|
Francia Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - 2001. évi kiadás (A Francia Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 9. fejezetének szemléje) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
9. A tervek megvalósításához tervezett intézkedések leírása9.1. ltalános követelmények A követelmények listája
9.2. Valamennyi intézkedést vagy egy részüket érintő követelmények 9.2.1. Az összköltségre alapozott az Uniótól kapható hozzájárulás 9.2.2. A támogatások összege/nagyságrendje és a különböző besorolások, megkülönböztetések 9.2.3. A 37. cikkelyben előirányzott kivételek 9.2.4. A választhatóság feltételeivel kapcsolatos részletek 9.2.5. A megvalósíthatóság kritériumai 9.2.6. A jó mezőgazdasági gyakorlat A jó mezőgazdasági gyakorlat 3 szintű leírása: - Első szint: az országos viszonylatban érvényben lévő törvényi és egyéb szabályozások gyakorlati megvalósítása. - Második szint: a jó mezőgazdasági gyakorlat a térségi agrár-környezetvédelmi programoknak felel meg, melyek meghatározzák a térségi vagy megyei sajátosságokat. - Harmadik szint: a térségi agrár-környezetvédelmi intézkedéseken keresztül megvalósuló jó mezőgazdasági gyakorlat, melyeknek a helyi jó gyakorlat szolgál alapul a támogatások összegének kiszámításához. A következőkben leírt törvényi és egyéb szabályozások előírásainak alkalmazása a jó mezőgazdasági gyakorlat szerint irányított üzem vezetését teszi lehetővé.
1. A mezőgazdasági üzemek irányítása A vidéki törvénykönyv pontosítja, hogy mezőgazdasági üzem esetén, ha egy vidéki örökség tulajdonosa nem látja el a szükséges felszereléssel és jószágokkal az örökségét, ha felhagy a műveléssel, ha nem műveli "jó gazdaként", ha a bérelt dolgot nem rendeltetésszerűen használja, vagy általában nem tesz eleget a szerződés feltételeinek, és ebből fakadóan kárt okoz a bérbeadónak, akkor a bérbeadó a körülmények alapján felbonthatja a szerződést.
A sérülékeny területeken a gazdák kötelesek napra készen naplót vezetni a nitrogén trágyázásról, gondoskodniuk kell arról, hogy a mű- és szerves trágya kijuttatására ne a legkockázatosabb időszakokban kerüljön sor, valamint arról, hogy mostantól 2002 végéig ne használjanak fel hektáronként 170 kg-nál több állati eredetű nitrogént. Tilos termésnövelő anyagok kijuttatása sérülékeny területeken, (kivéve a vizes élőhelyeken folytatott mezőgazdasági művelést), valamint felázott és elöntött talajon. Hígtrágya kijuttatása szintén tiltott fagyott talajon. Tilos a műtrágya és a hígtrágya kijuttatása hóval fedett talajra.
Valamennyi vízkivétel adminisztrációs teendői a vízmennyiségtől és a természeti környezetre való hatástól függ, ugyanúgy, mint a rá vonatkozó előírások. A bejelentési kötelezettséggel járó vízkivételeknél általános előírások - esetlegesen különleges előírásokkal kiegészítve, - az engedélyköteles vízkivételeknél a prefektusi engedélyezési rendelet előírásai határozzák meg a vízkivétel feltételeit. Az engedély- és a bejelentés köteles felszíni vízkivételeket ugyanúgy, mint minden felszínalatti víz szivattyúzó berendezését megfelelő mérőműszerekkel kell ellátni. A prefektusok vízhasználati korlátozást vagy ideiglenes felfüggesztési intézkedéseket hozhatnak baleset, aszály, áradás veszélyének vagy ezek következményeinek orvoslására, vagy jelentős vízhiány esetleges bekövetkeztének esetében.
A növényvédő szerek közúti szállítása veszélyes anyagok közúti szállításának minősül. A növényvédő szerek felhasználói felelősek, mint mindazok, akik hulladékot állítanak elő, az üres csomagolóanyag korrekt felszámolásáért. Tilos a csomagolóanyagok természeti környezetben való elhelyezése vagy szabad ég alatt való elégetése. A megmaradt vagy nem felhasznált vegyszereket ugyancsak úgy kell megsemmisíteni, hogy se az emberi egészségre, se a környezetre ne legyenek káros hatással.
Hegyvidéki területek megőrzésére és helyreállítására kijelölt községekben rendelet határozza meg a legeltethető községi területek mértékét és természetét, az állatfajokat és számukat, a legeltetés kezdetét és végét, valamint a legeltetés gyakorlatának egyéb feltételeit.
1. Az ICHN Ezen követelmény betartása ellenőrzött a kártérítési kérelem szabályzatának keretén belül és adott esetben helyszíni ellenőrzés során a hektáronkénti állatlétszámon, mint indikátoron keresztül. A minimális állatterhelési mutatók lehetővé teszik az érintett parcellák minimális jó gondozását. A nem meghaladható maximális terhelés biztosítja a természeti erőforrások megőrzésének jó, megfelelő színvonalát.
