Francia Nemzeti Vidékfejlesztési Terv - 2001. évi kiadás
(A Francia Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 9. fejezetének szemléje)


9. A tervek megvalósításához tervezett intézkedések leírása

9.1. ltalános követelmények

A követelmények listája

  1. Beruházások mezőgazdasági üzemekben;
      a1 - kedvezményes kamatozású kölcsönök
      a2 -állattartó épületek építésére és felújítására, valamint gépesítéshez nyújtott támogatás hegyvidéken
      a3 - a CTE társadalmi-gazdasági palettája

  2. fiatal agrárszakemberek elhelyezkedése (8. cikkely);
      - fiatal agrárszakemberek elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás (DJA) és az MTS-JA kölcsönök

  3. Képzés (9. cikkely);

  4. Előnyugdíjazás (10. cikkely);
      - előnyugdíjazási rendszerek az anyaországban
      - előnyugdíjazási rendszerek a tengerentúli területeken
      - az üzemek átadásának támogatása

  5. Kedvezőtlen adottságú területek és környezeti problémákkal sújtott területek:
      Kompenzáló juttatások természeti hátrányokért (13.a cikkely);

  6. Agrár-környezetvédelem (22. cikkely);

  7. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása (25. cikkely)

  8. Fásítás
      h1 - a mezőgazdasági hasznosítású területek fásításának támogatása a 31. cikkely keretein belül, feltéve, hogy az ültetvény a helyi körülményeknek és a környezetvédelmi feltételeknek megfelel.
      h2 - hektáronkénti éves prémium a fásításból adódó bevételi veszteségek kompenzálására

  9. Egyéb erdészeti intézkedések
      i1 - A 31. cikkely értelmében nem választható területek fásításához nyújtott támogatás, feltéve, hogy az ültetvény a helyi körülményeknek és a környezetvédelmi feltételeknek megfelel
      i2 - erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi értékének javítását célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás (30. cikkely, 2. bekezdés)
      i3 -erdőgazdasági üzemek és parafa gyűjtő és feldolgozó üzemek eszköz- és nem eszköz beruházásainak támogatása (szubvenció) (30. cikkely, 1., 2. bekezdés): az erdészeti termékek gyűjtésének, feldolgozásának és értékesítésének, valamint a faanyag energetikai felhasználásának javítását és racionalizálását célzó beruházások
      i4 - a faanyag promóciós társaságoknak nyújtott támogatás (nemzeti bizottság a faanyag fejlesztésért, CNDB) az új piacok megszerzéséért folytatott küzdelem kapcsán (30. cikkely, 4. bekezdés: küzdelem az új piacokért az erdészeti termékeket felhasználó és értékesítő szektorokban).
      i5 - erdőgazdálkodó társulatok létrehozásához nyújtott támogatás, mely társulatok azzal a céllal jönnek létre, hogy segítsék tagjaikat erdeik tartamos és hatékony módon való kezelésének javításában (30. cikkely, 5. bekezdés).
      i6 - természeti katasztrófák, tűz által károsított erdészeti termelési potenciál visszaállításához, valamint megfelelő, a megelőzést célzó eszközök üzembe helyezéséhez nyújtott támogatás (30. cikkely, 6. bekezdés).
      i7 -az erdők ökológiai stabilitásának megőrzéséhez vagy javításához nyújtott támogatás azokon a területeken, amelyeknek közérdekű védelmi és ökológiai szerepe van, és ahol ezeknek az erdőknek a megelőző és helyreállítási intézkedésekkel járó költségei magasabbak az üzem hozamánál (32. cikkely, 1. bekezdés)
      i8 - a tűzpászták mezőgazdasági módszerekkel történő fenntartásához nyújtott támogatás (32. cikkely, 2. bekezdés)

  10. Talajjavítás (33. cikkely, 1. bekezdés); legelőterületek javítása.

  11. Földterületek tagosítása, a vidéki földbirtok szerkezet javítása (33. cikkely, 2. bekezdés)

  12. Minőségi mezőgazdasági termékek értékesítése (33. cikkely, 4. bekezdés);

  13. A falvak felújítása és fejlesztése, a vidék örökségének megőrzése és védelme 833. cikkely, 6. bekezdés).

  14. A mezőgazdasági vagy mezőgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikálása sokirányú tevékenység vagy pénzszerzési lehetőségek létrehozása céljából (33. cikkely, 7. bekezdés);

  15. Mezőgazdasági felhasználású vízkivételi helyek kezelése (33. cikkely, 8. bekezdés)

  16. A környezet védelme a mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a természeti területek kezelése, valamint az állatok megfelelő tartásának javítása tekintetében (33. cikkely, 11. bekezdés) - környezetvédelem, természeti területek kezelése, az állatok megfelelő tartásának javítása: CTE program - Natura 2000 program

9.2. Valamennyi intézkedést vagy egy részüket érintő követelmények

9.2.1. Az összköltségre alapozott az Uniótól kapható hozzájárulás

9.2.2. A támogatások összege/nagyságrendje és a különböző besorolások, megkülönböztetések

9.2.3. A 37. cikkelyben előirányzott kivételek

9.2.4. A választhatóság feltételeivel kapcsolatos részletek

9.2.5. A megvalósíthatóság kritériumai

9.2.6. A jó mezőgazdasági gyakorlat

A jó mezőgazdasági gyakorlat 3 szintű leírása:

- Első szint: az országos viszonylatban érvényben lévő törvényi és egyéb szabályozások gyakorlati megvalósítása.

- Második szint: a jó mezőgazdasági gyakorlat a térségi agrár-környezetvédelmi programoknak felel meg, melyek meghatározzák a térségi vagy megyei sajátosságokat.

- Harmadik szint: a térségi agrár-környezetvédelmi intézkedéseken keresztül megvalósuló jó mezőgazdasági gyakorlat, melyeknek a helyi jó gyakorlat szolgál alapul a támogatások összegének kiszámításához.

A következőkben leírt törvényi és egyéb szabályozások előírásainak alkalmazása a jó mezőgazdasági gyakorlat szerint irányított üzem vezetését teszi lehetővé.

    A) A jó mezőgazdasági gyakorlat leírása

    1. A mezőgazdasági üzemek irányítása

A polgári törvénykönyv szerint egy bérelt dolog bérlője köteles azt "jó gazdaként", valamint a szerződés szerint rendeltetésszerűen vagy megállapodás hiányában a körülményeknek megfelelően használni.

A vidéki törvénykönyv pontosítja, hogy mezőgazdasági üzem esetén, ha egy vidéki örökség tulajdonosa nem látja el a szükséges felszereléssel és jószágokkal az örökségét, ha felhagy a műveléssel, ha nem műveli "jó gazdaként", ha a bérelt dolgot nem rendeltetésszerűen használja, vagy általában nem tesz eleget a szerződés feltételeinek, és ebből fakadóan kárt okoz a bérbeadónak, akkor a bérbeadó a körülmények alapján felbonthatja a szerződést.

    2. Termésnövelő anyagok alkalmazása

A trágya- és egyéb termésnövelő anyagok nem vihetők a francia piacra előzetes engedélyezés nélkül, csak akkor, ha megfelelnek az előírásoknak, illetve ha megkapták a honosítást vagy az ideiglenes értékesítési vagy import engedélyt.

    3. Nitrogéntrágyázás

A programok a nitrogéntrágyázás helyes használatához és a mezőgazdasági művelésű területeken a nitrogén összetevők felszíni és felszín alatti vizekbe jutásának elfogadható szintre csökkentéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazzák.

A sérülékeny területeken a gazdák kötelesek napra készen naplót vezetni a nitrogén trágyázásról, gondoskodniuk kell arról, hogy a mű- és szerves trágya kijuttatására ne a legkockázatosabb időszakokban kerüljön sor, valamint arról, hogy mostantól 2002 végéig ne használjanak fel hektáronként 170 kg-nál több állati eredetű nitrogént.

Tilos termésnövelő anyagok kijuttatása sérülékeny területeken, (kivéve a vizes élőhelyeken folytatott mezőgazdasági művelést), valamint felázott és elöntött talajon. Hígtrágya kijuttatása szintén tiltott fagyott talajon. Tilos a műtrágya és a hígtrágya kijuttatása hóval fedett talajra.

    4. Állattartás

Mivel minden állat érző lény, gazdája köteles számára a faj biológiai igényeinek megfelelő tartási körülményeket biztosítani.

    5. Öntözés

Természeti környezetben az öntözési célú vízkivételek - mértéküktől és környezeti hatásuktól függően - a vízről szóló törvény értelmében vagy engedélyezési eljárás kötelesek, vagy bejelentési kötelezettséggel járnak, vagy semmilyen eljárást nem szükségeltetnek.

Valamennyi vízkivétel adminisztrációs teendői a vízmennyiségtől és a természeti környezetre való hatástól függ, ugyanúgy, mint a rá vonatkozó előírások. A bejelentési kötelezettséggel járó vízkivételeknél általános előírások - esetlegesen különleges előírásokkal kiegészítve, - az engedélyköteles vízkivételeknél a prefektusi engedélyezési rendelet előírásai határozzák meg a vízkivétel feltételeit.

