Jelentés a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek pénzügyi támogatásának felhasználásáról az EU tagállamokban

FINNORSZÁG

    1. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása a vidékfejlesztési program keretében

    1.1. Finnország új vidékfejlesztési programja

Az új Vidékfejlesztési program, amely az 1257/1999 számú EU Tanács rendelet 44(1) paragrafusával összhangban került előterjesztésre, foglalja magában Finnország szárazföldi mezőgazdasági területeinek közös fejlesztési finanszírozását a 2000-2006-os időszakban. E program un. horizontális rendszerben támogatja a kedvezőtlen adottságú területeket (LFA) és a mezőgazdasági környezet védelmét.

A fent említett horizontális vidékfejlesztési program kiegészíti a már meglévő EU programokat, melyek a vidéki területek fejlesztését célozzák: 1) az EAGF által támogatott két kiemelt terület fejlesztési programját (Finnish Objective 1 SPD) és 2) az első támogatás hatályán kívül eső területeket támogató Regionális vidékfejlesztési tervet. A fentiek alól kivételt képeznek az Aland szigetek, ahol a Vidékfejlesztési program hatálya alá tartozik a teljes körű vidékfejlesztési politika, tehát a mezőgazdasági területek és a mezőgazdasági környezet védelmének támogatásán túl pl. a beruházási segélyek és egyéb fejlesztések.

A fent említett rendelet 20. paragrafusa kiterjesztette a különösen hátrányos adottságú mezőgazdasági terület meghatározását, melynek értelmében Finnországban 377,755 hektárral nőtt a fenti kategóriába tartozó területek nagysága. E módosítás ugyanis Finnország mezőgazdasági területeinek egészét (2,174,246 ha) kedvezőtlen adottságúnak minősíti. A Vidékfejlesztési program másik részét képező agrár-környezeti program úgyszintén Finnország teljes szárazföldi területére vonatkozik, és 1,6 millió ha-t érint, amely az összes mezőgazdasági terület - egyben kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület - 74%-a.

A horizontális vidékfejlesztési program végrehajtó szerve a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, regionális szervei a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Központok, helyi végrehajtó szervei pedig a minisztérium irányítása alatt működő községi gazdasági intézmények.

1.2 A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek támogatása az új Vidékfejlesztési program keretében

A kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs pénzügyi támogatásának célja, hogy biztosítsa a környezetbarát gazdálkodás folyamatosságát Finnország hideg éghajlati körülményei között, ahol a rideg környezet kedvezőtlen a gazdálkodás számára. Ilyen körülmények között a gazdaságok jövedelmezősége érdekében nagy szükség van a Kedvezőtlen adottságú területek támogatási programja (LFA program) által nyújtott és az egyéb, ezt szükséges mértékben kiegészítő pénzügyi támogatásokra. A gazdálkodás fenntartása gyakran döntő fontosságú a települések és a megművelt kultúrtáj fennmaradása szempontjából.

A program gyakorlati célkitűzése az ország északi fekvéséből származó többletköltségek kompenzálása a mezőgazdasági szférában. A rövid tenyészidőszak, az alacsony hőössszeg továbbá a gyér népsűrűség és a nagy szállítási távolságok visszavetik a terméseredményeket és emelik a költségeket. A program pénzügyi támogatásainak célja, hogy versenyképes jövedelmet biztosítson a finn gazdák számára Európa termékenyebb területeihez viszonyítva. Biztosítja továbbá a megfelelően kíméletes gazdálkodási módok alkalmazásához szükséges anyagi feltételeket. A program célja, hogy minél több gazdálkodót támogasson, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek - amelynek eredményeképpen a támogatott területek nagysága eléri a 2.2 millió hektárt. Az LFA program környezeti célkitűzései kiegészülnek a kifejezetten környezet-orientált Agrár-környezeti programmal.

2. Az LFA program jellemzői a vizsgált területen

Az új Vidékfejlesztési Program értelmében az LFA program kiterjed az ország egész területén lévő összes gazdaságra, amelyek megfelelnek az előírt feltételeknek. A pályázat feltételei az alábbiak: a gazdálkodó életkora 18 és 65 év között legyen, a gazdaságban megművelt terület nagysága haladja meg a 3 ha-t; a gazdálkodó a gazdaságban vagy attól ésszerű távolságon belül lakjon; a területen lévő termést be kell takarítani és egy 5 évre szóló megállapodást kell kötni. A 2001. évben a gazdaságok 96%-a vett részt a programban, amely a megművelt területek 97%-át jelentette. E számok azt mutatják, hogy majdnem minden gazdaság megfelel a pályázati feltételeknek. A megelőző periódusban a gazdaságok 85%-a vett részt az LFA programban, mert az ország déli területei nem feleltek meg az akkori támogatási feltételeknek.

