BESZÁMOLÓ AZ EU TAGÁLLAMOK KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEINEK TERÜLETI ALAPÚ TÁMOGATÁSÁRÓL – Franciaország

Vidékfejlesztési program (RDP) és a kedvezőtlen adottságú területek (LFA) támogatása

A francia nemzeti vidékfejlesztési program

A vidékfejlesztési program nemzeti keretek között működik Franciaországban. Egy önálló jogszabály határozza meg a kedvezőtlen adottságú területek (LFA - Less Favoured Area) támogatásának kereteit és kivitelezését a különböző adottságú területeken. Azonban néhány módosítás még lehetséges minisztériumi szinten, elsősorban a "jó mezőgazdasági gyakorlat" kérdésében.

A kedvezőtlen adottságú területeknek két típusa van - hegyvidékek és az egyéb kedvezőtlen adottságú területek

1. Hegyvidéknek számítanak a 600 vagy 700 méter fölötti és/vagy legalább átlag 20%-os meredekségű területek. Ezen belül magas hegyvidéknek számítanak azok a 1200 méter fölötti területek, ahol az egységnyi területre jutó haszonállat eloszlás kevesebb, mint 20 LU/km2 (LU = livestock unit - haszonállat egység).
2. Az egyéb a kedvezőtlen adottságú területekhez tartoznak a hegyalja területek - összefüggő hegyes, de kevésbé hegyvidéki karakterű területek - és az ún. egyszerű kedvezőtlen adottságú területek, amelyeket különböző kritériumok alapján (termőtalaj-minőség, népességfogyás, stb.) sorolnak be ide 1975 óta.

Az LFA program legfontosabb - gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi - célkitűzései az adott területen

A francia LFA program célkitűzései egyértelműek: kiegyenlíteni a kereseti különbségeket a kedvezőtlen területeken és máshol lévő farmok között. Ezt a célt a helyi tapasztalatok ismeretében kell megvalósítani, hogy elkerülhessék a farmokon túltermelést és az alultermelést. Annak érdekében, hogy a kisebb farmokat előnyben részesítsék, csak az első 50 hektár mezőgazdasági területre kapnak kompenzációs támogatást, ebből is az első 25 többet. A kedvezőtlen adottságú területeket segítő támogatás nem jár az összes farmnak(1): minimum 3 hektárnyi mezőgazdasági területének és 3 LU haszonállatának kell lennie.

A kedvezőtlen adottságú területek jellemzői a vizsgált területen

A kedvezőtlen adottságú területekre eső hasznosított mezőgazdasági területek (UAA) aránya a vizsgált területen.

1. táblázat: A kedvezőtlen adottságú területek eloszlása Franciaországban

Terület típusa	Terület (km)	Hány %-a az össz francia területnek	Mezőgazdasági terület (km)	Hány %-a az össz francia mezőgazd. területnek
Magas hegyvidék	23 310	4,2 %	2 588	0,9 %
Hegyvidék	102 398	18,7 %	37 081	12,9 %
Összes hegyes terület	125 708	22,9 %	39 669	13,9 %
Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek	137 892	25,2 %	73 443	25,7 %
Hegyalja	25 154	4,6 %	11 589	4,0 %
Összes egyéb kedvezőtlen adottságú terület	163 046	29,8 %	85 032	29,7 %
Összesen:	288 754	52,8 %	124 701	43,6 %

Forrás: MAAPAR

A kedvezőtlen adottságú területek 53%-át alkotják a francia összterületnek, és 44%-át a francia hasznosított mezőgazdasági területnek. A kedvezőtlen adottságú területek kisebb részét adják a hegyvidéki területek, ezek alkotják az összes mezőgazdasági terület 14%-át.

Demográfiai adatok a kedvezőtlen adottságú területekről - ha elérhető - (pl. farmok és farmerek száma, a farmerek korbeli eloszlása, tulajdoni minták).