Az engedély- és a bejelentés köteles felszíni vízkivételeket ugyanúgy, mint minden felszínalatti víz szivattyúzó berendezését megfelelő mérőműszerekkel kell ellátni.

A prefektusok vízhasználati korlátozást vagy ideiglenes felfüggesztési intézkedéseket hozhatnak baleset, aszály, áradás veszélyének vagy ezek következményeinek orvoslására, vagy jelentős vízhiány esetleges bekövetkeztének esetében.

    6. Növényvédő szerek alkalmazása

A növényvédő szerek piacra jutása közösségi szinten harmonizált engedélyezési eljárás tárgyát képezi.

A növényvédő szerek közúti szállítása veszélyes anyagok közúti szállításának minősül.

A növényvédő szerek felhasználói felelősek, mint mindazok, akik hulladékot állítanak elő, az üres csomagolóanyag korrekt felszámolásáért. Tilos a csomagolóanyagok természeti környezetben való elhelyezése vagy szabad ég alatt való elégetése. A megmaradt vagy nem felhasznált vegyszereket ugyancsak úgy kell megsemmisíteni, hogy se az emberi egészségre, se a környezetre ne legyenek káros hatással.

    7. Talajvédelem

Hegyvidéken az adminiszratív hatóság mindannyiszor dönt a termőföld és a legelők védelméről, ahányszor a talaj leromlása még nem tűnik elég előrehaladottnak ahhoz, hogy helyreállítási munkálatok váljanak szükségessé. Tehát ebben az esetben a mezőgazdasági használat tilos.

Hegyvidéki területek megőrzésére és helyreállítására kijelölt községekben rendelet határozza meg a legeltethető községi területek mértékét és természetét, az állatfajokat és számukat, a legeltetés kezdetét és végét, valamint a legeltetés gyakorlatának egyéb feltételeit.

    B) A jó mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatos ellenőrző rendszerek

    1. Az ICHN

Az ICHN-t azoknak a gazdáknak ítélik oda, akik betartják a jó mezőgazdasági gyakorlatot, mely illeszkedik a környezetvédelem és a vidéki környezet megőrzésének követelményeihez, azaz a fenntartható mezőgazdálkodás követelményeihez.

Ezen követelmény betartása ellenőrzött a kártérítési kérelem szabályzatának keretén belül és adott esetben helyszíni ellenőrzés során a hektáronkénti állatlétszámon, mint indikátoron keresztül. A minimális állatterhelési mutatók lehetővé teszik az érintett parcellák minimális jó gondozását. A nem meghaladható maximális terhelés biztosítja a természeti erőforrások megőrzésének jó, megfelelő színvonalát.

    2. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések

Az agrár-környezetvédelmi programok olyan kötelezettség vállalásokat tartalmaznak, amelyek vonatkozhatnak a programra bejelentett parcellákra, vagy a gazdaság egészére. Valamennyi programrészre a regionális agrár-környezetvédelmi programokban jelzik az ellenőrzés módozatait: szó lehet adminisztratív jellegű ellenőrzésről vagy az érintett parcellák vagy berendezések megtekintéséről a helyszínen, vagy dokumentumokra alapozott ellenőrzésről.

Az agrár-környezetvédelmi támogatási kérelem instrukcióival, valamint a kötelezettségvállalások ellenőrzésével megbízott állami szervezetek élhetnek a gyanúval, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat elveit nem tisztelik. Ebben az esetben jelzik ezt a kompetens szervezeteknek, amelyek feladata a megfelelő intézkedések elrendelése. Abban az esetben, ha véglegessé vált a büntető ítélet mezőgazdasági tevékenység kapcsán történt áthágásért az alább idézett cikkelyek alapján, a támogatás kifizetéséért felelős hatóság esetleges pénzügyi szankciók kiszabásáról határozhat.

9.2.7. A környezetvédelem, a humánus állattartás és a higiéniás körülmények terén elvárt minimum szabályok

    Az állattartás higiéniás körülményei és a humánus állattartás
    A környezet védelme érdekében minősített felszerelések
    A vízforrások védelme és kezelése
    Az ivóvíznyerés céljára kijelölt vizek védőzónája
    Természet és táj
    Védett állat- és növényfajok és élőhelyeik károsítása
    Természeti rezervátumok
    Nemzeti parkok
    Természetvédelmi területek

9.2.8. Az elvárt szakmai ismeretek és szakértelem szintje

9.2.9. A szokásos piacok megfelelő felmérése

9.2.9.1. Intézkedések a mezőgazdasági üzemekben

9.2.9.1.1. Fiatal agrárszakemberek elhelyezkedésének támogatására vonatkozó különleges rendelkezések

9.2.9.1.2. Tojás, tojásból készült termékek és baromfi

9.2.9.1.3. Kacsa- és libatartás

9.2.9.1.4. Kecske és juh ágazat

9.2.9.1.5. Húsmarha ágazat

9.2.9.1.6. Sertés ágazat

9.2.9.1.7. Tej ágazat

9.2.9.1.8. Cukortermelő ágazat

9.2.9.1.9. Gyümölcs és zöldség ágazat

9.2.9.1.10. Kertészeti ágazat, az OCM-ből nem támogatott gyümölcs és zöldség ágazat, méz, gyógy- és aromanövények

9.2.9.1.11. Gabona- és pillangós növény ágazat

9.2.9.1.12. Olaj ágazat

9.2.9.1.13. Bor ágazat

9.2.9.2. Korlátozás a feldolgozó és kereskedelmi ágazatokban

9.2.10. Az érvényes szerződések leírása

9.2.10.1. Beruházási támogatások

9.2.10.2. Fiatalok mezőgazdaságban való elhelyezkedésének támogatásai

A pályázó feltételei:

Kor: 21-40 éves.
Státusz: fő foglalkozásként vagy másodfoglakozásként mezőgazdasággal foglalkozik hegyvidéki vagy kedvezőtlen adottságú területen.
Képzettség: A támogatásra pályázónak legalább szakmai érettségivel vagy mezőgazdasági középfokú szakképesítéssel kell rendelkeznie, valamint családi gazdaságon kívül eltöltött 6 hónap gyakorlattal (1995 óta a "6 hónapos szakmai gyakorlatot végző" ösztöndíjat kap).

A pályázónak a támogatás odaítélése előtt 40 órás gyakorlaton kell részt vennie, melynek célja elhelyezkedésének előkészítése.

Elhelyezkedésről szóló előirányzati tanulmány elkészítése (EPI), amely kiemeli az üzem technikai és pénzügyi lehetőségeit a fiatal mezőgazdász tervei alapján.

Az mezőgazdász kötelezettség vállalásai:

A pályázónak 10 évig be kell tartania a következő kötelezettségeket:

    - könyvelést kell vezetni
    - mezőgazdásznak kell maradni
    - az általános forgalmi adózás egyszerűsített rendszere mellett kell dönteni. Ezen kívül el kell vállalni az átvett felszerelések előírásoknak megfelelővé történő átalakítását, melyeket esetlegesen a környezetvédelmi szabályozások követelnek meg.

Az üzemmel kapcsolatos feltételek:

    - Bevételi kötelezettség

Az üzemnek elegendő bevételt kell biztosítania az elhelyezkedést követő három évnyi időszakra (minimum a nemzeti referencia bér 60 %-át)

    - Függetlenségi kötelezettség

Az üzemnek független, elkülönítve vezetett gazdasági egységet kell képeznie, s rendelkeznie kell saját épületekkel és elegendő termelőeszközzel.

    - Elhelyezkedési támogatás (DJA)

Az összegek a következők körüliek:

    - 26175,50 Euró hegyvidéken
    - 16281,56 Euró egyéb kedvezőtlen adottságú területen
    - 12607,53 Euró a terület többi részén

A DJA-t két részletben folyósítják:

    - 70%-ot az odaítélésről szóló döntést követő három hónapban
    - 30%-ot az odaítélésről szóló döntés utáni három évben, feltéve, hogy a minimum és maximum munkabér feltételeit betartják.

    - A fiatal mezőgazdászoknak járó kölcsönök

A kölcsönök az elhelyezkedésből, azaz az egyéni vagy közös tulajdonban levő mezőgazdasági üzem teljes vagy részleges átvételéből adódó kiadások finanszírozását célozzák.

Céljuk, hogy a fiatal mezőgazdászok szükségleteit segítsék fedezve a következőket:

    - ingó és ingatlan beruházások, kivéve a földterületeket (kivéve néhány elengedhetetlen földterületet)
    - az örökrész értéktöbblet-térítése
    - a GAEC, a GFA vagy egyéb vállalatok részének megszerzése
    - az átvett birtok helyreállítási költségei
    - forgótőke szükségletek

9.2.10.3. Előnyugdíjazás

az 1995. február 1-jei törvény a mezőgazdaság modernizálásáról előtérbe helyezte az előnyugdíjazás rendszerét a fiatalok elhelyezkedésének javára. Az 1995. március 15-i dekrétum pontosította az előnyugdíjazási rendszer alkalmazásának új részleteit, amely 1997. október 14-ig volt nyitott az 55 éves és a 60. életévüket be nem töltött mezőgazdászok számára. A potenciális kedvezményezetteknek vállalniuk kellett, hogy az előnyugdíj folyósításának ideje alatt nem folytatnak termelést, s legfeljebb egy hektáros parcellát őriznek meg önellátási céllal, melynek terményeit nem értékesítik.