A résztvevő gazdaságok demográfiai jellemzői nem térnek el számottevően az ország teljes gazdálkodó népességének adataitól. Bár a feltehetően kis számú 18. életévet be nem töltött és a 65 éven felüli gazdálkodók nem pályázhattak, a részvételi arányok bizonysága szerint arányuk a gazdálkodók között valóban csekély.

A földhasználati módok és a termelési rendszerek a mezőgazdaság egészére jellemző arányokat mutatják.

Az LFA támogatás összege egyedül a földterület nagyságától függ. Az "A" övezetben (az ország déli részén) ez 150 EUR/ha, a "B" és "C1" övezetekben (a középső területeken) 200 EUR/ha, a "C2-C4" övezetekben pedig 210 EUR/ha. A támogatás mértéke délről észak felé haladva növekszik, követve az egyre kedvezőtlenebb természeti adottságokat.

Az LFA támogatás gazdasági hatásának vizsgálatára az új támogatási rendszer bevezetését megelőzően készültek felmérések. Az 1-3. táblázatok ezeket a 2000-ben nyert adatokat mutatják be.

1. táblázat: Adatok az LFA támogatás %-os arányára a legfontosabb gazdasági mutatók esetében tejtermelő gazdaságoknál a különböző támogatási övezetek szerint

Támogatási övezet Összes bevétel + Mg-i támogatás Családi támogatások Összes nyereség
A 7 22 21
B 10 28 27
C1 9 25 22
C2 9 26 22
C2p 10 28 22

2. táblázat: Adatok az LFA támogatás %-os arányára a legfontosabb gazdasági mutatók esetében sertéstartó gazdaságoknál a különböző támogatási övezetek szerint

Támogatási övezet Összes bevétel+ Mg-i támogatás Családi támogatások Összes nyereség
A 5 25 13
B 6 33 17
C1 7 33 18
C2 7 34 19

3. táblázat: Adatok az LFA támogatás %-os arányára a legfontosabb gazdasági mutatók esetében növénytermesztő gazdaságoknál a különböző támogatási övezetek szerint

Támogatási övezet Összes bevétel+ Mg-i támogatás Családi támogatások Összes nyereség
A 16 64 29
B 21 82 38
C1 22 70 37
C3 22 71 38

Az LFA program a környezeti értékek megóvását is támogatja. Azáltal, hogy jelentősen hozzájárul a gazdaságok életbenmaradásához, biztosítja a művelt területek és a vidéki települések által kialakított kulturális környezet fennmaradását is. Ha az elhagyott területeket ismét benövi az erdő, ez veszélyezteti az évszázadok gazdálkodásával kialakított nemzeti és helyi jelentőségű kultúrtáj fennmaradását. Tekintve, hogy Finnország területének csupán 5%- a esik szántóföldi művelés alá, e gazdálkodási forma megóvása számunkra különösen fontos.

Az LFA program támogatása kiterjed egyes környezeti szempontból kiemelt területekre is, pl. a Balti-tenger partvidékére vagy a vízgazdálkodási problémákkal küzdő mezőgazdasági területekre. A támogatás hiányában fellépő kedvezőtlen változások, különösen az erdőpusztulás veszélyezteti a biodiverzitás jelenlegi szintjét. Ezért támogatás csak azokra a területekre igényelhető, amely rendszeres művelés alatt áll, mivel ez természetszerűleg megakadályozza a fák és bokrok betelepülését. Tehát a természetes rétek, a legelőterületek és az ugarparcellák nem részesülnek támogatásban.

Az LFA támogatás elnyerésének alapfeltétele a megfelelően kíméletes gazdálkodás (GAP) módszereinek alkalmazása. Minden gazdálkodó megkapja a GAP előírásait tartalmazó kézikönyvet. Ily módon valóban szoros a kapcsolat az LFA és az Agrár-környezetvédelmi program között, tehát a környezeti szempontok az LFA programon belül is fokozottan érvényesülnek. A GAP előírásainak betartását ellenőrzik az LFA által támogatott gazdaságoknál, valamint az összes környezeti szempontot figyelembe veszik az értékelésnél. A GAP speciális előírásait a későbbiekben ismertem.