Az agrár-környezetvédelmi támogatási kérelem instrukcióival, valamint a kötelezettségvállalások ellenőrzésével megbízott állami szervezetek élhetnek a gyanúval, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat elveit nem tisztelik. Ebben az esetben jelzik ezt a kompetens szervezeteknek, amelyek feladata a megfelelő intézkedések elrendelése. Abban az esetben, ha véglegessé vált a büntető ítélet mezőgazdasági tevékenység kapcsán történt áthágásért az alább idézett cikkelyek alapján, a támogatás kifizetéséért felelős hatóság esetleges pénzügyi szankciók kiszabásáról határozhat. 9.2.7. A környezetvédelem, a humánus állattartás és a higiéniás körülmények terén elvárt minimum szabályok
A környezet védelme érdekében minősített felszerelések A vízforrások védelme és kezelése Az ivóvíznyerés céljára kijelölt vizek védőzónája Természet és táj Védett állat- és növényfajok és élőhelyeik károsítása Természeti rezervátumok Nemzeti parkok Természetvédelmi területek 9.2.8. Az elvárt szakmai ismeretek és szakértelem szintje 9.2.9. A szokásos piacok megfelelő felmérése 9.2.9.1. Intézkedések a mezőgazdasági üzemekben 9.2.9.1.1. Fiatal agrárszakemberek elhelyezkedésének támogatására vonatkozó különleges rendelkezések 9.2.9.1.2. Tojás, tojásból készült termékek és baromfi 9.2.9.1.3. Kacsa- és libatartás 9.2.9.1.4. Kecske és juh ágazat 9.2.9.1.5. Húsmarha ágazat 9.2.9.1.6. Sertés ágazat 9.2.9.1.7. Tej ágazat 9.2.9.1.8. Cukortermelő ágazat 9.2.9.1.9. Gyümölcs és zöldség ágazat 9.2.9.1.10. Kertészeti ágazat, az OCM-ből nem támogatott gyümölcs és zöldség ágazat, méz, gyógy- és aromanövények 9.2.9.1.11. Gabona- és pillangós növény ágazat 9.2.9.1.12. Olaj ágazat 9.2.9.1.13. Bor ágazat 9.2.9.2. Korlátozás a feldolgozó és kereskedelmi ágazatokban 9.2.10. Az érvényes szerződések leírása 9.2.10.1. Beruházási támogatások 9.2.10.2. Fiatalok mezőgazdaságban való elhelyezkedésének támogatásai A pályázó feltételei:
Kor: 21-40 éves. A pályázónak a támogatás odaítélése előtt 40 órás gyakorlaton kell részt vennie, melynek célja elhelyezkedésének előkészítése. Elhelyezkedésről szóló előirányzati tanulmány elkészítése (EPI), amely kiemeli az üzem technikai és pénzügyi lehetőségeit a fiatal mezőgazdász tervei alapján. Az mezőgazdász kötelezettség vállalásai: A pályázónak 10 évig be kell tartania a következő kötelezettségeket:
- mezőgazdásznak kell maradni - az általános forgalmi adózás egyszerűsített rendszere mellett kell dönteni. Ezen kívül el kell vállalni az átvett felszerelések előírásoknak megfelelővé történő átalakítását, melyeket esetlegesen a környezetvédelmi szabályozások követelnek meg. Az üzemmel kapcsolatos feltételek:
Az üzemnek elegendő bevételt kell biztosítania az elhelyezkedést követő három évnyi időszakra (minimum a nemzeti referencia bér 60 %-át)
Az üzemnek független, elkülönítve vezetett gazdasági egységet kell képeznie, s rendelkeznie kell saját épületekkel és elegendő termelőeszközzel.
Az összegek a következők körüliek:
- 16281,56 Euró egyéb kedvezőtlen adottságú területen - 12607,53 Euró a terület többi részén A DJA-t két részletben folyósítják:
- 70%-ot az odaítélésről szóló döntést követő három hónapban - A fiatal mezőgazdászoknak járó kölcsönök A kölcsönök az elhelyezkedésből, azaz az egyéni vagy közös tulajdonban levő mezőgazdasági üzem teljes vagy részleges átvételéből adódó kiadások finanszírozását célozzák. Céljuk, hogy a fiatal mezőgazdászok szükségleteit segítsék fedezve a következőket:
- az örökrész értéktöbblet-térítése - a GAEC, a GFA vagy egyéb vállalatok részének megszerzése - az átvett birtok helyreállítási költségei - forgótőke szükségletek 9.2.10.3. Előnyugdíjazás az 1995. február 1-jei törvény a mezőgazdaság modernizálásáról előtérbe helyezte az előnyugdíjazás rendszerét a fiatalok elhelyezkedésének javára. Az 1995. március 15-i dekrétum pontosította az előnyugdíjazási rendszer alkalmazásának új részleteit, amely 1997. október 14-ig volt nyitott az 55 éves és a 60. életévüket be nem töltött mezőgazdászok számára. A potenciális kedvezményezetteknek vállalniuk kellett, hogy az előnyugdíj folyósításának ideje alatt nem folytatnak termelést, s legfeljebb egy hektáros parcellát őriznek meg önellátási céllal, melynek terményeit nem értékesítik.