Az ezzel a rendszerrel kapcsolatos feltételeket 1998-ban gondolták újra.
A gazdasági nehézségek vagy súlyos egészségi problémák következtében, valamint a vállalkozásuk jó működését megkérdőjelező szociális helyzetük miatt tevékenységükkel felhagyni kényszerülő gazdák javára indították el 1998-ban az előnyugdíjazási intézkedéseket.

A kérvényezés feltételei:

A kérvényezőnek fő állásban mezőgazdasági tevékenységet kell végeznie a kérelmét közvetlenül megelőző 10 évben, valamint a pályázati csomag letételekor tagja kell, hogy legyen a mezőgazdasági dolgozók betegségbiztosítójának (AMEXA).

9.2.10.4. Agrár-környezetvédelmi intézkedések

A Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium 1993-ban indított be egy újító jellegű programot, melynek célja, hogy arra ösztönözze a mezőgazdászokat, hogy földterületeiken olyan kezelési módszereket alkalmazzanak, amelyek a környezet védelme és a természeti területek fenntartására szempontjából kedvezőek.

A főbb célkitűzések a gazdaságosabb termelésre ösztönzés, a vidéki táj jobb kihasználása és felértékelése, a mezőgazdasági szennyező források csökkentése, a faji sokféleség, és a tájkép minősége.

A program kidolgozásának legnagyobb részét a régiókra bízták a főbb vonalak országos szintű meghatározását követően. Minden régió dönt arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosít, és melyek azok a célterületek, ahol ezeket alkalmazza.

A Franciaországban beindított intézkedések így nagyon közelről tükrözik a problémákat és valamennyi régió törekvéseit. Helyi szinten valamennyi érdekelt fél – különösen a professzionális agrárszervezetek és a természetvédelmi szervezetek - részvétele a regionális program kidolgozásában garantálja a partneri viszonyt és a szándékot, melyek a program megvalósításának sikeréhez elengedhetetlenek.

Ezekkel az eszközökkel a regionális programok lehetővé teszik az önkéntes gazdák számára a környezetet figyelembe vevő és tisztelő agrártevékenység folytatását, ugyanakkor az üzem gazdaságos üzemeltetésének biztosítását.

A következő tevékenységek végezhetők valamennyi programon belül:

    - vizek védelme
    - ökológiai termesztésre való áttérés
    - a szarvasmarha- vagy juhtartás extenzívvé alakítása
    - a biológiai sokféleség fenntartása
    - regionális és lokális akciók

A 2000. előtt beindított intézkedések közül meg kell említeni az alábbiakat:

Ökológiai termesztésre való áttérés

A nem ökológiai termesztés helyettesítésére ökológiai termesztés bevezetése.
A támogatás a kultúra típusától függ.

A kultúra típusa Összeg (euró/ha) A folyósítás maximális ideje A kötelezettségvállalás időtartama
Egyéves kultúrák (de nem zöldség) 181,41 2 év 5 év
Zöldségkultúrák 182,18 2 év 5 év
Évelő rét 106,71 2 év 5 év
Déligyümölcsök 716,51 3 év 5 év
Olajfaültetvények 457,35 3 év 5 év
Egyéb évelő kultúrák 838,47 3 év 5 év

Extenzívvé alakítás területnöveléssel

Küzdelem az agrárválság ellen, valamint a környezetre kedvező hatású, az élőhely fenntartásának követelményeivel összeegyeztethető szarvasmarha- és juhtartás, csökkentve az üzem állományterhelését az üzemen kívüli területek bevonásával.

A támogatás mértéke legfeljebb 228,67 euró számosállatonként évente.

Biológiai sokféleség

A biológiai sokféleség fenntartása a növény- és állatvilág érdekében végzett területkezelések segítségével, a ritka és sérülékeny élőhelyek védelme, a veszélyeztetett fajok megőrzése.

Két intézkedés segíti ezeket a célkitűzéseket:

    - a földterület művelésből való kivétele
    - az eltűnéstől veszélyeztetett helyi fajták megőrzése (ló-, juh-, szarvasmarha-, kecske-, és szamárfajták)

A vizek védelme

Két program segíti ezeket a célkitűzéseket:

A nitrátok kijutását csökkentő intézkedések célja a diffúz szennyezések csökkentése a források vízgyűjtő területén és a sérülékeny területeken.
A növényvédő szerek kijutását csökkentő intézkedések célja a diffúz szennyezések korlátozása a biológiai, fizikai és kémiai és agrotechnikai védelmet egyesítő integrált növényvédelem segítségével a források vízgyűjtő területén.

9.2.10.5. Fásítás, egyéb erdészeti intézkedések

9.2.10.6. Csoportosulások beindításához, valamint a könyveléshez nyújtott támogatások

9.3. A speciális intézkedésekre vonatkozó információk

9.3.1. Beruházások mezőgazdasági üzemekben

9.3.1.1. A beruházási tervek rendszere

9.3.1.2. Állattartó épületek építéséhez és felújításhoz nyújtott támogatások

9.3.1.3. Az eszközberuházásokhoz nyújtott támogatások

9.3.1.4. CTE keretében megvalósuló beruházásokhoz nyújtott speciális támogatások

9.3.1.5. Üvegházi beruházások

9.3.1.6. A beruházásokhoz nyújtott egyéb támogatási formák

9.3.2. Fiatal gazdák elhelyezkedése

9.3.2.1.1. A fiatal gazdák számára előírt feltételek

9.3.2.1.2. Az elhelyezkedéshez nyújtott támogatási forma

9.3.2.1.2.1. A fiatal gazdának járó juttatás

9.3.2.1.2.2. A kölcsön kedvezmények

9.3.2.3. Egyéb elhelyezkedési támogatási rendszerek

9.3.3. Képzés

9.3.3.1. Választható tevékenységek

9.3.3.2. Kedvezményezettek

9.3.3.3. Országos szinten mobilizálható és a FEOGÁ-hoz választható források

9.3.3.4. Uniós alapokból fedezhető kiadások

9.3.3.5. Képzési bizottság

9.3.4. Előnyugdíjazás

9.3.4.1. Feltételek

9.3.4.2. Az ország területén alkalmazandó általános rendszeren kívül két speciális rendszer létezik

    A tengeren túli megyék
    A gazdaság átadásához nyújtott támogatás (ATE)

9.3.4.3. A nyugdíjazás országos rendszerének leírása (emlékeztetőül)

9.3.5. Kedvezőtlen adottságú és környezeti problémával küzdő területek

9.3.5. 1. Kedvezőtlen adottságú területek támogatási összege

9.3.5.2.1. A feltételek részletes leírása

9.3.5.2.2. Az intézkedés finanszírozása

9.3.5.2.3. Az ICHN-ből való részesedés vállalási feltételei

9.3.5.2.4. A minimális terület meghatározása

9.3.5.2.5. A közlegelővé való átalakítás mechanizmusának leírása

9.3.6. Agrár-környezetvédelem

(A fejezetet lásd egészben lefordítva. (a ford. megjegyzése))

9.3.7. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és kereskedelmének javítása

9.3.7.1. Az ágazatok általános bemutatása

9.3.8. Erdőgazdálkodás

9.3.8.1. A 31. cikkely intézkedései által érintett mezőgazdasági területek meghatározása

9.3.8.2. A 31. cikkely intézkedései által érintett gazdák meghatározása

9.3.8.3. A tervezett célprogramok helyi körülményekhez adaptálását, a környezetvédelemmel való összeegyeztetését, valamint adott esetben az erdőgazdálkodás és a vadállomány közötti egyensúly fenntartását biztosító rendelkezések

9.3.8.4. A választható célprogramok és a kedvezményezettek bemutatása

9.3.8.5. Az ajánlott célprogramok és az országos és területi erdészeti programok vagy más egyenértékű programok közötti kapcsolat

9.3.8.6. A védelmi intézkedési tervek létezésének elismerése, ahogy a 2158/92. számú (EK) szabály előírja

9.3.9. A vidék fejlesztésének és adaptációjának ösztönzése

9.3.9.1.1. "j" program: talajjavítás

    A tevékenységek
    A kedvezményezettek
    Célok
    Ezen program céljai
    A projektfelelős
    Költségek

9.3.9.1.2. "k" program: Tagosítás

9.3.9.2.1. Felszerelések

9.3.9.2.2. Parcellarendezés

9.3.9.2.3. Parcellarendezés felismert környezeti értékű területeken

9.3.9.3. "m" program: Minőségi mezőgazdasági termékek értékesítése

9.3.9.4. "n" program: A vidéki gazdaság és lakosság számára lényeges szolgáltatások

9.3.9.5. "o" program: A falvak felújítása és fejlesztése, a vidék örökségének védelme

9.3.9.6. "p" program: A mezőgazdasági vagy mezőgazdasághoz közeli tevékenységek diverzifikálása, (sokirányú tevékenység vagy pénzszerzési lehetőségek létrehozása céljából)

9.3.9.7. "q" program: Mezőgazdasági felhasználású vízkivételi helyek kezelése

9.3.9.8. "t" program: A környezet védelme (a mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a természeti területek kezelése, valamint az állatok megfelelő tartásának javítása tekintetében)

9.3.6. Agrár-környezetvédelem

Ez a terv - egy területi program részét képező - agrár-környezetvédelmi intézkedéseket tartalmaz, amit négy országos célprogram egészít ki, mely programok az egész ország területén széles körben jelenlevő problémákra adnak választ. Ezen intézkedések együttes finanszírozásának mértéke 50%, kivéve az 1. számú célterületeket, ahol 75%, és a hátrányos helyzetű térségeket, ahol 85%.