Itt kell megjegyezni, hogy a túllegeltetés nem jelent problémát Finnországban - csupán a rénszarvasok erdei legelőterületeinek esetében, amely azonban nem tartozik az LFA program hatálya alá.

Tekintve, hogy az LFA program az ország egész területére kiterjedő támogatás, sehol nem foglal magában közvetlen szociális célkitűzéseket. A déltől észak felé növekvő támogatási összegek az egyre kedvezőtlenebb természeti adottságokkal állnak összefüggésben. Bár a népességcsökkenés gyorsabb tendenciát mutat az északi és a keleti országrészben, de az ország egészére jellemző probléma.

3. Az LFA támogatás gyakorlati alkalmazása

Mint már említettem, a program igen széleskörű. A 2001. évben a gazdálkodók 95%-a megfelelt a pályázati feltételeknek. A többi EU-tagállamhoz viszonyított kedvezőtlenebb éghajlati körülmények miatt a támogatás kiterjed az ország egész területére. A támogatott művelt földterület alsó határa 3 ha. A hektáronkénti támogatás Az EU mezőgazdasági övezeti beosztását követve három értéket vehet fel. Az "A" támogatási övezetben (déli területek) 150 EUR/ha, a "B" és "C'" övezetekben (középső területek) 200 EUR/ha, a "C2-C4" övezetekben pedig (keleti és északi területek) 210 EUR/ha.

A program szerkezete adminisztratív okok miatt igen egyszerű. Továbbá az LFA program egy támogatási rendszer részét képezi, amelyen belül az egyes támogatási formák úgy vannak megtervezve, hogy együttes alkalmazásuk megfelelő jövedelemegyensúlyt teremtsen az eltérő környezeti adottságú és termelési profilú gazdaságok között.

Az LFA program pénzügyi kerete a 2000-2006 közötti időszakban összesen 2,958,69 millió EUR-t tesz ki, amelyből 974,85 millió EUR származik uniós hozzájárulásból. A "kiemelt támogatási zónában" (Finnország keleti és északi területei) az LFA támogatások átlagosan 54%-a az uniós hozzájárulás, az ország többi részén pedig 26 %. A kiemelten támogatott terület nagysága 216 200 km2, amely az ország egész területének 64 %-a.

2000-re, a program első évére tervezett teljes LFA támogatás összege 410,21 MEUR, ebből 101,95 MEUR-val részesül a kiemelten támogatott övezet és 308,26 MEUR-val az ország többi része. Ebből az uniós hozzájárulás összege a teljes LFA programhoz: 142,46 MEUR, amelyből 57,66 MEUR jutott a kiemelten támogatott és 84,80 MEUR a fennmaradó területekre.

Szintén a 2000. évre vonatkozóan az agrár-környezeti támogatások összege 247,75 MEUR-t tett ki, amelyből az uniós hozzájárulás156,18 MEUR volt. Ebből az összegből 63,09 MEUR támogatást kapott a kiemelt övezet (EU támogatás 52,95 MEUR), és 184,66 MEUR-t a többi terület.
További 70,20 MEUR (uniós részesedés: 29,02 MEUR) kifizetési kötelezettség merült fel az 1995-1999. évi időszakban megkötött szerződések után.
Ezeken túl 6,2 MEUR (uniós részesedés:2,9 MEUR) támogatásban részesült az Aland-szigetcsoport vidékfejlesztési programja is.

Mindezeket egybevéve Finnország Vidékfejlesztési programjának támogatásokra fordított teljes pénzösszege a 2000. évben 734,36 MEUR-t tett ki, amelyből 330,56 MEUR volt az uniós hozzájárulás.

Finnországban az 1995-ös EU-csatlakozás óta kiterjedt agrár-környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítottak. A követelmények a kezdetek óta tovább szigorodtak, és a 2000-2006. időszakban már az LFA program részévé váltak. A megfelelően kíméletes gazdálkodási módszerek alkalmazása (GAP) ma már alapkövetelménye az LFA programban való részvételnek. A GAP követelményein túlmenően még számos egyéb előírást is teljesíteni kell. E szigorúbb elvárások tükröződnek az Agrár-környezetvédelmi Programban várható részvételi arányban is, amely 75% körüli. Ez a csökkenés részben azzal is magyarázható, hogy az ugar területek nem részesülnek támogatásban az Általános Agrár-környezetvédelmi Szabályzat szerint (ld. lent).

