Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek támogatási programja Németországban

A felmérésben részt vett területek: Bajorország és Baden-Württemberg

A program célkitűzései és jelentősége

Németország mezőgazdasági területeinek hozzávetőleg 50 %-a tartozik a kedvezőtlen adottságú terület (LFA) kategóriájába. A 2001. évben 149.000 gazdaság 9,4 millió ha nagyságú mezőgazdasági területe részesült kompenzációs támogatásban. Az egy gazdaságra jutó átlagos támogatás 2.179 EUR volt.

A német agrárpolitika legégetőbb problémája a termőterületek kizsarolása, amelyet az utóbbi időkben integrált vidékfejlesztési politika segítségével igyekeznek csökkenteni.
A felmérés tárgyát képező területek közül Bajorországban a gazdaságok 45 %-a, Baden-Württembergben pedig 62 %-a esik a kedvezőtlen adottságú területek kategóriájába.
Ha azt kívánjuk vizsgálni, hogy milyen hatással volt az LFA program a gazdaságok jövedelmének stabilizálására, tekintetbe kell vennünk a környezetvédelmi célú programok hatásait is. 2001-ben a bajor gazdák 109 MEUR kompenzációs támogatást kaptak, és további 185 MEUR-t a bajor környezetvédelmi programból (KULAP). Tekintve, hogy a füves területek extenzív hasznosítását több környezetvédelmi projekt is támogatja, ezért a kedvezőtlen adottságú területek jövedelmezőségét ez utóbbiak is jelentősen befolyásolják. Ennélfogva igen nehéz különválasztani, hogy a kompenzációs támogatás illetve a környezetvédelmi projektek milyen arányban járultak hozzá a környezet védelméhez. Ezért kérjük e beszámolót körültekintően értelmezni.

Az LFA program alapcélkitűzései a következők:

A gazdálkodás folyamatosságának fenntartása a kedvezőtlen adottságú területeken;
A kultúrtáj hasznosítása turizmus és egészségmegőrzés céljára;
A kedvező és kedvezőtlen adottságú területek jövedelemkülönbségeinek kompenzálása;
A terület adottságaihoz legjobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet kialakítása.

Más tagországokkal ellentétben a vidék elnéptelenedésének problémája egyik vizsgált területen sem okoz gondot.

BAJOROSZÁG

Az LFA program jellemzése a vizsgált területeken

Bajorország kedvezőtlen adottságú területei (amely a termőterület 45 %-át teszi ki) az Alpok lejtőin és a Nyugat-Bajorországban elterülő alacsonyabb hegyvidéken helyezkednek el. Az 1. táblázat bemutatja a kompenzációs támogatások mértékét Bajorország egyes területeire lebontva.

1. táblázat: az LFA támogatás területi megoszlása Bajorországban

LFA támogatásban részesült gazdasá-
gok száma LFA támoga-
tásban ré-
szesült terület (ha) Az összes megművelt terület %-ában Átlagos támogatás/ gazdaság (EUR)

Oberbayern 13.382 254.682 31 1592

Niederbayern 11.421 146.027 26 1271

Oberpfalz 15.403 282.322 68 1364

Oberfranken 11.437 237.359 73 1401

Mittelfranken 11.379 198.712 56 1079

Unterfranken 5.944 124.164 34 1254

Schwaben 9.755 203.702 37 1722

Landshut, Rottal, Straubing és Schweinfurt - Bajorország legkedvezőbb talajadottságú területeinek kivételével az LFA területeken számottevően magasabb a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő összlakossághoz viszonyított százalékos aránya, mint a kedvező adottságú (FA) területeken. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenlegi arányok a jövőben változhatnak. Dél-Bajorország alpesi területeinek kivételével a jogutóddal rendelkező gazdaságok aránya 10 %-kal alacsonyabb az LFA területeken, mint a kedvező adottságúakon.

A bérelt földek aránya igen változó a különböző LFA területeken. Tény, hogy az igen elterjedt részmunkaidős gazdálkodás (65% körül) jelentősen akadályozza a szervezeti változásokat. 172 fő/km2 népsűrűség mellett a mezőgazdaság fejlődését csak egy integrált vidékfejlesztési politika képes biztosítani. Az LFA program hatását tehát a nem-mezőgazdasági szektorban való változások is befolyásolják.

Azt, hogy a kompenzációs támogatások hogyan befolyásolják a jövedelmezőséget, a gazdaságok számviteli adatai mutatják meg. A kedvező adottságú területekhez viszonyítva az LFA területeken alacsonyabb mind az állatlétszám, mind a megművelt földterületek aránya. Amíg a támogatások összege gazdaságonként átlagosan 1.381 EUR-val magasabb az LFA területeken, mint az FA területeken, addig ugyanitt a jövedelem átlagosan 5.668 EUR-val alacsonyabb.

2. táblázat: Bajorország teljes munkaidőben művelt gazdaságainak számviteli adatai 2001. évben

Kategória Mértékegység Hegyvidéki terület Központi terület LFA Nem-LFA

Összes mezőgazdaságilag művelt terület ha 31,72 41,77 42,67 41,81

Bérelt művelt terület ha 39,7 55,6 54,1 44,5

Munkaerőigény MPU (emberi erőforrás egység) 1,56 1,61 1,63 1,62

Nem fizetett munkaerő (családtag) MPU (emberi erőforrás egység) 1,54 1,56 1,54 1,46