9.3.6.1. A tevékenységek térségi programja

Az agrár-környezetvédelmi tevékenységek hálózatára, beazonosítására, valamint lokalizálására szolgáló egységként a regionális léptéket választották. A régió a támogatások és a tevékenységek összehangolására, összeillesztésére legalkalmasabb hely, hiszen a környezeti kockázatok átlépik a közigazgatási megyehatárokat. Valójában a megyék közötti területi folytonosság figyelembevétele gyakran elkerülhetetlen, például a vízgazdálkodás irányadó tervei kapcsán.

Országos szinten a tevékenységek széles, - a legfőbb környezeti problémákat tartalmazó – skáláját határozták meg, hogy ezután azokat lebonthassák térségi szintre is. Ezek a tevékenységek az előző programban szerzett tapasztalatok és új terepi ajánlások alapján születtek. A tevékenységek bemutatását jelen dokumentum B függeléke tartalmazza. Ezek az alaptevékenységek önmagukban is végrehajthatók, vagy ami még jobb, egymással is kombinálhatók a beazonosított és lokalizált problémák megoldására.

A tevékenységi köröket 25 részből álló tipológia szerint osztályozták, melyek 1-18 –ig számozott tevékenységtípust foglalnak magukba:

  1. A szántó gyeppé alakítása – 4 tevékenységtípus:
    0101A - Szántó, illetve intenzív időszakos rét visszaalakítása extenzív gyeppé
    0102A - Szántó visszaalakítása időszakos rétté
    0103A - Szántó legeltetett gyeppé alakítása
    0104A - A gazdálkodási rendszer alacsony terhelési szintű, gyep alapú takarmányozási rendszerré való átalakítása

  2. A vetésforgó elnyújtása / a vetésforgó szakaszainak változatosabbá tétele – 5 tevékenységtípus:
    0201A - Kiegészítő növénykultúra beiktatása az eredeti vetésforgóba
    0202A - Szántóföldi zöldségtermesztési rendszerekbe zöldségnövényektől eltérő, kiegészítő kultúrák beiktatása
    0203A - Intenzív monokultúrák megszakítása ugaroltatással banánültetvényekben
    0204A - Baromfi és víziszárnyasok legelőjének extenzív hasznosítása
    0205A - A vetésforgó növényeinek változatosabbá tétele

  3. A téli növénytakaró nélküli felületek csökkentése – 5 tevékenységtípus:
    0301A - Köztes növénykultúrák beiktatása kockázati időszakban
    0302A - A tavaszi kultúrák helyettesítése téli kultúrákkal
    0303A - A tarlómaradványok zúzása és bedolgozása a talaj forgatása nélkül (vagy csak fogasolással forgatás nélkül) a megyei műszaki bizottság által meghatározott időpont előtt
    0303B - A tarló meghagyása (vagy csak fogasolás talajforgatás nélkül) a megyei műszaki bizottság által meghatározott időpont előtt
    0304A - A vegyszeres és mechanikai gyomirtás mellőzése az évelő kultúrák sorközeiben augusztus 15. és február 1. között
    0304B - Vegyszeres és mechanikai gyomirtás mellőzése az évelő kultúrák sorközeiben augusztus 15. és február 1. között – választható lehetőség: szőlővenyige és nyesedék talajba juttatása
    0305A - A napraforgót alkalmazó vetésforgó gyakorlatának ösztönzése, a téli növénytakaró nélküli felületek mérséklése

  4. Gyepfelületek közbeiktatása / puffer területek létesítése - 3 tevékenységtípus:
    0401A - A szántóföldi kultúrák helyén gyepfelületek létrehozása
    0402A - Gyepfelületek létrehozása a megfelelő módszerrel lokalizált fagyzugos területeken
    0403A - Gyepfelületek létrehozása a 3 méternél szélesebb fordulókban

  5. Állandó tájképi elemek létesítése - 3 tevékenységtípus:
    0501A - Sövénytelepítés és fenntartás
    0501A - Sövénytelepítés és fenntartás – választható lehetőség: körülkerítés védelmi céllal
    0502A - Fasor vagy magányos fák telepítése és fenntartása
    0503A - Faültetés rézsűre
    0504A - Kis vízfelületek létrehozása és fenntartása
    0505A - Facsoportok telepítése
    0506A - Rézsű kialakítás

  6. Állandó elemek fenntartása / helyreállítása- 3 tevékenységtípus:
    0601A - Sövények felújítása
    0601B - Sövények felújítása - választható lehetőség: körülkerítés védelmi céllal
    0602A - Kis vízfelületek fenntartása
    0603A - Árkok felújítása
    0604A - Árokpartok rendbetétele
    0604B - Árokpartok rendbetétele - választható lehetőség: körülkerítés védelmi céllal
    0605A - Kőfalak fenntartása
    0606A - Teraszos művelés kőfalainak felújítása és fenntartása
    0607A -Az ültetvénnyel szomszédos vagy az azt átszelő községi utak karbantartása
    0608A - A vízi növényzet túlzott elszaporodásának visszaszorítása a vízfolyásokban és állóvizekben
    0609A -A vízszint és a vízlelőhelyek fenntartása
    06010A - Vízállások és vízlelőhelyek helyreállítása
    06011A - Vízállások vagy vízlelőhelyek fenntartása
    06012A -A hodályok felújítása és fenntartása
    06013A - A hagyományos gravitációs öntözési rendszerek fenntartása
    06014A - A rézsűk mechanikus fenntartása
    06015A - Magányos fák megőrzése
    06016A - Facsoportok fenntartása
    06017A - Helyi gazdasági épület fenntartása és környékén a becserjésedés visszaszorítása
    06018A - A mezsgyék gondozása

  7. A parcellák újrarendezése: a parcellák méretének csökkentése / alakjuk változtatása – 3 tevékenységtípus:
    0701A - Szántóföldi parcellák megosztása sövénytelepítéssel
    0702A - Szántóföldi parcellák megosztása gyepsáv telepítésével
    0703A - Szántóföldi parcellák megosztása más, a vetésforgóban új növénykultúra telepítésével

  8. A növényvédelmi kezelések módosítása a szennyezés csökkentése érdekében, az okszerű vagy biológiai növényvédelem módszereinek fejlesztése - 13 tevékenységtípus:
    0801A - Okszerű növényvédelem
    0802A - Biológiai növényvédelem bevezetése
    0803A - Gyepfelület kialakítása vagy növelése évelő fásszárú kultúra alatt
    0804A - Növényvédőszeres kezelés mechanikai növényvédelmi kezeléssel való helyettesítése (gyomirtás, hajtásválogatás, burgonyaszár-eltávolítás…)
    0805A - Vegyszeres gyomirtás helyettesítése kombinált gyomirtással
    0806A - Kártevő rágcsálók elleni vegyszeres védelem helyettesítése
    0807A - Az atrazin más, kevéssé szennyező növényvédő szerekkel való helyettesítése
    0808A - Vegyszeres gyomirtás helyettesítése termikus gyomirtással
    0809A-Vegyszeres talajfertőtlenítés helyettesítése fizikai módszerekkel vagy ugarolással
    08010A - A vegyszeres talajfertőtlenítés csökkentése fizikai módszerekkel (takarás,…)
    08011A - A növényvédőszeres kezelések lokalizálása
    08012A - A zöldség- és egyéb növénymaradványok eltávolítása (komposztálási szándékkal) a talajfertőtlenítés elkerülése végett
    08013A - Fakéreg elhelyezése vagy kiszórása a szőlő sorközeiben

  9. A tápanyagutánpótlás módosítása - 10 tevékenységtípus:
    0901A - A nitrogénkijuttatás 20%-os csökkentése a növénykultúránként ajánlottaknak megfelelően
    0902A - A műtrágyázás teljes mértékű helyettesítése a Nitrát direktíva 1. típusához tartozó szerves anyaggal
    0903A - Vizsgálati eredmények (talaj, …) alapján végzett tápanyagutánpótlás
    0904A - A növényvédelem és a tápanyagutánpótlás okszerű alkalmazása
    0905A - A műtrágyázás helyettesítése a Nitrát direktívák 1/A, 1/B és 2. típusához tartozó tápanyagutánpótlással
    0906A - Zöldségkultúrákban és szőlőültetvényekben a talaj szervesanyag-tartalmának növelése
    0907A - A talajok szervesanyag-tartalmának növelése szőlővenyige és fanyesedék talajba juttatásával
    0908A - A műtrágyázás mértékének csökkentése a teljes kijuttatás 170 N egységre való korlátozásával
    0909A - A műtrágyázás részleges helyettesítése szervestrágyázással
    09010A - A nitrogénkijuttatás csökkentése pillangósok pázsitfüvekkel kevert telepítésével