Az agrár-környezetvédelmi szabályozás kötelező, fakultatív és önkéntes elvárásokból tevődik össze. A kötelező és fakultatív elvárások alkotják az "Általános agrár-környezetvédelmi szabályzat"-ot. Az általános programban való részvételhez a gazdálkodónak kötelezettséget kell vállalnia számos előírás teljesítésére. Ezek természetesen függnek a gazdaság termelési profiljától, pl. hogy növénytermesztő, állattartó vagy vegyes gazdaságról van-e szó. A kompenzáció mértéke minden egyes előírás esetében függ a megelőző bevételektől és a felmerülő többletköltségektől. Ehhez járul még az összeg 20 %-ánál valamivel kisebb ösztönző támogatás.

Az "Általános agrár-környezetvédelmi szabályzat" elvárásainak ismertetése

A kötelező előírásokat minden résztvevőnek be kell tartania, akár növénytermesztéssel, állattartással vagy kertészettel foglalkozik.

A kötelező érvényű elvárások az alábbiak:

  1. környezetvédelmi tervezés és monitoring a gazdaságban
  2. a szántóföldi növények alapvető tápanyagigényének ellátása
  3. növényvédelem
  4. forgók és védősávok
  5. a biodiverzitás és a tájkép megőrzése
  6. az állattartás alapkövetelményeinek betartása

A kötelező elvárásokon túl a gazdáknak egy fakultatív tevékenységet is vállalniuk kell. Ezért a gazdálkodó további 14 vagy 24 EUR hektáronkénti támogatásban részesül. A kertészeti ágazatban e kiegészítő támogatás legmagasabb értéke 244 EUR/ha. A vállalt tevékenységet a teljes 5 éves időszakban folytatni kell.

A fakultatív tevékenységek az alábbiak lehetnek:

  1. az igényeknek még jobban megfelelő trágyázás (14 EUR/ha)
  2. téli növényborítottság biztosítása és kíméletesebb talajművelés (24 EUR/ha)
  3. további intézkedések az állattartásban: ammónia-kibocsátás csökkentése, az állatok életkörülményeinek javítása, a fejőberendezések mosóvizének tisztítása (14 vagy 24 EUR/ha)
  4. nagy biodiverzitás a gazdaságban (14 EUR/ha)
  5. további intézkedések a kertészetben: még pontosabb tápanyag-utánpótlás, oldott nitrogén-tartalom mérése, gyomszabályozásnál a szerves anyaggal való talajtakarás alkalmazása (14-244 EUR/ha)

Az "Önkéntes agrár-környezetvédelmi szabályzat" további, önkéntesen vállalható tevékenységeket tartalmaz. Ezek teljesítése egyenként 66-450 EUR/ha támogatást élvez, amelynek 20, illetve a partmenti területeken 30%-a az ösztönző támogatás. A megállapodások futamideje 5 vagy 10 év. Az "Önkéntes szabályzat" az alábbi tevékenységeket támogatja:

  1. partmenti területek hasznosítása és kezelése (max. 450 EUR/ha)
  2. vízzel borított területek és tavak hasznosítása és kezelése (max. 450 EUR/ha)
  3. a felszínen elfolyó csapadék kezelésének egyéb módjai
  4. ökológiai gazdálkodás (103 EUR/ha) és az erre történő átállás (147 EUR/ha)
  5. szántóföldi termesztés a magas talajvízszintű területeken 113 EUR/ha)
  6. a trágya hatékony felhasználása (66 EUR/ha)
  7. hagyományos biotópok fenntartása (max. 420 EUR/ha)
  8. a biodiverzitás növelésének egyéb módszerei ((max. 420 EUR/ha)
  9. tájvédelem (max. 336 EUR/ha)
  10. helyi állatfajták tartása, tenyésztése (168 EUR/számosállat)
  11. helyi növényfajták termesztése (429 EUR/ha)
  12. a savasság csökkentése bizonyos területeken (max. 252 EUR/ha)

Az Agrár-környezetvédelmi program pályázati feltételei megegyeznek az LFA program feltételeivel.

Nincs átmeneti szerkezet a régi és az új MLFA program között.