Az ezzel a rendszerrel kapcsolatos feltételeket 1998-ban gondolták újra. A kérvényezés feltételei: A kérvényezőnek fő állásban mezőgazdasági tevékenységet kell végeznie a kérelmét közvetlenül megelőző 10 évben, valamint a pályázati csomag letételekor tagja kell, hogy legyen a mezőgazdasági dolgozók betegségbiztosítójának (AMEXA). 9.2.10.4. Agrár-környezetvédelmi intézkedések A Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium 1993-ban indított be egy újító jellegű programot, melynek célja, hogy arra ösztönözze a mezőgazdászokat, hogy földterületeiken olyan kezelési módszereket alkalmazzanak, amelyek a környezet védelme és a természeti területek fenntartására szempontjából kedvezőek. A főbb célkitűzések a gazdaságosabb termelésre ösztönzés, a vidéki táj jobb kihasználása és felértékelése, a mezőgazdasági szennyező források csökkentése, a faji sokféleség, és a tájkép minősége. A program kidolgozásának legnagyobb részét a régiókra bízták a főbb vonalak országos szintű meghatározását követően. Minden régió dönt arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosít, és melyek azok a célterületek, ahol ezeket alkalmazza. A Franciaországban beindított intézkedések így nagyon közelről tükrözik a problémákat és valamennyi régió törekvéseit. Helyi szinten valamennyi érdekelt fél – különösen a professzionális agrárszervezetek és a természetvédelmi szervezetek - részvétele a regionális program kidolgozásában garantálja a partneri viszonyt és a szándékot, melyek a program megvalósításának sikeréhez elengedhetetlenek. Ezekkel az eszközökkel a regionális programok lehetővé teszik az önkéntes gazdák számára a környezetet figyelembe vevő és tisztelő agrártevékenység folytatását, ugyanakkor az üzem gazdaságos üzemeltetésének biztosítását. A következő tevékenységek végezhetők valamennyi programon belül:
- vizek védelme A 2000. előtt beindított intézkedések közül meg kell említeni az alábbiakat: Ökológiai termesztésre való áttérés
A nem ökológiai termesztés helyettesítésére ökológiai termesztés bevezetése.
Extenzívvé alakítás területnöveléssel Küzdelem az agrárválság ellen, valamint a környezetre kedvező hatású, az élőhely fenntartásának követelményeivel összeegyeztethető szarvasmarha- és juhtartás, csökkentve az üzem állományterhelését az üzemen kívüli területek bevonásával. A támogatás mértéke legfeljebb 228,67 euró számosállatonként évente. Biológiai sokféleség A biológiai sokféleség fenntartása a növény- és állatvilág érdekében végzett területkezelések segítségével, a ritka és sérülékeny élőhelyek védelme, a veszélyeztetett fajok megőrzése. Két intézkedés segíti ezeket a célkitűzéseket:
- az eltűnéstől veszélyeztetett helyi fajták megőrzése (ló-, juh-, szarvasmarha-, kecske-, és szamárfajták) A vizek védelme Két program segíti ezeket a célkitűzéseket:
A nitrátok kijutását csökkentő intézkedések célja a diffúz szennyezések csökkentése a források vízgyűjtő területén és a sérülékeny területeken. 9.2.10.5. Fásítás, egyéb erdészeti intézkedések 9.2.10.6. Csoportosulások beindításához, valamint a könyveléshez nyújtott támogatások 9.3. A speciális intézkedésekre vonatkozó információk 9.3.1. Beruházások mezőgazdasági üzemekben 9.3.1.1. A beruházási tervek rendszere 9.3.1.2. Állattartó épületek építéséhez és felújításhoz nyújtott támogatások 9.3.1.3. Az eszközberuházásokhoz nyújtott támogatások 9.3.1.4. CTE keretében megvalósuló beruházásokhoz nyújtott speciális támogatások 9.3.1.5. Üvegházi beruházások 9.3.1.6. A beruházásokhoz nyújtott egyéb támogatási formák 9.3.2. Fiatal gazdák elhelyezkedése 9.3.2.1.1. A fiatal gazdák számára előírt feltételek 9.3.2.1.2. Az elhelyezkedéshez nyújtott támogatási forma 9.3.2.1.2.1. A fiatal gazdának járó juttatás 9.3.2.1.2.2. A kölcsön kedvezmények 9.3.2.3. Egyéb elhelyezkedési támogatási rendszerek 9.3.3. Képzés 9.3.3.1. Választható tevékenységek 9.3.3.2. Kedvezményezettek 9.3.3.3. Országos szinten mobilizálható és a FEOGÁ-hoz választható források 9.3.3.4. Uniós alapokból fedezhető kiadások 9.3.3.5. Képzési bizottság 9.3.4. Előnyugdíjazás 9.3.4.1. Feltételek 9.3.4.2. Az ország területén alkalmazandó általános rendszeren kívül két speciális rendszer létezik