  10. Mezőgazdasági hulladékok kezelésének javítása - 5 tevékenységtípus:
    1001A - Az állattartás hulladékainak komposztálása
    1002A - Hulladékelemzés + az okszerű szétszórás céljából a szétszórás mérlegelése
    1003A - Az ültetvényen termelt szerves nitrogénmennyiség limitálása mezőgazdasági művelésre alkalmas területenként 140 N egység/ ha-ra.
    1004A - A banán termését védő műanyag zacskók(1) és egyéb polietilének összegyűjtése
    1005A - Biológiai úton lebomló kötözőanyagok használata a műanyagok helyett

  11. A vízkivételek csökkentése a gazdaságban - 2 tevékenységtípus:
    1101A - Az öntözött területek csökkentése
    1102A - A hektáronkénti öntözővíz-mennyiség csökkentése

  12. Árterek létesítése vagy megőrzése - 2 tevékenységtípus
    1201A - Árterek természetvédelmi hasznosítása
    1202A - Árterek fenntartása gyepesített szőlőültetvény parcellák fenntartásával

  13. A talajmunka módosítása - 7 tevékenységtípus:
    1301A - Fóliás takarás helyettesítése biológiailag lebomló takarással
    1302A - Növényi talajtakarás alkalmazása
    1303A - Csökkentett talajmunka
    1304A - A parcellák egyéves borítása a rizsföldeken
    1305A - A cukornád zöld levágása
    1306A - A növénymaradványok renden hagyása a tarvágáson
    1306B - Az elsavanyodás kezelése a tarvágáson
    1306C - Erózióvédelmi rendszerek telepítése a tarvágáson
    1306D - Az erdészeti parlagterületek javítása a tarvágásokon
    1307A - Állati erővel való vontatás alkalmazása a mezőgazdaságban

  14. Speciális kultúrák telepítése - 4 tevékenységtípus:
    1401A - a CAP(2) művelés alól kivont területeinek javítása
    1402A - A gabonagyomok és általában a biológiai sokféleség megőrzése céljából tett védelmi intézkedések vagy egyes kezelések korlátozása
    1403A - Szántók visszaalakítása az állat- vagy növényvilág szempontjából előnyös ültetvényekké (természetkímélő szántóhasznosítás)
    1404A - Gyephasznosítás madárfaj- (pl túzok) védelemmel

  15. A növényi és állati genetikai változatosság megőrzése a mezőgazdasági művelés során - 5 tevékenységtípus:
    1501A - Eltűnéssel veszélyeztetett fajok
    1502A - A génállomány leromlása (keresztezések) miatt eltűnéssel veszélyeztetett helyi lófajták
    1503A - Eltűnéssel veszélyeztetett tiszta génállományú ló- és szamárfajták
    1504A - Eltűnéssel veszélyeztetett gyümölcsfajták megőrzése

  16. Ésszerű területhasználat vadvilágvédelemmel - 8 tevékenységtípus:
    1601A - A parcella kései használata
    1602A - A gyepek védendő növény- és madárvilágára káros hatású növényvédelmi kezelések mellőzése
    1603A - A parcella közepétől kifelé tartó aratás vagy kaszálás
    1604A - A CAP művelés alól kivont területein a tavaszi szárzúzás mellőzése
    1605A - Az adventív fajok mérsékelt vegyszeres gyomirtással való visszaszorítása a rizsföldeken
    1606A - A szárzúzás helyettesítése glifoszfát alapú vegyszeres kezeléssel
    1607A - Állattartó rendszerek létesítése az ökoszisztémák működésének figyelembevételével
    1608A - Szelídgesztenyések és tölgyesek gondozása és használata legeltetéssel

  17. A ragadozóktól való védelem érdekében végzett mezőgazdasági módszerek - 1 tevékenységtípus:
    1701A - Speciális védelmi berendezések + az állatok napi behajtása

  18. A földhasználati módok megőrzése a hagyományos tájkép megóvása érdekében - 10 tevékenységtípus:
    1801A - Felhagyott gyümölcsösök felújítása
    1802A - Sós mocsarak fenntartása / helyreállítása
    1803A - Különleges termőhelyeken a felhagyástól veszélyeztetett parcellák jelenlegi alakjának megőrzése, a kisparcellák fenntartása
    1804A - Teraszok hasznosítása
    1805A - Sérülékeny élőhelyek használatának mellőzése
    1806B - Kiemelkedő jelentőségű élőhely kötelező hasznosítása - választható lehetőség: nádasok
    1806C - Kiemelkedő jelentőségű élőhely kötelező hasznosítása - választható lehetőség: tőzeglápok és láprétek
    1806D - Kiemelkedő jelentőségű élőhely kötelező hasznosítása - választható lehetőség: mocsarak extenzív legeltetése
    1806E - Kiemelkedő jelentőségű élőhely kötelező hasznosítása - választható lehetőség: mocsár "lecsapolása"
    1806F - Kiemelkedő jelentőségű élőhely extenzív kezelése kései kaszálással (nedves rétek, fenyérek,…)
    1806G - Száraz fenyérek, hangás területek használata
    1806H - Hegyvidéki évelő banánültetvények fenntartása
    1806I - Fészkelőhelyek kialakítása a mocsár madárvilága számára
    1807A - Gyümölcsösök fenntartása (szelídgesztenyések,…) a termelési célokon túl
    1809A - Aromanövény ültetvények természetvédelmi kezelése tájképmegőrzési céllal
    1809B - Aromanövény ültetvények fenntartása tájképmegőrzési céllal (francia és angol levendula,…) - választható lehetőség: növényvédőszer-használat teljes tiltása
    1810A - Régi, ősi kultúrák fenntartása és fejlesztése a hagyományos használat szerint (kávé,. kakaó, vanília, kesudió, kreol kert,…)

  19. Azon területek újrahasznosítása, ahol megindult a becserjésedés - 6 tevékenységtípus:
    1901A - 19.1 Erősen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (régóta megindult becserjésedés)
    1901B - Erősen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (régóta megindult becserjésedés) - választható lehetőség: a parcella megújítása bozótirtás után gyepesítéssel
    1901C - Erősen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (régóta megindult becserjésedés) - választható lehetőség: legelőberendezések elhelyezése (körülkerítés)
    1901D - Erősen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (régóta megindult becserjésedés) - választható lehetőség: kiegészítő juttatás a területre való korlátozott belépés esetén
    1902A - Közepesen becserjésedett parcella megnyitása és a bozótmentes állapot fenntartása (nemrég megindult becserjésedés)
    1902B - Közepesen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (nemrég megindult becserjésedés) - választható lehetőség: a parcella megújítása bozótirtás után gyepesítéssel
    1902C - Közepesen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (nemrég megindult becserjésedés) - választható lehetőség: legelőberendezések elhelyezése (körülkerítés)
    1902D - Közepesen becserjésedett parcella megnyitása, és a bozótmentes állapot fenntartása (nemrég megindult becserjésedés) - választható lehetőség: kiegészítő juttatás a területre való korlátozott belépés esetén
    1903A - Extenzív kezelésű területek bozótmentes állapotban tartása (nyári legelők, havasi legelők, gyenge minőségű legelők, fenyérek, ősgyepek)
    1903B - Extenzív kezelésű területek bozótmentes állapotban tartása (nyári legelők, havasi legelők, gyenge minőségű legelők, fenyérek, sohasem felszántott rétek,…) - választható lehetőség: legelőberendezések elhelyezése (körülkerítés)
    1903C - Extenzív kezelésű területek bozótmentes állapotban tartása (nyári legelők, havasi legelők, gyenge minőségű legelők, fenyérek, sohasem felszántott rétek,…) - választható lehetőség: fenyőfélék mechanikus módszerrel való megfékezése / tisztító kaszálás
    1903D - Extenzív kezelésű területek bozótmentes állapotban tartása (nyári legelők, havasi legelők, gyenge minőségű legelők, fenyérek, sohasem felszántott rétek,…) - választható lehetőség: fenyőfélék mechanikus módszerrel való visszaszorítása
    1903E - Extenzív kezelésű területek bozótmentes állapotban tartása - választható lehetőség: meredek lejtésű parcellák kaszálása
    1905A - Okszerű égetés
    1906A - Fás legelők fenntartása