4. A jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) feltételeinek teljesítése

A GAP feltételeinek teljesítése alapkövetelmény az LFA pályázatok esetében. Minden gazdálkodó kézhez kapja a GAP feltételrendszerét. A gazdálkodóknak be kell tartaniuk a nitrátszintekre vonatkozó nemzeti rendeletet, a vonatkozó EU előírásokat, továbbá az EU állattartási rendeletét és az illegális hormonok használatára vonatkozó tilalmat. A szervestrágyára a 170 kgN/ha határérték vonatkozik, a növénykultúrák trágyázására pedig a termesztett növényfaj igényétől függően 130-250 kg N/ha.

Ezen felül a szerves- és műtrágyák szántóföldi alkalmazása csak arra az időszakra korlátozódhat, amikor a talaj nem hóval borított illetve fagyott. További megszorítások érvényesek a meredek lejtésű és a vízzel telített vagy elárasztott földterületeken valamint vízfolyások közelében.

A jó mezőgazdasági gyakorlat módszerei megkövetelik a művelt területek legkörültekintőbb trágyázását és megmunkálását is. A terményt be kell takarítani vagy az állatokkal le kell legeltetni. Figyelembe kell továbbá venni a területi sajátosságokat is. A GAP előírásainak betartását ellenőrzik az LFA támogatás megítélésekor, melynek értékelésénél minden környezeti szempontot figyelembe vesznek. A fenti feltételeket a gazdálkodók magas arányban teljesítik, hiszen az LFA programban való részvétel országos szinten 96 %-os volt.

5. A jelenlegi LFA pályázati rendszer hatásainak értékelése

A pályázat célterülete és a kedvezményezett gazdaságok szinte egybeesnek, amint azt a magas (2001-ben: 96 %-os) részvételi arány mutatja.

Az új program megtervezésénél figyelembe vett szociális, gazdasági és környezeti szempontok ismertetésre kerültek az 1.2 és a 2. fejezetekben. A legfontosabb szociális szempontok alapja a mára már ritkán lakott vidéki területek népességének és jövedelmének növelése. Az elmúlt évtizedek során a vidéki népesség száma fokozatosan csökkent. Mára egyes területek népessége olyannyira lecsökkent, hogy a megfelelő szintű szociális ellátás biztosítása egyre nehezebb vagy egyenesen veszélyeztetett. Az elmúlt évtizedben csupán a városokban és az ezeket övező vidéki körzetekben mutatkozott a népesség emelkedése. Ez a pozitív tendencia legerősebben az ország déli peremén és az északi Olulu körzetében volt érzékelhető.

A vidéki területeken a mezőgazdasági alaptevékenység a gazdaság meghatározó tényezője. A múltbeli tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kieső mezőgazdasági tevékenységet semmilyen más iparág nem tudja helyettesíteni – eltekintve néhány különleges helyi adottságon alapuló kivételes esettől. Következésképpen a vidéki területek életképességének alapja a mezőgazdasági tevékenység fejlődése. Ha rosszabbá válnak a gazdálkodás anyagi feltételei, ez a vidéki területek elnéptelenedésének felgyorsulását vonja maga után, amely teljes falvak eltűnéséhez vezethet - a nyaralótelepüléseket kivéve.

Tehát a vidék életképességét fenntartani célzó szociális és gazdasági tényezők szoros kapcsolatban állnak egymással. Mint említettem, a többi EU-tagállamhoz viszonyított kedvezőtlen környezeti feltételek – az alacsony bevételeknek és a magas termelési költségeknek köszönhetően - a finn mezőgazdaságot versenyképtelenné teszik a többi országgal szemben. A helyzet könnyítésének egyetlen módja olyan támogatási rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a gazdaságok fennmaradását és működését.

Az LFA és más környezetvédelmi programok célkitűzései többnyire két nagy feladatkörbe sorolhatók. Egyfelől a több évszázados mezőgazdasági termelés folyamán kialakult kultúrtáj megóvása, mely számos sajátos biotópot alakított ki. Ezeknek fontos szerepük van a biodiverzitás jelenlegi szintjének megőrzésében. Egyes biotópok, pl. amelyek az erdőben legeltetés vagy a gazdálkodásba nem vont területeken, pl. a természetes legelőkön való legeltetés során alakultak ki, ma már eltűnőben vannak.

A másik oldalról azonban a modern gazdálkodás sokféle módon károsította a környezetet. E hatások csökkentése fontos célkitűzése a vizsgált agrár-környezetvédelmi programoknak, amint ez az "Agrár-környezetvédelmi szabályzat" kötelező, fakultatív és önkéntes elvárásaiból kitűnik.