A gazdaság átadásához nyújtott támogatás (ATE) 9.3.4.3. A nyugdíjazás országos rendszerének leírása (emlékeztetőül) 9.3.5. Kedvezőtlen adottságú és környezeti problémával küzdő területek 9.3.5. 1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatási összege 9.3.5.2.1. A feltételek részletes leírása 9.3.5.2.2. Az intézkedés finanszírozása 9.3.5.2.3. Az ICHN-ből való részesedés vállalási feltételei 9.3.5.2.4. A minimális terület meghatározása 9.3.5.2.5. A közlegelővé való átalakítás mechanizmusának leírása 9.3.6. Agrár-környezetvédelem (A fejezetet lásd egészben lefordítva. (a ford. megjegyzése)) 9.3.7. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és kereskedelmének javítása 9.3.7.1. Az ágazatok általános bemutatása 9.3.8. Erdőgazdálkodás 9.3.8.1. A 31. cikkely intézkedései által érintett mezőgazdasági területek meghatározása 9.3.8.2. A 31. cikkely intézkedései által érintett gazdák meghatározása 9.3.8.3. A tervezett célprogramok helyi körülményekhez adaptálását, a környezetvédelemmel való összeegyeztetését, valamint adott esetben az erdőgazdálkodás és a vadállomány közötti egyensúly fenntartását biztosító rendelkezések 9.3.8.4. A választható célprogramok és a kedvezményezettek bemutatása 9.3.8.5. Az ajánlott célprogramok és az országos és területi erdészeti programok vagy más egyenértékű programok közötti kapcsolat 9.3.8.6. A védelmi intézkedési tervek létezésének elismerése, ahogy a 2158/92. számú (EK) szabály előírja 9.3.9. A vidék fejlesztésének és adaptációjának ösztönzése 9.3.9.1.1. "j" program: talajjavítás
A kedvezményezettek Célok Ezen program céljai A projektfelelős Költségek 9.3.9.1.2. "k" program: Tagosítás 9.3.9.2.1. Felszerelések 9.3.9.2.2. Parcellarendezés 9.3.9.2.3. Parcellarendezés felismert környezeti értékű területeken 9.3.9.3. "m" program: Minőségi mezőgazdasági termékek értékesítése 9.3.9.4. "n" program: A vidéki gazdaság és lakosság számára lényeges szolgáltatások 9.3.9.5. "o" program: A falvak felújítása és fejlesztése, a vidék örökségének védelme 9.3.9.6. "p" program: A mezőgazdasági vagy mezőgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikálása, (sokirányú tevékenység vagy pénzszerzési lehetőségek létrehozása céljából) 9.3.9.7. "q" program: Mezőgazdasági felhasználású vízkivételi helyek kezelése 9.3.9.8. "t" program: A környezet védelme (a mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a természeti területek kezelése, valamint az állatok megfelelő tartásának javítása tekintetében) 9.3.6. Agrár-környezetvédelem Ez a terv - egy területi program részét képező - agrár-környezetvédelmi intézkedéseket tartalmaz, amit négy országos célprogram egészít ki, mely programok az egész ország területén széles körben jelenlevő problémákra adnak választ. Ezen intézkedések együttes finanszírozásának mértéke 50%, kivéve az 1. számú célterületeket, ahol 75%, és a hátrányos helyzetű térségeket, ahol 85%. 9.3.6.1. A tevékenységek térségi programja Az agrár-környezetvédelmi tevékenységek hálózatára, beazonosítására, valamint lokalizálására szolgáló egységként a regionális léptéket választották. A régió a támogatások és a tevékenységek összehangolására, összeillesztésére legalkalmasabb hely, hiszen a környezeti kockázatok átlépik a közigazgatási megyehatárokat. Valójában a megyék közötti területi folytonosság figyelembevétele gyakran elkerülhetetlen, például a vízgazdálkodás irányadó tervei kapcsán. Országos szinten a tevékenységek széles, - a legfőbb környezeti problémákat tartalmazó – skáláját határozták meg, hogy ezután azokat lebonthassák térségi szintre is. Ezek a tevékenységek az előző programban szerzett tapasztalatok és új terepi ajánlások alapján születtek. A tevékenységek bemutatását jelen dokumentum B függeléke tartalmazza. Ezek az alaptevékenységek önmagukban is végrehajthatók, vagy ami még jobb, egymással is kombinálhatók a beazonosított és lokalizált problémák megoldására. A tevékenységi köröket 25 részből álló tipológia szerint osztályozták, melyek 1-18 –ig számozott tevékenységtípust foglalnak magukba:
Egyéb, elsősorban helyi érdekű tevékenységek is megvalósíthatók; ezek leírását a térségi függelék tartalmazza. Ezen kívül 15,24 euró/ha, gazdaságonként legfeljebb 1524,49 euró támogatás adható az agrár-környezetvédelmi módszerek tervszerű kidolgozásáért. Ez a tervezés az üzemterv és a vetésforgót tartalmazó táblatörzskönyv kidolgozásából áll. Minden, az alapparcellán termesztendő növényfaj és fajta, valamint az alkalmazott termésnövelő anyagok és a növényvédőszerek is feljegyzésre kerülnek. A gazdaságban végzett különböző munkálatok, mint a szántás, a vetés, a tápanyagutánpótlás, a növény- és termésvédelmi beavatkozások szintén évenként be lesznek jegyezve. Támogatás abban az esetben nyújtható, ha a gazdálkodó az aktuális Vidékfejlesztési Program legalább egy agrár-környezetvédelmi intézkedését felvállalja. Ez a terv a máig felismert agrár-környezetvédelmi problémák jó részét lefedi. Szükség esetén kiegészítésekre és/vagy módosításokra vonatkozó ajánlatok utólagosan eszközölhetők az 1750/99/ számú rendelet 35-2 cikkelyének megfelelően. A térségi függelékben minden térségre vonatkozóan megjelenik:
A kockázati tényezőket beazonosító és lokalizáló munka elvégzéséhez az alapvető információforrások a meglévő jegyzékek, üzemtervek és övezeti besorolások voltak. Példaképpen elmondhatjuk, hogy a döntések támaszkodtak a vidéki és természeti területek közös szolgáltatástervéhez való térségi hozzájárulásokra, a nemzeti parkok és a helyi természeti területek nyilvántartásaira, a sérülékeny övezetekre és a vízgyűjtőterületekre megállapított övezeti besorolásokra, valamint a Natura 2000 területekre. Ezzel kapcsolatban egyezetés történt az állami szervek (Mezőgazdasági és Erdészeti Regionális Igazgatóság, Környezetvédelmi Regionális Igazgatóság, Mezőgazdasági és Erdészeti Megyei Igazgatóságok) és a megyei mezőgazdasági bizottságokban képviselt szervezetek között, mely utóbbiakban a környezetvédelmi egyesületek is jelen vannak. Az agrár-környezetvédelmi program mutatói regionális szinten is rendelkezésünkre fognak állni. 9.3.6.2. Országos intézkedések Az általános hatáskörű intézkedések az egész országra kiterjednek. A részletes kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza. Ezek helyileg módosíthatók a megyei hatóság döntése alapján, de kizárólag akkor, ha a módosítás a megszorítások szigorítását vagy az összegek csökkentését jelenti. 9.3.6.2.1. Áttérés az ökológiai gazdálkodásra Ez az intézkedés az önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő számára azt jelenti, hogy ökológiai termesztésbe kezd gazdaságának az átalakítási tervvel érintett területein. Ezeken a területeken nem szükséges, hogy már ökológiai gazdálkodás folyjon: az áttéréshez nyújtott támogatásról van szó, nem pedig az ökológiai termelés fenntartásához adott segítségről. A szerződő gazdálkodónak az átalakítás alatt lévő valamennyi területen öt éven belül át kell térnie az ökológiai gazdálkodásra. A szerződő gazdálkodó vállalja, hogy betartja az ökológiai gazdálkodási móddal kapcsolatos érvényben levő szabályozást. A támogatások összege, mely mindig alacsonyabb az 1257/99. számú rendeletben növénykultúránként rögzített felső határnál, csökkenő mértékű: az első két évben (évelő kultúrák esetén három évben) a támogatások magasabbak, mint az öt éves szerződés további éveiben. Ezt a csökkenő finanszírozást azért vezették be, mert figyelembe veszik, hogy a szabályszerű átállási időszakban (2 vagy 3 év a növénykultúrától függően) a jövedelemkiesés nagyobb, ugyanakkor ezt a termékek magasabb piaci áron történő értékesítése, valamint az ökológiai módszerek stabilizálódása később pótolják. Az átálláshoz nyújtott, illetve egyéb, az 1257/99. számú rendelet alapján juttatott agrár-környezetvédelmi támogatások együttes igénybevétele is lehetséges, feltéve, hogy:
Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréssel vállalt kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza. 9.3.6.2.2. Szántóterületek extenzív gyeppé alakítása A helyileg meghatározott körülmények alapján ez az intézkedés az önkéntesen csatlakozó gazdálkodó számára a szántók gyepterületté alakítását jelenti, melynek célja a vízkivételi helyek és a vízfolyások vízgyűjtőterületén a szennyezés kockázatának csökkentése, valamint az erózió elleni védelem és a biológiai sokféleség megőrzése. A környezeti szempontból kiemelt övezetben található táblák, melyek a 2078/92. számú rendelet alapján a szántóföldek átalakításáért már részesültek támogatásban, valamint a gyepsávok létesítése szintén támogathatók e célprogramból. A szerződő gazdálkodó a vízgyűjtőkön gyepfelületet létesít, a terhelést hektáronként 1,4 számosállatra, a nitrogéntrágyázást hektáronként 120 kg-ra korlátozza. Vízfolyások partján legalább 5 méter széles sávban tilos a legeltetés, a nitrogénkijuttatás és a növényvédőszeres kezelés. Az erózió által veszélyeztetett területeken legalább 5 méter széles sávban gyepfelületeket telepítenek, a nitrogénutánpótlás hektáronként 100 kg-ra korlátozott. Ezen kívül a szerződő gazdálkodó vállalja, hogy az újonnan telepített extenzív gyepeket nem váltja ki gazdaságában egyéb gyepfelületek csökkentésével. A szántók extenzív gyeppé alakításával vállalt kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza. 9.3.6.2.3. Eltűnéssel veszélyeztetett helyi fajták megőrzése 3 intézkedést határoztak meg:
Ezeknek az intézkedéseknek, amelyeknek a kötelezettségjegyzékét a B3 függelék tartalmazza részletesen, a célja a gazdálkodókat arra ösztönözni, hogy 5 éven keresztül az eltűnéssel veszélyeztetett fajtákat gazdaságukban fenntartsák. A B függelékben található az eltűnéssel veszélyeztetett helyi fajták megőrzésére vállalt kötelezettségek jegyzéke. 9.3.6.2.4 "Erdő-mező" rendszerek létesítése és kezelése Különféle, a gazdálkodókat ösztönző intézkedéseket terveznek, hogy "erdő-mező" élőhelyeket hozzanak létre vagy tartsanak fenn a parcellákon, ahol a mezőgazdasági tevékenység - növénytermesztés vagy állattartás - a parcella egész területén egymástól távol, szétszórtan álló fák jelenlétében folyik. A mezőgazdasági és erdészeti tevékenységnek ezen kombinációja ugyanazon a parcellán számos környezetvédelmi előnnyel jár a talajvédelem, a vízvédelem, a biológiai sokféleség vagy a tájképi értékek növelése tekintetében. A B függelékben található az "erdő-mező" rendszerek létesítésével és kezelésével vállalt kötelezettségek jegyzéke. 9.3.6.3. A megvalósítás formái A gazdálkodók területük egészén felvállalhatják az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket azzal, hogy elfogadják az előírt kötelezettségeket a területhasznosítási szerződés keretein kívül vagy annak keretében.
A megvalósítás kiválasztott formáit, a tervek területi illeszkedését és a Natura 2000 program figyelembevételét egyaránt vizsgálni kell. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések visszahelyezése abba a világszintű folyamatba, mely a mezőgazdasági üzem újragondolását és fejlődését, az agrárium- és vidékfejlesztést foglalja magában, - legyen szó bár gazdaságról, munkaszervezésről, munkalehetőségről, környezetvédelemről, földhöz való kötődésről, - lehetővé teszi, hogy a program alkalmazási területeinek összefüggése erősödjék, és később az agrár-környezetvédelmi gyakorlat folytonosságára is további biztosítékokat ad. Az előző program elérte határait a gazdálkodók csatlakozása tekintetében; néhány akadályt azonban még fel kell számolni. Másrészről az átfogó gazdálkodási terv összefüggései, melyek összekötik a gazdaságot és a környezetvédelmet, megkönnyítik a gazdálkodók számára ezen környezetvédelmi vonatkozások elsajátítását a szerződés idejére, de ugyanakkor hosszabb időre is. A területhasznosítási szerződés szociális és gazdasági részéhez kötődő intézkedések egyetlen esetben sem jelentenek akadályt a termelők részvételében. Valójában az agrár-környezetvédelem alkalmazásához nem feltétlenül szükséges beruházás. Az agrár-környezetvédelmi folyamathoz várhatóan a területhasznosítási szerződés keretein belül csatlakozó gazdálkodóknak elég, ha gazdaságuk működőképességét az üzemtervvel bebizonyítják. A szociális-gazdasági rész támogatásai inkább mozgatórugóként jelennek meg azokon a területeken, melyek kevésbé hajlanak az agrár-környezetvédelmi folyamatokhoz való csatlakozásra. Ezek a felismerések vezetnek az agrár-környezetvédelmi többletköltségek vagy bevételkiesések jelentősebb kompenzálásához, ha a gazdálkodók csatlakoznak egy olyan átfogó folyamathoz, mely a területhasznosítási szerződés keretében összeköti a gazdaságot és a környezetvédelmet, és amely egyben a felelősség és a folytonosság záloga is. Ez a program lehetővé teszi, hogy a csatlakozás lehetősége megnyíljon számos gazdálkodó számára. Cél, hogy a területhasznosítási szerződéses földterületek 2006-ig számottevően növekedjenek a régi program alkalmazásával bevont, agrár-környezetvédelmi intézkedéseket felvállaló területek nagyságához képest. 9.3.6.3.1. A támogatási összeg számításának elvei A támogatás összegét a vállalt bevételkiesés, az agrár-környezetvédelmi vállalásokból adódó többletköltségek, valamint a pénzügyi ösztönzés szükségességének függvényében számítják ki. Ez az anyagi ösztönzés nem lehet nagyobb a bevételkiesés és a többletköltségek 20%-ánál, melyeket minden esetben indokolni kell. A Natura 2000 területek esetében ez az anyagi ösztönzés eléri az agrár-környezetvédelmi programban tervezett legfelső határt, figyelembe véve az ezekre az intézkedésekre vonatkozó uniós maximum határokat. Azaz az ösztönzés mértéke elérheti a bevételi veszteségek ellensúlyozásának és a többletköltségek térítésének 20%-át a Natura 2000 program megvalósításához hozzájáruló agrár-környezetvédelmi feladatok ellátása esetén, a kezelési terv kezelési utasításainak megfelelően.