  20. Extenzív gyephasznosítás- 4 tevékenységtípus:
    2001A - Rét extenzív hasznosítása kaszálással (esetleg legeltetéssel)
    2001B - Rét extenzív hasznosítása kaszálással (esetleg legeltetéssel) - választható lehetőség: szervestrágyázás megszüntetése
    2001C - Rét extenzív hasznosítása kaszálással (esetleg legeltetéssel) - választható lehetőség: műtrágyázás korlátozása az "A" választható lehetőségnél szigorúbb mértékben
    2001D - Rét extenzív hasznosítása kaszálással (esetleg legeltetéssel) - választható lehetőség: műtrágyázás megszüntetése
    2001E - Rét extenzív kaszálással - választható lehetőség: korlátozott belépés a területre
    2001F - Rét extenzív hasznosítása kaszálással - választható lehetőség: gépi vagy kézi kaszálás
    2002A - Rét extenzív hasznosítása kötelező legeltetéssel
    2002B - Rét extenzív hasznosítása kötelező legeltetéssel - választható lehetőség: szervestrágyázás megszüntetése
    2002C - Rét extenzív hasznosítása kötelező legeltetéssel - választható lehetőség: műtrágyázás korlátozása az "A" választható lehetőségnél szigorúbb mértékben
    2002D - Rét extenzív hasznosítása kötelező legeltetéssel - választható lehetőség: műtrágyázás megszüntetése
    2003A - Gyepek extenzív hasznosítása (mészkőgyepek, szárazgyepek,…)
    2003B - Gyepek extenzív hasznosítása kezelése (mészkőgyepek, szárazgyepek,…) - választható lehetőség: a szerves és műtrágyázás tilos
    2004A - Felszántással veszélyeztetett gyepek védelme

  21. Áttérés az ökológiai gazdálkodásra
    2100B - Áttérés az ökológiai gazdálkodásra - választható lehetőség: vetőmag, zöldségnövények, egy- vagy kétéves gyógy- és aromanövények, magastörzsű vagy legeltetett gyümölcsösök
    2100B - Áttérés az ökológiai gazdálkodásra - választható lehetőség: egyéb egyéves kultúrák
    2100B - Áttérés az ökológiai gazdálkodásra - választható lehetőség: állandó gyepek (az állandóan gyeppel fedett területekkel vagy a vetésforgóból kimaradó természetes gyepekkel egyenértékűek)
    2100B - Áttérés az ökológiai gazdálkodásra - választható lehetőség: speciális olajfaültetvények, szőlő (a már meglévő 10 hektárnyi szerződés alá vont terület feletti területekre vonatkozóan)
    2100B - Áttérés az ökológiai gazdálkodásra - választható lehetőség: évelő kultúrák (a már meglévő 10 hektárnyi szerződés alá vont terület feletti területekre vonatkozóan)

  22. "Erdő-mező" rendszerek - 2 tevékenységtípus:
    2201A - "Erdő-mező" rendszerek létesítése köztes termesztéssel
    2201B - "Erdő-mező" rendszerek létesítése kisméretű állatok legeltetésével
    2201C - "Erdő-mező" rendszerek létesítése nagytestű állatok legeltetésével
    2202A - "Erdő-mező" rendszerek fenntartása köztes termesztéssel, a fák kora < 20 év
    2202B - "Erdő-mező" rendszerek köztes termesztéssel, a fák kora > 20 év
    2202C - "Erdő-mező" rendszerek fenntartása kisméretű állatok legeltetésével, a fák kora < 20 év
    2202D - "Erdő-mező" rendszerek fenntartása kisméretű állatok legeltetésével, a fák kora > 20 év
    2202E - "Erdő-mező" rendszerek fenntartása nagytestű állatok legeltetésével, a fák kora < 20 év
    2202F - "Erdő-mező" rendszerek fenntartása nagytestű állatok legeltetésével, a fák kora > 20 év

  23. A drénezés negatív következményeinek csökkentése - 2 tevékenységtípus:
    2301A - A földalatti drénezés felhagyása
    2302A - Visszaalakítható árkos vízelvezetés használata

  24. ...

  25. A potenciálisan visszaszorulóban levő városkörnyéki mezőgazdasági területek megőrzése- 4 tevékenységtípus:
    2501A - Városkörnyéki gyümölcsösök megőrzése és fenntartása
    2502A - Városkörnyéki konyhakertek megőrzése és fenntartása
    2503A - Városkörnyéki "nagy növénykultúrák"(3) megőrzése és fenntartása
    2504A - Városkörnyéki gyepterületek megőrzése és fenntartása

  26. Környezetvédelmi tervezés
    3000A - Környezetvédelmi tervezés

Egyéb, elsősorban helyi érdekű tevékenységek is megvalósíthatók; ezek leírását a térségi függelék tartalmazza.

Ezen kívül 15,24 euró/ha, gazdaságonként legfeljebb 1524,49 euró támogatás adható az agrár-környezetvédelmi módszerek tervszerű kidolgozásáért.

Ez a tervezés az üzemterv és a vetésforgót tartalmazó táblatörzskönyv kidolgozásából áll. Minden, az alapparcellán termesztendő növényfaj és fajta, valamint az alkalmazott termésnövelő anyagok és a növényvédőszerek is feljegyzésre kerülnek. A gazdaságban végzett különböző munkálatok, mint a szántás, a vetés, a tápanyagutánpótlás, a növény- és termésvédelmi beavatkozások szintén évenként be lesznek jegyezve.

Támogatás abban az esetben nyújtható, ha a gazdálkodó az aktuális Vidékfejlesztési Program legalább egy agrár-környezetvédelmi intézkedését felvállalja.

Ez a terv a máig felismert agrár-környezetvédelmi problémák jó részét lefedi. Szükség esetén kiegészítésekre és/vagy módosításokra vonatkozó ajánlatok utólagosan eszközölhetők az 1750/99/ számú rendelet 35-2 cikkelyének megfelelően.

A térségi függelékben minden térségre vonatkozóan megjelenik:

  • a legfőbb térségi környezetvédelmi problémák összefoglaló bemutatása,
  • az azonos környezetvédelmi problémákkal küzdő területek beazonosítását lehetővé tevő térkép (1:1 000 000 méretarányban),
  • egy táblázat, mely minden beazonosított területen bemutatja az üzemterv elemeit, a főbb környezetvédelmi veszélyeket és a kijelölt tevékenységeket,
  • egy összefoglaló jegyzék a szokásos helyes mezőgazdasági gyakorlatról, amely a 9.2.6 pontot egészíti ki,
  • egy táblázat valamennyi, legalább egy területen kitüntetett agrár-környezetvédelmi tevékenység tudnivalóiról (kötelezettségek jegyzéke, támogatás összege, valamint ezen összeg igazolása)

A kockázati tényezőket beazonosító és lokalizáló munka elvégzéséhez az alapvető információforrások a meglévő jegyzékek, üzemtervek és övezeti besorolások voltak. Példaképpen elmondhatjuk, hogy a döntések támaszkodtak a vidéki és természeti területek közös szolgáltatástervéhez való térségi hozzájárulásokra, a nemzeti parkok és a helyi természeti területek nyilvántartásaira, a sérülékeny övezetekre és a vízgyűjtőterületekre megállapított övezeti besorolásokra, valamint a Natura 2000 területekre.

Ezzel kapcsolatban egyezetés történt az állami szervek (Mezőgazdasági és Erdészeti Regionális Igazgatóság, Környezetvédelmi Regionális Igazgatóság, Mezőgazdasági és Erdészeti Megyei Igazgatóságok) és a megyei mezőgazdasági bizottságokban képviselt szervezetek között, mely utóbbiakban a környezetvédelmi egyesületek is jelen vannak.

Az agrár-környezetvédelmi program mutatói regionális szinten is rendelkezésünkre fognak állni.

9.3.6.2. Országos intézkedések

Az általános hatáskörű intézkedések az egész országra kiterjednek. A részletes kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza. Ezek helyileg módosíthatók a megyei hatóság döntése alapján, de kizárólag akkor, ha a módosítás a megszorítások szigorítását vagy az összegek csökkentését jelenti.

9.3.6.2.1. Áttérés az ökológiai gazdálkodásra

Ez az intézkedés az önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő számára azt jelenti, hogy ökológiai termesztésbe kezd gazdaságának az átalakítási tervvel érintett területein. Ezeken a területeken nem szükséges, hogy már ökológiai gazdálkodás folyjon: az áttéréshez nyújtott támogatásról van szó, nem pedig az ökológiai termelés fenntartásához adott segítségről.

A szerződő gazdálkodónak az átalakítás alatt lévő valamennyi területen öt éven belül át kell térnie az ökológiai gazdálkodásra.

A szerződő gazdálkodó vállalja, hogy betartja az ökológiai gazdálkodási móddal kapcsolatos érvényben levő szabályozást.

A támogatások összege, mely mindig alacsonyabb az 1257/99. számú rendeletben növénykultúránként rögzített felső határnál, csökkenő mértékű: az első két évben (évelő kultúrák esetén három évben) a támogatások magasabbak, mint az öt éves szerződés további éveiben. Ezt a csökkenő finanszírozást azért vezették be, mert figyelembe veszik, hogy a szabályszerű átállási időszakban (2 vagy 3 év a növénykultúrától függően) a jövedelemkiesés nagyobb, ugyanakkor ezt a termékek magasabb piaci áron történő értékesítése, valamint az ökológiai módszerek stabilizálódása később pótolják.

Az átálláshoz nyújtott, illetve egyéb, az 1257/99. számú rendelet alapján juttatott agrár-környezetvédelmi támogatások együttes igénybevétele is lehetséges, feltéve, hogy:

  • ennek a rendeletnek a felső határértékeit figyelembe veszik,
  • valamint ezen egyéb támogatások tárgya nem azonos az ökológiai gazdálkodásra való áttérés címén vállalt kötelezettségekkel.

Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréssel vállalt kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza.