1997-ban kb. 275 000 farm helyezkedik el kedvezőtlen adottságú területeken, vagyis a francia farmok 37%-a. Ebből 107 000 van hegyvidéken (15%-a az összes francia farmnak), 43 000 hegyalja területen (5%-a az összes francia farmnak) és 125 000 egyéb kedvezőtlen adottságú területeken (17%-a az összes francia farmnak).

A kedvezőtlen adottságú területeken alkalmazott legfőbb gazdálkodási módok

2. táblázat: a francia farmok gazdálkodási módok és terület szerinti eloszlása 2000-ben ("hivatásos" farmok(2))

Gazdálkodási mód	Hegyvidéki területek		Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek		Alföldek		Egész Franciaország
	Mennyiség	%	Mennyiség	%	Mennyiség	%	Mennyiség	%
Tejgazdaságok	27 200	35%	16 900	20%	72 800	33%	116 900	30%
Vágóállat	29 100	37%	33 200	39%	32 100	15%	94 400	25%
Juh - kecske	9 900	14%	5 600	7%	2 400	1%	17 800	5%
összes jószág	66 200	85%	55 700	66%	107 300	48%	229 100	60%
Szántóföldek	1 200	2%	16 500	19%	50 300	23%	68 000	18%
Egyéb állandó művelésben lévő területek	9 700	12%	12 400	15%	62 300	28%	84 400	22%
Összesen:	77 900	100%	84 700	100%	222 300	100%	384 900	100%

Forrás : FADN France 2000, INRA Nantes

Megjegyzés : Hegyvidéki területek = magas hegyvidék + hegyvidék + hegyalja

A FADN(3)-ban az állattenyésztés aránya 85% a hegyvidéki, a nedvesebb hegyvidékeken pedig majdnem 100%. Ezeken a területeken a tejgazdaságok és a vágóállat-tenyésztők aránya csaknem megegyezik. Nem így van ez az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken, ahol a szántóföldek a farmok 23%-át adják.

3. táblázat: A hivatásos farmok átlagos strukturális adottságai 2000-ben, típus és elhelyezkedés szerint (Euroban)

Farm típusok	Hegyvidéki területek				Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek				Alföldek	Egész Franciao.
	Tejgazda- ságok	Vágóállat	Juh - kecske	Össz.	Tejgazda- ságok	Vágóállat	Juh - kecske	Össz.	Össz.	Össz.
Minta	471	374	155	1 197	396	550	85	1 653	4 690	7 540
Egész	27 200	29 100	9 900	77 900	16 900	33 200	5 600	84 700	222 300	384 900
Összes munkaerő befektetés	1,69	1,37	1,72	1,62	1,87	1,50	1,42	1,73	1,95	1,84
- ebből fizetett munkaerő	0,05	0,05	0,12	0,15	0,18	0,12	0,09	0,30	0,52	0,40
Össz UAA (ha)	61	67	71	60	99	88	69	82	63	67
- ebből takarmány (ha)	54	60	61	43	60	60	37	20	20	29
kukorica / takarmány (%)	5%	2%	1%	1%	19%	3%	1%	8%	24%	14%
- ebből termény (ha)	7	6	9	7	38	27	32	36	40	31
Összes legelő haszonállat (LU)	59	66	59	52	82	79	57	51	5	42
Tejkvóta (kg)	150 800	-	-	-	216 900	-	-	-	-	-

Forrás: FADN 2000, INRA de Nantes

A hegyvidék összes típusánál megfigyelhető, hogy a takarmánynövény adja a mezőgazdasági terület nagyobb részét, körülbelül a 3-ét. Főleg legelők vannak, mivel a kukorica aránya nagyon kicsi minden egyes hegyi farmtípusnál. Egyéb kedvezőtlen adottságú területeken viszont fontos a termények aránya, még az állattenyésztő részeken is (például 38 hektárnyi van 99 ha nagyságú tejgazdaságban).

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a termelés gazdasági mértéke alacsony a hegyvidékeken más területekhez képest: például az átlagos tejkvóta 150 800 kg farmonként a hegyvidékeken, míg az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken 216 900 kg (az alföldeken pedig 205 000 kg).