Tudomásom szerint nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy mely gazdaságok számára előnyös illetve melyek számára hátrányos a program korábbiakhoz képest megváltoztatott pénzelosztási rendszere. Egyetlen program hatása azért is nehezen becsülhető meg, mert a gazdálkodók egyidejűleg több programból is részesülnek támogatásban, hogy a megfelelő versenyhelyzet és jövedelmezőség biztosítható legyen számukra.

Az LFA programban tett változtatások a gazdaságok működésére nem voltak érzékelhető hatással. A különböző programok változtatásait oly módon tervezik meg, hogy ne okozzanak jelentősebb torzulásokat.

A változtatások eredményeképpen az LFA programon belül nagyobb hangsúlyt kaptak a környezeti szempontok (ld. a megfelelően kíméletes gazdálkodási módszerek alkalmazásának kötelezővé tétele), hatása azonban általánosabb, mint a kifejezetten agrár-környezetvédelmi célú programoknak.

6. A terület-alapú LFA támogatások bevezetésének jelentősége az agrárpolitikai döntésekre a közeljövőben

E kérdést jelenleg még kevéssé vizsgálták. A legfontosabb felmerülő probléma az, hogy a földterület-alapú támogatás a művelt területek értékének emelkedéséhez vezet. Ez magasabb árakat és bérlési költségeket eredményez, amelynek következményei közismertek. A jelenlegi tulajdonosok természetesen nyernek a változáson, lelassul azonban a szerkezetváltozás folyamata, mivel a föld magas ára és az aktív mezőgazdasági tevékenység kisebb hozamszintje nehezebbé teszi a földhözjutást.

Nem folyt számottevő vita a terület-alapú LFA támogatások mértékének növeléséről a CAP állattartást támogató rendszerének rovására. Ennek részben az a magyarázata, hogy Finnország az EU-csatlakozástól kezdve saját nemzeti támogatási rendszert dolgozott ki, amelynek fontos része az állatállomány-alapú támogatás. Ezért e különböző programok együttes alkalmazása kiegyenlíti az egyes programok kedvezőtlen hatásait. Az LFA program tervezésekor fontos cél volt az ügyintézés egyszerűsítése, a termelési profillal kapcsolatos problémákat pedig elsősorban a nemzeti szintű támogatási programok segítségével szándékoznak megoldani. Kétségtelen azonban, hogy a földterület-alapú támogatások önmagukban negatívan hatnak az állattartásra, ha ezzel párhuzamosan az állattartók nem részesülnek egyéb támogatás(ok)ban.

7. Összefoglalás

Finnország új Vidékfejlesztési terve közös finanszírozású együttes támogatásokat tartalmaz az ország szárazföldi területeire vonatkozóan a 2000-2006. közötti időszakra. A terv un. horizontális programokból áll a kedvezőtlen adottságú területek és az agrár-környezetvédelem támogatására.

A kedvezőtlen adottságú területek fogalmát egész Finnország területére kiterjesztették, amely 2,174,246 hektárt érint. A tervben foglalt kiegészítő jellegű Agrár-környezetvédelmi program szintén az ország teljes szárazföldi területén értelmezett, és támogatása kiterjed a megművelt területek 74 %-ára, amely 1.6 millió ha-t tesz ki.

Az LFA program célkitűzése a környezetbarát gazdálkodás folyamatosságának fenntartása és a népességelvándorlás mértékének csökkentése Finnország mezőgazdasági területeiről, ahol a zord éghajlati viszonyok a többi tagországhoz viszonyítva kedvezőtlen feltételeket teremtenek a mezőgazdasági termelés számára. Az LFA program gyakorlati feladata a kedvezőtlen adottságokból eredő kisebb nyereség ellensúlyozása. Az LFA program környezeti célkitűzéseit kiegészíti az erre a célra létrehozott Agrár-környezetvédelmi program.

Az LFA támogatás összege egyedül a földterület nagyságától függ. Az "A" övezetben (az ország déli részén) ez 150 EUR/ha, a "B" és "C1" övezetekben (a középső területeken) 200 EUR/ha, a "C2-C4" övezetekben pedig 210 EUR/ha.. A támogatás mértéke délről észak felé haladva növekszik, követve az egyre kedvezőtlenebb természeti adottságokat.

<< vissza