A hatóságok a Bizottság hivatalaival egyetértésben fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések jogcímén gazdaságonként juttatható támogatások teljes összegét csökkentsék. Ez olyan kritériumoktól függ, mint a teljes mezőgazdasági művelésre alkalmas terület (SAU), az emberi munkaegységenkénti (UTH) bevétel, a gazdaság emberi munkaegység (UTH) száma, a környezeti kockázatok ellen javasolt vállalások összhangja, a gazdaság környezetvédelmi "hozzáállásának" kezdeti színvonala, amit a gazdaság üzemtervei alapján mérnek fel. Egyszerre több agrár-környezetvédelmi intézkedés is vállalható, feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetők. Kombináció esetén a támogatás mértéke figyelembe veszi a bevételkiesést és a kombinációból adódó speciális többletköltségeket. A fent említett hektáronkénti felső határértékek érvényesek a kötelezettségek kombinációira is. Egyetlen esetben sem adható kétszeres támogatás ugyanazért a vállalásért. A területhasznosítási szerződések esetében pillanatnyilag a következő különleges formák működnek: A megfelelő támogatások juttatása nem érvényesíthető a szerződés idejére vonatkozó 1524,49 eurónál kisebb összeg esetén. A területi és környezetvédelmi rész támogatási összegét - melyet az Európai Unió Tanácsa 1999. május 17-i 1257/99. számú rendeletének VI. fejezete alapján adnak, - csökkenő finanszírozással juttatják az alábbiak szerint: Az éves támogatás teljes elvi összegét a következőképp számolják ki: a vállalás tárgyát képező összes területnagyságot megszorozzák a vállaláshoz tartozó összeggel, figyelembe véve az említett hektáronkénti felső határértéket. A teljes elvi összeget az egy vagy több kombinált vállalás tárgyát képező tényleges hektárok számával elosztva kapják a hektáronkénti átlagösszeget. A támogatás összege részenként kerül kiszámításra, úgy, hogy a hektáronkénti átlagösszeget megszorozzák a tényleges hektárok számával, ezt módosítják még a csökkentő tényezők, melyeket a mezőgazdasági kódex L. 312.5 cikkelyében megállapított minimális letelepedési terület függvényében számítanak ki. A mezőgazdasági minisztérium rendeletében meghatároztak egy országos minimális letelepedési területet(4) (25 ha). Ezen irányelv mentén minden megye rögzíti a minimális területet a saját megyei agrárrendszer-tervében, természetesen a térségenkénti (sík- vagy hegyvidék) paraméterek figyelembevételével.
A második és harmadik részlethez tartozó csökkentő tényezők még legfeljebb 15%-kal növelhetők, a gazdálkodó tervének megvalósulásával járó nettó munkahelyteremtéstől, valamint az érintett intézkedések közös megvalósítási szintjétől függően. A csökkentés speciális szabályait azokban a hátrányos helyzetű térségekben alkalmazzák, amelyeknek nincs megyei agrárrendszer-terve. Ezen kívül egy minisztériumok közötti határozat fogja pontosítani a területhasznosítási szerződéseken kívüli agrár-környezetvédelmi intézkedések elfogadásának feltételeit. 9.3.6.3.2. Agrár-környezetvédelmi intézkedések a Natura 2000 területeken A mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatásokról van szó. A gazdálkodók kötelezettségvállalásait az a szerződés tartalmazza, amely tartalmának irányvonalait az érintett Natura 2000 terület kezelési céljait meghatározó dokumentum adja meg, és amely szerződés ezen célok megvalósulásához vezet. A Natura 2000 területek keretében választható tevékenységek többsége megtalálható a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez csatolt "f" intézkedéshez tartozó agrár-környezetvédelmi tevékenységek listáján. Ez a lista később pontosítható és kiegészíthető a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv éves felülvizsgálatainak keretében, a Natura 2000 hálózat kialakításának előrehaladása és jelentőségének kiteljesedése szerint. A Natura 2000 hálózat mezőgazdasági területein a program a Vidékfejlesztési Terv támogatásait fogja felhasználni, az Agrár-környezetvédelem c. VI. fejezet alapján. Az országos politikák összhangját megteremtendő, ha a jövőbeli szerződő gazdálkodó gazdasága Natura 2000 területen helyezkedik el – amely prefektusi rendelettel jóváhagyott kezelési tervvel rendelkezik, – akkor a területhasznosítási szerződés területi és környezetvédelmi része minden esetben tartalmaz egy betétlapot a speciális intézkedésekről. Ezekkel a jövőbeli szerződő gazdálkodó kötelezi magát arra, hogy figyelembe veszi a területre vonatkozó gazdálkodási formákat, melyeket a terület jóváhagyott kezelési terve tartalmaz. Ezek az agrár-környezetvédelmi intézkedések azt szolgálják, hogy a Natura 2000 területeken folyó gazdálkodási tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásait egyre inkább figyelembe vegyék. Ezek az intézkedések a területek kezelési céljainak megvalósulásához az alábbiak által vezetnek:
A gazdálkodási módok tudomásul vétele - melyek azon élőhelyek és/vagy fajok kedvező állapotának megőrzését vagy visszaállítását célozzák, amely fajok az élőhely Natura 2000 területként való besorolását igazolják, - terepen valójában nehézségeket és további ellentmondásokat szül. A Natura 2000 program előmozdításában Franciaország szempontjából előnyösnek tekinthető a szerződéses megközelítés. Fontos, hogy a Natura 2000 programot a lehető legvonzóbbá tegyék azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb számmal csatlakozzanak az önkéntesen szerződő gazdálkodók. A Natura 2000 területekre vonatkozó magas anyagi ösztönzők alkalmazása itt igazi ütőkártya az együttműködéshez: nagyon kedvező hatást gyakorol a Natura 2000 program megítélésére, lehetővé teszi helyi szereplők bevonását, valamint szoros szerződéses együttműködést biztosít a Natura 2000 program címén. Így a Natura 2000 területeken a bevételi veszteségek ellensúlyozásának és a többletköltségek térítésének 20 %-át kitevő anyagi ösztönzést juttatnak mindenkinek a kezelési tervekben meghatározott kezelési formák megvalósításához hozzájáruló agrár-környezetvédelmi intézkedésekért. Az agrár-környezetvédelmi rendszer azokon a helyeken tervezi ilyen ösztönzés juttatását, ahol ezt jelentős környezeti kockázatok indokolják, miképpen a Natura 2000 területek esetében is. Valamennyi agrár-környezetvédelmi intézkedés felvállalható ehhez a kedvezményes anyagi ösztönzéshez. Azokat, amelyek esetében ténylegesen alkalmazásra kerül ez az ösztönzés, a Natura 2000 területek értékelő bizottsága fogja kijelölni a kezelési tervben meghatározott kezelési módok alapján. A kiválasztott területeket a mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) is megvizsgálja, majd a Prefektus érvényesíti a választást. 9.3.6.3.3. Környezetvédelmi hatóságok bevonása A mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) jelentős szerepet játszik a megyei szintű agrárpolitika kialakításában, az országos és európai irányokhoz kapcsolódva: a bizottság a megyei mezőgazdasági tervezetet, a megyei stratégiai tervet, a mintaszerződéseket, valamint a program keretén belüli mintaintézkedéseket tekinti irányadónak. Tudomása van az állami, a helyi önkormányzati és az európai uniós hitelek használatáról, véleményezi a vidékfejlesztési rendelet intézkedéseinek (területhasznosítási szerződés, világélelmezési program, letelepedés, előnyugdíj…) keretén belül jóváhagyott egyéni iratanyagokat és szerződéseket. A mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) megyei hatóság, mely a helyi önkormányzatok, a hivatásos agrárszervezetek, a kereskedelmi törvénykezési kamarák, a természetvédelmi egyesületek vagy a természeti területek, a flóra és a fauna kezelőinek képviselőiből, valamint a fogyasztókból áll. A mezőgazdaság multifunkcionalitásának (gazdasági és társadalmi, környezeti és településfejlesztési funkció) tudatában a megyei bizottság (CDOA) az agrárvilágon kívüli szereplőkre is kiterjesztette érdekképviseletét. Adminisztrációs szinten a mezőgazdaság és az erdészet megyei igazgatósága (DDAF) – melynek feladata a többféle környezeti politika alkalmazása (nitrát direktíva, víz-monitoring, védelem, Natura 2000…) – látja el ennek a bizottságnak a titkársági feladatait; a környezetvédelmi regionális igazgatóság (DIREN) legtöbbször ehhez a bizottsághoz kapcsolódik. Ezen kívül kineveznek egy regionális monitoring és üzemi területi szerződéseket értékelő bizottságot, mely regionális és országos szinten is egyesíti ezt a társult szektort és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselőit. A regionális bizottság szervezési- monitoring és területhasznosítási szerződéseket értékelő módszereket javasol. Segíti az egyes megyékben alkalmazott intézkedések regionális szintű összehangolását, és véleményezi a költségvetési források felhasználását. A környezetvédelmi egyesületek szintén felvállalhatják vagy figyelemmel kísérhetik a területhasznosítási szerződések közösségi terveinek kidolgozását. Lábjegyzetek
1/ A banán termését kék műanyag zacskókkal borítják be, hogy a nap ne égesse meg.(a fordító megjegyzése) << vissza |