Tipikus adatok az LFA farmerek bevételéről, az LFA hozzájárulásokról, az LFA farmerek által kapott közvetlen kifizetésekről és a farmok jövedeleméről

4. táblázat: A hivatásos farmok átlagos gazdasági jellemzői 2000-ben, típus és elhelyezkedés szerint (Euroban)

Farm típusok	Hegyvidéki területek				Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek				Alföldek	Egész Franciao.
	Tejgazda- ságok	Vágóállat	Juh - kecske	Összesen	Tejgazda- ságok	Vágóállat	Juh - kecske	Össz.	Össz.	Össz.
Összes hozam (EUR)	75 300	42 300	61 500	65 500	122 700	63 900	54 700	89 300	132 000	109 100
Bruttó farm jövedelem	39 100	29 300	36 200	36 200	57 100	40 200	30 100	46 600	54 800	49 200
Farm jövedelem	22 400	16 700	18 600	20 900	30 700	22 800	15 300	25 700	30 900	27 700
Közvetlen kifizetések	12 200	21 500	19 600	15 700	22 300	28 300	22 300	25 500	18 800	19 600
- ebből LFA	4 900	4 300	7 000	4 300	350	1 400	2 300	810	0	1 000
LFA / közv. kifiz. (%)	40%	20%	36%	27%	2%	5%	10%	3%	0%	5%
AWU közvetlen kifizetések	7 200	15 700	11 400	9 700	11 900	18 800	15 700	14 700	9 600	10 700
Közv. kifiz. / Farm jöv.	55%	73%	106%	75%	73%	124%	146%	99%	61%	71%
LFA / Farm jöv. (%)	22%	26%	38%	21%	1%	6%	15%	3%	0%	4%

Forrás: FADN 2000, INRA de Nantes

Az új LFA támogatási séma alkalmazása előtt a kompenzációs támogatás gazdasági jelentősége meghatározó a hegyvidéken: 2000-ben a farmok jövedelmének 20%-38%-át adja ki, az összes közvetlen kifizetésnek pedig 27%-40%-át teszi ki. Az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken a kompenzációs támogatás kevésbé fontos: a farmok jövedelmében lévő aránya 0%-tól (szántóföldek) 15%-ig változik, és kevesebb, mint 10%-át adja ki az összes közvetlen támogatásnak.

A speciális támogatások ellenére a hegyvidéki farmok jövedelme még mindig 40%-85%-kal kevesebb, mint az alföldi farmoké; az egyszerű kedvezőtlen adottságú területeken lévő farmoknak pedig 0%-100%-kal kevesebb bevételük van, mint az alföldieknek.

Környezetvédelem a kedvezőtlen adottságú területeken, elsősorban a mezőgazdaságot érintő kérdések (pl. termelési célok, élőhelyek, jellegzetes fajok, környezetvédelmi problémák - túllegeltetés)

Az Alpokban nincsenek igazán komoly intenzív gazdálkodás okozta problémák. A problémák sokkalta inkább lokális jellegűek. A legfőbb probléma az alul legeltetés: néhány hegyvidéki területen nagyon kicsi az állatállomány, különösen a völgyek és az alpesi legelők közötti átmeneti részeken (például az Észak Alpokban). A völgyekben és néhány alpesi legelőn viszont fellendülés figyelhető meg (lásd a "Öt kutatási terület összefoglaló ábrája: Az Alpok mezőgazdasági területei, környezetvédelmi kérdései" c. ábrán).

Forrás: SAGRI-Alp project, 2001

Szociális kulcskérdések a kedvezőtlen adottságú területeken (pl. népességfogyás).

