200 21 500 19 600 15 700 22 300 28 300 22 300 25 500 18 800 19 600
- ebből LFA 4 900 4 300 7 000 4 300 350 1 400 2 300 810 0 1 000
LFA / közv. kifiz. (%) 40% 20% 36% 27% 2% 5% 10% 3% 0% 5%
AWU közvetlen kifizetések 7 200 15 700 11 400 9 700 11 900 18 800 15 700 14 700 9 600 10 700
Közv. kifiz. / Farm jöv. 55% 73% 106% 75% 73% 124% 146% 99% 61% 71%
LFA / Farm jöv. (%) 22% 26% 38% 21% 1% 6% 15% 3% 0% 4%

Forrás: FADN 2000, INRA de Nantes

Az új LFA támogatási séma alkalmazása előtt a kompenzációs támogatás gazdasági jelentősége meghatározó a hegyvidéken: 2000-ben a farmok jövedelmének 20%-38%-át adja ki, az összes közvetlen kifizetésnek pedig 27%-40%-át teszi ki. Az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken a kompenzációs támogatás kevésbé fontos: a farmok jövedelmében lévő aránya 0%-tól (szántóföldek) 15%-ig változik, és kevesebb, mint 10%-át adja ki az összes közvetlen támogatásnak.

A speciális támogatások ellenére a hegyvidéki farmok jövedelme még mindig 40%-85%-kal kevesebb, mint az alföldi farmoké; az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken lévő farmoknak pedig 0%-100%-kal kevesebb bevételük van, mint az alföldieknek.

Környezetvédelem a kedvezőtlen adottságú területeken, elsősorban a mezőgazdaságot érintő kérdések (pl. termelési célok, élőhelyek, jellegzetes fajok, környezetvédelmi problémák - túllegeltetés)

Az Alpokban nincsenek igazán komoly intenzív gazdálkodás okozta problémák. A problémák sokkalta inkább lokális jellegűek. A legfőbb probléma az alul legeltetés: néhány hegyvidéki területen nagyon kicsi az állatállomány, különösen a völgyek és az alpesi legelők közötti átmeneti részeken (például az Észak Alpokban). A völgyekben és néhány alpesi legelőn viszont fellendülés figyelhető meg (lásd a "Öt kutatási terület összefoglaló ábrája: Az Alpok mezőgazdasági területei, környezetvédelmi kérdései" c. ábrán).

Forrás: SAGRI-Alp project, 2001

Szociális kulcskérdések a kedvezőtlen adottságú területeken (pl. népességfogyás).

5. táblázat: a népesség alakulása a hegyvidékeken 1968 és 1990 között

Terület neve Népesség 1990-ban A népesség változása (1968/1990)
Vosges 329 000 -4,0%
Jura 298 000 +16,9%
Észak-Alpok 959 000 +33,9%
Dél-Alpok 303 000 +30%
Corse 112 000 -28,7%
Massif Central 1 931 000 -6,0%
Pyrénées 331 000 -5,4%
Összes hegyvidék 4 338 000 +3,8%
Egész Franciaország 56 562 000 +13,6%

Forrás: CEMAGREF

A hegyvidékeken a demográfiai helyzet szélsőséges. A népesség ugyan egyes területeken, mint például az Alpok (+30% 1968 és 1990 között), nagyon gyorsan nőtt, szabályozatlan urbanizációs problémákat okozva, ugyanakkor Corse, Pyrénées és Massif Central térségeiben fogy a népesség.

A ma használatos LFA támogatási módszerek leírása

A kritériumok (a farmok és farmerek alkalmassága földtípus, termény, minimum földterület, stb. szerint), a kompenzációs támogatás feltételei (pl. földosztályozás, gazdasági struktúra, speciális környezeti problémák, stb.)

LFA támogatás feltételei:

  • max. 65 éves kor
  • A farm vezetőjének mezőgazdasági tevékenységből kell szereznie bevételének legalább 50%-át
  • Legalább 3 ha mezőgazdasági terület
  • Legalább 3 LU haszonállattal kell rendelkeznie, kivéve bizonyos területeket (pl. száraz hegyvidékek), ahol beszámítják az állandó művelésben lévő terményeket is.
  • LFA támogatás az összes haszonállatra csak a hegyvidékeken jár. A hegyalja területeken korlátozzák a tejgazdaságok támogatását, a többi kedvezőtlen adottságú területeken pedig teljesen ki vannak zárva a támogatásokból.
  • LFA támogatás állandó művelésben lévő terményekre csak a száraz kedvezőtlen adottságú területeken igényelhető.

A kifizetett kompenzációs támogatások struktúrája

6. táblázat: Takarmánytermesztőknek járó maximális kompenzációs támogatás hektáronként, LFA típus alapján, 2002-ben

Magas hegyvidék Hegyvidék Hegyalja Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek
Terület Száraz Egyéb Száraz Egyéb Száraz Egyéb Száraz Egyéb
Mennyiség (Euro/ha) 223 221 183 136 89 55 80 49

Forrás: MAAPAR

A kompenzációs támogatást a takarmánytermesztő területek hektárban mért nagysága alapján ítélik meg. Támogatás csak az első 50 hektárnyi területre jár. Azon belül az első 25 hektárra a támogatás 10%-kal több. A támogatás mértéke hektáronként 49 (egyszerű LFA) és 221 (magas hegyvidék) Euro között változhat.