9.3.6.2.2. Szántóterületek extenzív gyeppé alakítása

A helyileg meghatározott körülmények alapján ez az intézkedés az önkéntesen csatlakozó gazdálkodó számára a szántók gyepterületté alakítását jelenti, melynek célja a vízkivételi helyek és a vízfolyások vízgyűjtőterületén a szennyezés kockázatának csökkentése, valamint az erózió elleni védelem és a biológiai sokféleség megőrzése. A környezeti szempontból kiemelt övezetben található táblák, melyek a 2078/92. számú rendelet alapján a szántóföldek átalakításáért már részesültek támogatásban, valamint a gyepsávok létesítése szintén támogathatók e célprogramból.

A szerződő gazdálkodó a vízgyűjtőkön gyepfelületet létesít, a terhelést hektáronként 1,4 számosállatra, a nitrogéntrágyázást hektáronként 120 kg-ra korlátozza.

Vízfolyások partján legalább 5 méter széles sávban tilos a legeltetés, a nitrogénkijuttatás és a növényvédőszeres kezelés.

Az erózió által veszélyeztetett területeken legalább 5 méter széles sávban gyepfelületeket telepítenek, a nitrogénutánpótlás hektáronként 100 kg-ra korlátozott.

Ezen kívül a szerződő gazdálkodó vállalja, hogy az újonnan telepített extenzív gyepeket nem váltja ki gazdaságában egyéb gyepfelületek csökkentésével.

A szántók extenzív gyeppé alakításával vállalt kötelezettségek jegyzékét a B függelék tartalmazza.

9.3.6.2.3. Eltűnéssel veszélyeztetett helyi fajták megőrzése

3 intézkedést határoztak meg:

  • az eltűnéssel veszélyeztetett helyi fajták megőrzése: szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertés-fajták
  • a génállomány leromlása (keresztezések) miatt eltűnéssel veszélyeztetett helyi lófajták
  • az eltűnéssel veszélyeztetett tiszta génállományú ló- és szamárfajták

Ezeknek az intézkedéseknek, amelyeknek a kötelezettségjegyzékét a B3 függelék tartalmazza részletesen, a célja a gazdálkodókat arra ösztönözni, hogy 5 éven keresztül az eltűnéssel veszélyeztetett fajtákat gazdaságukban fenntartsák.

A B függelékben található az eltűnéssel veszélyeztetett helyi fajták megőrzésére vállalt kötelezettségek jegyzéke.

9.3.6.2.4 "Erdő-mező" rendszerek létesítése és kezelése

Különféle, a gazdálkodókat ösztönző intézkedéseket terveznek, hogy "erdő-mező" élőhelyeket hozzanak létre vagy tartsanak fenn a parcellákon, ahol a mezőgazdasági tevékenység - növénytermesztés vagy állattartás - a parcella egész területén egymástól távol, szétszórtan álló fák jelenlétében folyik. A mezőgazdasági és erdészeti tevékenységnek ezen kombinációja ugyanazon a parcellán számos környezetvédelmi előnnyel jár a talajvédelem, a vízvédelem, a biológiai sokféleség vagy a tájképi értékek növelése tekintetében.

A B függelékben található az "erdő-mező" rendszerek létesítésével és kezelésével vállalt kötelezettségek jegyzéke.

9.3.6.3. A megvalósítás formái

A gazdálkodók területük egészén felvállalhatják az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket azzal, hogy elfogadják az előírt kötelezettségeket a területhasznosítási szerződés keretein kívül vagy annak keretében.

A megvalósítás kiválasztott formáit, a tervek területi illeszkedését és a Natura 2000 program figyelembevételét egyaránt vizsgálni kell.
Franciaország - miután fontosnak érezte, hogy az agrár-környezetvédelmi programot mind minőségi, mind mennyiségi szempontból fejlessze, - elsősorban azt látta jónak, hogy ezen intézkedéseknek a területhasznosítási szerződések keretein belüli megvalósítását ösztönözze. Így a programkialakítás időszakában az üzemi területi szerződések több mint 150 000 gazdálkodót kellene, hogy érintsenek. Ez a megcélzott szám, mely igen magas az előző programhoz viszonyítva, a francia kormány erős eltökéltségéről tanúskodik.

Az agrár-környezetvédelmi intézkedések visszahelyezése abba a világszintű folyamatba, mely a mezőgazdasági üzem újragondolását és fejlődését, az agrárium- és vidékfejlesztést foglalja magában, - legyen szó bár gazdaságról, munkaszervezésről, munkalehetőségről, környezetvédelemről, földhöz való kötődésről, - lehetővé teszi, hogy a program alkalmazási területeinek összefüggése erősödjék, és később az agrár-környezetvédelmi gyakorlat folytonosságára is további biztosítékokat ad. Az előző program elérte határait a gazdálkodók csatlakozása tekintetében; néhány akadályt azonban még fel kell számolni.

Másrészről az átfogó gazdálkodási terv összefüggései, melyek összekötik a gazdaságot és a környezetvédelmet, megkönnyítik a gazdálkodók számára ezen környezetvédelmi vonatkozások elsajátítását a szerződés idejére, de ugyanakkor hosszabb időre is.

A területhasznosítási szerződés szociális és gazdasági részéhez kötődő intézkedések egyetlen esetben sem jelentenek akadályt a termelők részvételében. Valójában az agrár-környezetvédelem alkalmazásához nem feltétlenül szükséges beruházás. Az agrár-környezetvédelmi folyamathoz várhatóan a területhasznosítási szerződés keretein belül csatlakozó gazdálkodóknak elég, ha gazdaságuk működőképességét az üzemtervvel bebizonyítják. A szociális-gazdasági rész támogatásai inkább mozgatórugóként jelennek meg azokon a területeken, melyek kevésbé hajlanak az agrár-környezetvédelmi folyamatokhoz való csatlakozásra.

Ezek a felismerések vezetnek az agrár-környezetvédelmi többletköltségek vagy bevételkiesések jelentősebb kompenzálásához, ha a gazdálkodók csatlakoznak egy olyan átfogó folyamathoz, mely a területhasznosítási szerződés keretében összeköti a gazdaságot és a környezetvédelmet, és amely egyben a felelősség és a folytonosság záloga is.

Ez a program lehetővé teszi, hogy a csatlakozás lehetősége megnyíljon számos gazdálkodó számára. Cél, hogy a területhasznosítási szerződéses földterületek 2006-ig számottevően növekedjenek a régi program alkalmazásával bevont, agrár-környezetvédelmi intézkedéseket felvállaló területek nagyságához képest.

9.3.6.3.1. A támogatási összeg számításának elvei

A támogatás összegét a vállalt bevételkiesés, az agrár-környezetvédelmi vállalásokból adódó többletköltségek, valamint a pénzügyi ösztönzés szükségességének függvényében számítják ki. Ez az anyagi ösztönzés nem lehet nagyobb a bevételkiesés és a többletköltségek 20%-ánál, melyeket minden esetben indokolni kell. A Natura 2000 területek esetében ez az anyagi ösztönzés eléri az agrár-környezetvédelmi programban tervezett legfelső határt, figyelembe véve az ezekre az intézkedésekre vonatkozó uniós maximum határokat. Azaz az ösztönzés mértéke elérheti a bevételi veszteségek ellensúlyozásának és a többletköltségek térítésének 20%-át a Natura 2000 program megvalósításához hozzájáruló agrár-környezetvédelmi feladatok ellátása esetén, a kezelési terv kezelési utasításainak megfelelően.

Intézkedések összeg (FF) összeg (euró)
egynyári növénykultúrák
speciális évelő kultúrák
egyéb földhasználatok
3935 FF/ha/év
5903 FF/ha/év
2951 FF/ha/év
600 euró/ha/év
900 euró/ha/év
450 euró/ha/év

A hatóságok a Bizottság hivatalaival egyetértésben fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések jogcímén gazdaságonként juttatható támogatások teljes összegét csökkentsék. Ez olyan kritériumoktól függ, mint a teljes mezőgazdasági művelésre alkalmas terület (SAU), az emberi munkaegységenkénti (UTH) bevétel, a gazdaság emberi munkaegység (UTH) száma, a környezeti kockázatok ellen javasolt vállalások összhangja, a gazdaság környezetvédelmi "hozzáállásának" kezdeti színvonala, amit a gazdaság üzemtervei alapján mérnek fel.

Egyszerre több agrár-környezetvédelmi intézkedés is vállalható, feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetők. Kombináció esetén a támogatás mértéke figyelembe veszi a bevételkiesést és a kombinációból adódó speciális többletköltségeket. A fent említett hektáronkénti felső határértékek érvényesek a kötelezettségek kombinációira is.

Egyetlen esetben sem adható kétszeres támogatás ugyanazért a vállalásért.

A területhasznosítási szerződések esetében pillanatnyilag a következő különleges formák működnek:

A megfelelő támogatások juttatása nem érvényesíthető a szerződés idejére vonatkozó 1524,49 eurónál kisebb összeg esetén.