5. táblázat: a népesség alakulása a hegyvidékeken 1968 és 1990 között

Terület neve	Népesség 1990-ban	A népesség változása (1968/1990)
Vosges	329 000	-4,0%
Jura	298 000	+16,9%
Észak-Alpok	959 000	+33,9%
Dél-Alpok	303 000	+30%
Corse	112 000	-28,7%
Massif Central	1 931 000	-6,0%
Pyrénées	331 000	-5,4%
Összes hegyvidék	4 338 000	+3,8%
Egész Franciaország	56 562 000	+13,6%

Forrás: CEMAGREF

A hegyvidékeken a demográfiai helyzet szélsőséges. A népesség ugyan egyes területeken, mint például az Alpok (+30% 1968 és 1990 között), nagyon gyorsan nőtt, szabályozatlan urbanizációs problémákat okozva, ugyanakkor Corse, Pyrénées és Massif Central térségeiben fogy a népesség.

A ma használatos LFA támogatási módszerek leírása

A kritériumok (a farmok és farmerek alkalmassága földtípus, termény, minimum földterület, stb. szerint), a kompenzációs támogatás feltételei (pl. földosztályozás, gazdasági struktúra, speciális környezeti problémák, stb.)

LFA támogatás feltételei:

• max. 65 éves kor
• A farm vezetőjének mezőgazdasági tevékenységből kell szereznie bevételének legalább 50%-át
• Legalább 3 ha mezőgazdasági terület
• Legalább 3 LU haszonállattal kell rendelkeznie, kivéve bizonyos területeket (pl. száraz hegyvidékek), ahol beszámítják az állandó művelésben lévő terményeket is.
• LFA támogatás az összes haszonállatra csak a hegyvidékeken jár. A hegyalja területeken korlátozzák a tejgazdaságok támogatását, a többi kedvezőtlen adottságú területeken pedig teljesen ki vannak zárva a támogatásokból.
• LFA támogatás állandó művelésben lévő terményekre csak a száraz kedvezőtlen adottságú területeken igényelhető.

A kifizetett kompenzációs támogatások struktúrája

6. táblázat: Takarmánytermesztőknek járó maximális kompenzációs támogatás hektáronként, LFA típus alapján, 2002-ben

	Magas hegyvidék		Hegyvidék		Hegyalja		Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek
Terület	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb
Mennyiség (Euro/ha)	223	221	183	136	89	55	80	49

Forrás: MAAPAR

A kompenzációs támogatást a takarmánytermesztő területek hektárban mért nagysága alapján ítélik meg. Támogatás csak az első 50 hektárnyi területre jár. Azon belül az első 25 hektárra a támogatás 10%-kal több. A támogatás mértéke hektáronként 49 (egyszerű LFA) és 221 (magas hegyvidék) Euro között változhat.

Az LFA támogatási programmal kapcsolatos vidékfejlesztési (RDP) kiadások (beleértve EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) és a nemzeti támogatás közötti megoszlást)

Az LFA támogatási programmal kapcsolatos kiadások - kb. 450 millió Euro - a francia RDP 1/3-át alkotja. Az LFA kiadások 80%-át a hegyvidékek, a maradék 20%-ot az egyéb kedvezőtlen adottságú területek kapják.

A farmerek az LFA támogatási rendszer megváltozásával kapcsolatos terheinek csökkentésére szolgáló átmeneti intézkedések (pl. minimális és maximális kifizetések az RDR törvény előtti időszakban)

Az LFA támogatási rendszer változásainak következményeit enyhítő fő intézkedés a teljes támogatási keret megemelése. Valóban, 2000 (régi támogatási rendszer) és 2002 között az LFA támogatási programmal kapcsolatos kifizetések 20%-kal növekedtek.

A helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása

A helyes gazdálkodási gyakorlat definíciója és követelményei

7. táblázat: A kompenzációs támogatáshoz definiált minimális és maximális állatállomány sűrűség, LFA típus alapján

	Magas hegyvidék		Hegyvidék		Hegyalja		Egyszerű kedvezőtlen adottságú területek
Terület	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb	Száraz	Egyéb
Minimum szint	0,1	0,15	0,15	0,25	0,35	0,35	0,35	0,35
Maximum szint	1,8	1,9	1,9	2	2	2	2	2

Forrás: MAAPAR

A helyes mezőgazdálkodási gyakorlat a legkönnyebben az állatállomány sűrűség segítségével definiálható. Ha az állatállomány sűrűség a maximális szint fölött vagy a minimális szint alatt van, akkor az LFA támogatás nem jár. Alkalmaznak bizonyos fokozatosságot: az optimális állatállomány sűrűséget (kb. 1 LU/ha) meghatározzák a különböző típusú területekre. Az optimálistól való eltérés függvényében - természetesen csak a min. és max. értékek között- csökken a támogatás mértéke.