Az LFA támogatási programmal kapcsolatos vidékfejlesztési (RDP) kiadások (beleértve EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) és a nemzeti támogatás közötti megoszlást)

Az LFA támogatási programmal kapcsolatos kiadások - kb. 450 millió Euro - a francia RDP 1/3-át alkotja. Az LFA kiadások 80%-át a hegyvidékek, a maradék 20%-ot az egyéb kedvezőtlen adottságú területek kapják.

A farmerek az LFA támogatási rendszer megváltozásával kapcsolatos terheinek csökkentésére szolgáló átmeneti intézkedések (pl. minimális és maximális kifizetések az RDR törvény előtti időszakban)

Az LFA támogatási rendszer változásainak következményeit enyhítő fő intézkedés a teljes támogatási keret megemelése. Valóban, 2000 (régi támogatási rendszer) és 2002 között az LFA támogatási programmal kapcsolatos kifizetések 20%-kal növekedtek.

A helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása

A helyes gazdálkodási gyakorlat definíciója és követelményei

7. táblázat: A kompenzációs támogatáshoz definiált minimális és maximális állatállomány sűrűség, LFA típus alapján

Magas hegyvidék Hegyvidék Hegyalja Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek
Terület Száraz Egyéb Száraz Egyéb Száraz Egyéb Száraz Egyéb
Minimum szint 0,1 0,15 0,15 0,25 0,35 0,35 0,35 0,35
Maximum szint 1,8 1,9 1,9 2 2 2 2 2

Forrás: MAAPAR

A helyes mezőgazdálkodási gyakorlat a legkönnyebben az állatállomány sűrűség segítségével definiálható. Ha az állatállomány sűrűség a maximális szint fölött vagy a minimális szint alatt van, akkor az LFA támogatás nem jár. Alkalmaznak bizonyos fokozatosságot: az optimális állatállomány sűrűséget (kb. 1 LU/ha) meghatározzák a különböző típusú területekre. Az optimálistól való eltérés függvényében - természetesen csak a min. és max. értékek között- csökken a támogatás mértéke.

A jelenlegi LFA támogatási eszközök hatásainak értékelése

Változások a támogatásra jogosult kedvezőtlen adottságú területekben, ill. a támogatások mértékében. A 2000 és 2002 közötti időszakban: Társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők, amelyek fontos szerepet játszottak az új rendszer kidolgozásában; Az új rendszer elosztásmódosító hatásai, kifejtve azt, hogy mely farmok/farmerek vesztesei és nyertesei az új terület-alapú kifizetéseknek, összehasonlítva a korábbi állatállomány-alapú kifizetésekkel.

  • A farmok 85%-ának LFA támogatottsága több, mint 5%-kal nőtt.
  • Csak a farmok 5%-a tapasztalt a LFA támogatásában több, mint 5%-os csökkenést.
  • Csak a farmok 1%-a lett kizárva az LFA támogatásból az új rendszerben.

A "vesztesek" általában azok, akiknek az állatállománya kívülesik a megengedett határokon. A "nyertesek" pedig azok, akiknek az állatállománya kicsivel 1 LU/ha alá esik (a farm területe ha-ban több mint az LU).

Milyen hatással van az LFA támogatási rendszer megváltozása a farmokra és földgazdálkodókra rövid- és hosszútávon (pl. az állatállományokra).

Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy egyelőre nem érződnek komolyabb következmények. Az új rendszer nem könnyen érthető a farmerek számára, és a támogatási keret növelése többnyire kizárta a negatív következményeket. A farmoknak csak a 16%-a csökkentette a művelt területét 2000 és 2002 között. Hosszútávon várható, hogy az állatállományok 1 LU/ha-hoz fognak közelíteni. az extenzív gazdálkodásokra (pl. alpesi legelők) gyakorolt hatást nehéz megjósolni. Egy kvalitatív kiértékelés mindenképpen elkészül majd 2003- ban az RDP kiértékelése keretében.

Összefoglalás

Az LFA támogatásnak fontos gazdasági jelentősége van a francia kedvezőtlen adottságú területeken, különösen a hegyvidékeken (itt a kompenzációs támogatás teszi ki a farmok bevételének 20%-át). A 2001-ben bevezetett új rendszer igyekezett kiegyenlíteni a hegyvidékek (80%-a a kifizetéseknek) és egyéb kedvezőtlen adottságú területek közti gazdasági különbségeket. A két rendszer közti 2 éves átállást a támogatási keret 20%-os növelésével segítették.

A helyes gazdálkodási gyakorlat fő kritériuma az állatállomány. Meghatároztak egy maximális és minimális szintet, ami valamennyire lokálisan változathat. A támogatás mértéke az adott területen definiált optimális állatállomány szinttől való eltéréstől függően változik.

A változások farmokra gyakorolt gazdasági következményei pozitívak, de egyelőre nehéz következtetni a hosszú távú környezeti hatásokra.

Lábjegyzetek

(1) A feltételeket statisztikailag értékelik, pl. legalább 1 ha mezőgazdasági terület, ebből min. 0,3 ha állandó művelésben.
(2) A FADN szerint egy farm "hivatásosnak" számít, ha a gazdasági mértéke t_f6bb, mint 8 ESU (European Size Units) az SGM (Standard Gross Margin) alapján, és ha az AWU szám több, mint 0,75. Franciaországban a farmok kb. 60%-a "hivatásos", a hegyvidéken pedig 40-50%.
(3) FADN = Farm Accountancy Data Network, azaz Farmnyilvántartó adathálózat.

<< vissza