A területi és környezetvédelmi rész támogatási összegét - melyet az Európai Unió Tanácsa 1999. május 17-i 1257/99. számú rendeletének VI. fejezete alapján adnak, - csökkenő finanszírozással juttatják az alábbiak szerint:

Az éves támogatás teljes elvi összegét a következőképp számolják ki: a vállalás tárgyát képező összes területnagyságot megszorozzák a vállaláshoz tartozó összeggel, figyelembe véve az említett hektáronkénti felső határértéket. A teljes elvi összeget az egy vagy több kombinált vállalás tárgyát képező tényleges hektárok számával elosztva kapják a hektáronkénti átlagösszeget. A támogatás összege részenként kerül kiszámításra, úgy, hogy a hektáronkénti átlagösszeget megszorozzák a tényleges hektárok számával, ezt módosítják még a csökkentő tényezők, melyeket a mezőgazdasági kódex L. 312.5 cikkelyében megállapított minimális letelepedési terület függvényében számítanak ki. A mezőgazdasági minisztérium rendeletében meghatároztak egy országos minimális letelepedési területet(4) (25 ha). Ezen irányelv mentén minden megye rögzíti a minimális területet a saját megyei agrárrendszer-tervében, természetesen a térségenkénti (sík- vagy hegyvidék) paraméterek figyelembevételével.

Legfeljebb két "minimális letelepedési területnyi" a programba bevont terület A programba bevont további területek a két "minimális letelepedési terület"-en kívül, amelyek legfeljebb négy "minimális letelepedési terület" méretűek Több mint négy "minimális letelepedési területnyi" a programba bevont további területek mérete
100% 60% 30%

A második és harmadik részlethez tartozó csökkentő tényezők még legfeljebb 15%-kal növelhetők, a gazdálkodó tervének megvalósulásával járó nettó munkahelyteremtéstől, valamint az érintett intézkedések közös megvalósítási szintjétől függően.

A csökkentés speciális szabályait azokban a hátrányos helyzetű térségekben alkalmazzák, amelyeknek nincs megyei agrárrendszer-terve.

Ezen kívül egy minisztériumok közötti határozat fogja pontosítani a területhasznosítási szerződéseken kívüli agrár-környezetvédelmi intézkedések elfogadásának feltételeit.

9.3.6.3.2. Agrár-környezetvédelmi intézkedések a Natura 2000 területeken

A mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatásokról van szó. A gazdálkodók kötelezettségvállalásait az a szerződés tartalmazza, amely tartalmának irányvonalait az érintett Natura 2000 terület kezelési céljait meghatározó dokumentum adja meg, és amely szerződés ezen célok megvalósulásához vezet.

A Natura 2000 területek keretében választható tevékenységek többsége megtalálható a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez csatolt "f" intézkedéshez tartozó agrár-környezetvédelmi tevékenységek listáján. Ez a lista később pontosítható és kiegészíthető a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv éves felülvizsgálatainak keretében, a Natura 2000 hálózat kialakításának előrehaladása és jelentőségének kiteljesedése szerint.

A Natura 2000 hálózat mezőgazdasági területein a program a Vidékfejlesztési Terv támogatásait fogja felhasználni, az Agrár-környezetvédelem c. VI. fejezet alapján. Az országos politikák összhangját megteremtendő, ha a jövőbeli szerződő gazdálkodó gazdasága Natura 2000 területen helyezkedik el – amely prefektusi rendelettel jóváhagyott kezelési tervvel rendelkezik, – akkor a területhasznosítási szerződés területi és környezetvédelmi része minden esetben tartalmaz egy betétlapot a speciális intézkedésekről. Ezekkel a jövőbeli szerződő gazdálkodó kötelezi magát arra, hogy figyelembe veszi a területre vonatkozó gazdálkodási formákat, melyeket a terület jóváhagyott kezelési terve tartalmaz.

Ezek az agrár-környezetvédelmi intézkedések azt szolgálják, hogy a Natura 2000 területeken folyó gazdálkodási tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásait egyre inkább figyelembe vegyék. Ezek az intézkedések a területek kezelési céljainak megvalósulásához az alábbiak által vezetnek:

  • a felvállalt agrár-környezetvédelmi intézkedésekből fakadó bevételkiesések kompenzálása;
  • a felmerülő többletköltségek térítése;
  • anyagi ösztönzés, mely rendszerint a bevételkiesések kompenzálásának és a többletköltségek térítésének 20%-a, figyelembe véve az uniós felső határértékeket azokra az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a Natura 2000 program megvalósulásához, a kezelési tervekben meghatározott kezelési formáknak megfelelően.

A gazdálkodási módok tudomásul vétele - melyek azon élőhelyek és/vagy fajok kedvező állapotának megőrzését vagy visszaállítását célozzák, amely fajok az élőhely Natura 2000 területként való besorolását igazolják, - terepen valójában nehézségeket és további ellentmondásokat szül. A Natura 2000 program előmozdításában Franciaország szempontjából előnyösnek tekinthető a szerződéses megközelítés. Fontos, hogy a Natura 2000 programot a lehető legvonzóbbá tegyék azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb számmal csatlakozzanak az önkéntesen szerződő gazdálkodók. A Natura 2000 területekre vonatkozó magas anyagi ösztönzők alkalmazása itt igazi ütőkártya az együttműködéshez: nagyon kedvező hatást gyakorol a Natura 2000 program megítélésére, lehetővé teszi helyi szereplők bevonását, valamint szoros szerződéses együttműködést biztosít a Natura 2000 program címén.

Így a Natura 2000 területeken a bevételi veszteségek ellensúlyozásának és a többletköltségek térítésének 20 %-át kitevő anyagi ösztönzést juttatnak mindenkinek a kezelési tervekben meghatározott kezelési formák megvalósításához hozzájáruló agrár-környezetvédelmi intézkedésekért. Az agrár-környezetvédelmi rendszer azokon a helyeken tervezi ilyen ösztönzés juttatását, ahol ezt jelentős környezeti kockázatok indokolják, miképpen a Natura 2000 területek esetében is. Valamennyi agrár-környezetvédelmi intézkedés felvállalható ehhez a kedvezményes anyagi ösztönzéshez. Azokat, amelyek esetében ténylegesen alkalmazásra kerül ez az ösztönzés, a Natura 2000 területek értékelő bizottsága fogja kijelölni a kezelési tervben meghatározott kezelési módok alapján. A kiválasztott területeket a mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) is megvizsgálja, majd a Prefektus érvényesíti a választást.

9.3.6.3.3. Környezetvédelmi hatóságok bevonása

A mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) jelentős szerepet játszik a megyei szintű agrárpolitika kialakításában, az országos és európai irányokhoz kapcsolódva: a bizottság a megyei mezőgazdasági tervezetet, a megyei stratégiai tervet, a mintaszerződéseket, valamint a program keretén belüli mintaintézkedéseket tekinti irányadónak. Tudomása van az állami, a helyi önkormányzati és az európai uniós hitelek használatáról, véleményezi a vidékfejlesztési rendelet intézkedéseinek (területhasznosítási szerződés, világélelmezési program, letelepedés, előnyugdíj…) keretén belül jóváhagyott egyéni iratanyagokat és szerződéseket.

A mezőgazdasági megyei bizottság (CDOA) megyei hatóság, mely a helyi önkormányzatok, a hivatásos agrárszervezetek, a kereskedelmi törvénykezési kamarák, a természetvédelmi egyesületek vagy a természeti területek, a flóra és a fauna kezelőinek képviselőiből, valamint a fogyasztókból áll.

A mezőgazdaság multifunkcionalitásának (gazdasági és társadalmi, környezeti és településfejlesztési funkció) tudatában a megyei bizottság (CDOA) az agrárvilágon kívüli szereplőkre is kiterjesztette érdekképviseletét.

Adminisztrációs szinten a mezőgazdaság és az erdészet megyei igazgatósága (DDAF) – melynek feladata a többféle környezeti politika alkalmazása (nitrát direktíva, víz-monitoring, védelem, Natura 2000…) – látja el ennek a bizottságnak a titkársági feladatait; a környezetvédelmi regionális igazgatóság (DIREN) legtöbbször ehhez a bizottsághoz kapcsolódik.

Ezen kívül kineveznek egy regionális monitoring és üzemi területi szerződéseket értékelő bizottságot, mely regionális és országos szinten is egyesíti ezt a társult szektort és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselőit. A regionális bizottság szervezési- monitoring és területhasznosítási szerződéseket értékelő módszereket javasol. Segíti az egyes megyékben alkalmazott intézkedések regionális szintű összehangolását, és véleményezi a költségvetési források felhasználását.

A környezetvédelmi egyesületek szintén felvállalhatják vagy figyelemmel kísérhetik a területhasznosítási szerződések közösségi terveinek kidolgozását.

Lábjegyzetek

1/ A banán termését kék műanyag zacskókkal borítják be, hogy a nap ne égesse meg.(a fordító megjegyzése)
2/ CAP = Közös Agrárpolitika (a fordító megjegyzése)
3/ "nagy növénykultúrák" = a hagyományos vetésforgó alkotói: gabona, repce, kapásnövények, takarmánynövények (a fordító megjegyzése)
4/ Fiatal gazdálkodók letelepedését ösztönző intézkedés Franciaország kedvezőtlen adottságú vidékein.(a fordító megjegyzése)


<< vissza