A jelenlegi LFA támogatási eszközök hatásainak értékelése

Változások a támogatásra jogosult kedvezőtlen adottságú területekben, ill. a támogatások mértékében. A 2000 és 2002 közötti időszakban: Társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők, amelyek fontos szerepet játszottak az új rendszer kidolgozásában; Az új rendszer elosztásmódosító hatásai, kifejtve azt, hogy mely farmok/farmerek vesztesei és nyertesei az új terület-alapú kifizetéseknek, összehasonlítva a korábbi állatállomány-alapú kifizetésekkel.

• A farmok 85%-ának LFA támogatottsága több, mint 5%-kal nőtt.
• Csak a farmok 5%-a tapasztalt a LFA támogatásában több, mint 5%-os csökkenést.
• Csak a farmok 1%-a lett kizárva az LFA támogatásból az új rendszerben.

A "vesztesek" általában azok, akiknek az állatállománya kívülesik a megengedett határokon. A "nyertesek" pedig azok, akiknek az állatállománya kicsivel 1 LU/ha alá esik (a farm területe ha-ban több mint az LU).

Milyen hatással van az LFA támogatási rendszer megváltozása a farmokra és földgazdálkodókra rövid- és hosszútávon (pl. az állatállományokra).

Az első vizsgálatok azt mutatják, hogy egyelőre nem érződnek komolyabb következmények. Az új rendszer nem könnyen érthető a farmerek számára, és a támogatási keret növelése többnyire kizárta a negatív következményeket. A farmoknak csak a 16%-a csökkentette a művelt területét 2000 és 2002 között. Hosszútávon várható, hogy az állatállományok 1 LU/ha-hoz fognak közelíteni. az extenzív gazdálkodásokra (pl. alpesi legelők) gyakorolt hatást nehéz megjósolni. Egy kvalitatív kiértékelés mindenképpen elkészül majd 2003- ban az RDP kiértékelése keretében.

Összefoglalás

Az LFA támogatásnak fontos gazdasági jelentősége van a francia kedvezőtlen adottságú területeken, különösen a hegyvidékeken (itt a kompenzációs támogatás teszi ki a farmok bevételének 20%-át). A 2001-ben bevezetett új rendszer igyekezett kiegyenlíteni a hegyvidékek (80%-a a kifizetéseknek) és egyéb kedvezőtlen adottságú területek közti gazdasági különbségeket. A két rendszer közti 2 éves átállást a támogatási keret 20%-os növelésével segítették.

A helyes gazdálkodási gyakorlat fő kritériuma az állatállomány. Meghatároztak egy maximális és minimális szintet, ami valamennyire lokálisan változathat. A támogatás mértéke az adott területen definiált optimális állatállomány szinttől való eltéréstől függően változik.

A változások farmokra gyakorolt gazdasági következményei pozitívak, de egyelőre nehéz következtetni a hosszú távú környezeti hatásokra.

Lábjegyzetek

(1) A feltételeket statisztikailag értékelik, pl. legalább 1 ha mezőgazdasági terület, ebből min. 0,3 ha állandó művelésben.
(2) A FADN szerint egy farm "hivatásosnak" számít, ha a gazdasági mértéke t_f6bb, mint 8 ESU (European Size Units) az SGM (Standard Gross Margin) alapján, és ha az AWU szám több, mint 0,75. Franciaországban a farmok kb. 60%-a "hivatásos", a hegyvidéken pedig 40-50%.
(3) FADN = Farm Accountancy Data Network, azaz Farmnyilvántartó adathálózat.

<< vissza