Szántóföldi terület Összes művelt terület %-ában 0,8 58,3 62,7 81,1

Állatsűrűség Számosállat/ha 1,52 1,47 1,51 1,63

Tejkvóta kg 158.660 152.710 140.095 83.526

Kölcsön EUR/ha 2.149 1.566 1.809 1.962

Források Az eszközök %-ában 88,6 89,5 88,1 90,1

Árbevétel EUR/ha 2.333 2.224 2.509 3.120

Növénytermesztés árbevétele EUR/ha 4 128 219 675

Állattartás árbevétele EUR/ha 2.176 1.961 2.163 2.294

Termelési költség EUR/ha 791 996 1.239 1.701

Növénytermesztés költsége EUR/ha 42 193 208 329

Állattartás költsége EUR/ha 521 489 706 991

Amortizáció EUR/ha 490 472 453 408

Nyereség EUR/gazdaság 29.228 28.413 30.539 36.207

Nyereség/árbevétel % 31,3 24,4 23,1 22,8

Támogatások EUR/gazdaság 11.871 17.307 18.210 16.829

A program környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy véleménykülönbség adódott az Európai Bizottság és a Bajor Mezőgazdasági Minisztérium között. A program átalakítása során a Minisztérium szándéka az volt, hogy környezetvédelmi szempontok bevonásával szigorúbbá tegye a programban való részvétel feltételeit. Az EC azonban elvetette a javaslatot azzal az indoklással, hogy a program célja kizárólag a kedvezőtlen termesztési adottságokból származó jövedelemkiesés kompenzálása.

Ennek ellenére a németországi környezetvédő NGO-k tovább munkálkodnak a program zöldítésén. A TERMÉSZET érdekeire való tekintettel bátorkodom az alábbiakban felsorolni e szervezetek álláspontjának főbb szempontjait:

A mezőgazdasági területek LFA kategóriába sorolásának sokkal célorientáltabbnak kellene lennie Németországban. Újra kellene fogalmazni a besorolás feltételeit, amelynek elsősorban a hegyvidéki és a természeti értékekkel rendelkező területeket kellene magába foglalnia.
A támogatásokat elsősorban ezeknek a területeknek kellene juttatni, ahol e segítség nélkül fennáll a veszélye a mezőgazdasági tevékenység hanyatlásának.
A hangsúlyt a füves területek támogatására kellene fektetni.
A pályázókkal szemben a GAP (megfelelően kíméletes gazdálkodás) követelményeinél szigorúbb feltételeket kellene szabni. Az NGO-k javaslata az extenzív vagy az ökológiai gazdálkodás.

(Forrás: Interjú németországi NGO-kal; NABU és Bund Naturschutz)

A támogatások elosztásának alapelvei

A támogatások összegének elbírálásában a német agrárpolitikában kiterjedten használt mutató, az un. Landwirtschaftliche Vergleichszahl (LVZ) a mérvadó. E mutató számítási módját az 1. ábra szemlélteti. Azok az LFA besorolásba tartozó gazdaságok, amelyek LVZ értéke 35 fölött van, csak a minimális támogatási összegben részesülnek. E szabályzási rendszer nem vonatkozik azonban a hegyvidéki gazdaságokra és azokra, amelyek területének több mint 30%-a nehezen művelhető, pl. a talajfelszín lejtése 18 %-nál nagyobb.

Az LFA támogatás összege az LVZ pontokkal áll arányban; füves területeken pontonként 5 EUR-val, szántóföld esetében 2,5 EUR-val változik a támogatás mértéke.

Támogatási feltételek

A programban részt vehet minden LFA besorolású területen található gazdaság. Nem jár támogatás azonban az alábbi termesztett növények után: kukorica, cukorrépa, búza, szőlő és zöldségek, valamint az ugar területekre. Továbbá 5 éven keresztül vállalni kell a gazdálkodás folytatását és a gazdaság művelés alatt álló területéből legalább 3 ha-nak LFA besorolásúnak kell lennie. Mindezeken felül be kell tartani a GAP (megfelelően kíméletes gazdálkodás) előírásait. Egy gazdaság számára kifizethető legmagasabb összeg 21.000 EUR, a kifizetés alsó határa 250 EUR.

A 3. táblázat röviden összefoglalja a kompenzációs támogatásban történt változásokat Bajorországban az elmúlt időszakban. Nehéz megállapítani a csak területi alapon történő támogatásra való átállás hatásait, mert Bajorországban az utóbbi 20 év során a gazdálkodók sokféle terület-alapú támogatást kaptak. Megemlítendő változás azonban, hogy míg korábban a kifizetések alapját képező LVZ értéket minden egyes gazdaságra vonatkozva kiszámolták - ami igen munkaigényes volt - addig ma már ennek számítása csak közösségi szinten történik, jelentősen csökkentve az adminisztrációs költségeket. Ennek hatására a bejegyzett gazdaságok száma 6000-rel növekedett.

3. táblázat: Változások a bajorországi kompenzációs támogatási rendszerben

1988 előtt:

a takarmánytermő területek kiegészítő támogatása, az állatállomány szálastakarmánnyal való ellátása és a talajjavító hatás miatt
a termőterületek minősítése LVZ értékük alapján
csak a 35 LVZ érték alatti gazdaságok támogatása
LVZ számítása külön minden egyes gazdaságra

1988-2001:

a takarmánytermő területek kiegészítő támogatása, az állatállomány szálastakarmánnyal való ellátása és a talajjavító hatás miatt
az alábbi növények nem részesülnek támogatásban: kukorica, cukorrépa, búza, szőlő, zöldségek és gyümölcsök.
a termőterületek minősítése LVZ értékük alapján
csak a 35 LVZ érték alatti gazdaságok támogatása
LVZ számítása külön minden egyes gazdaságra
A bérelt területek LVZ értékének számítása közösségi szinten

2002-től:

kizárólag az LVZ értéktől függő, terület-alapú támogatás
a 35 LVZ határérték eltörlése; az e feletti értékkel rendelkező LFA besorolású gazdaságok a támogatás minimális összegében részesülnek
Az LVZ értékek számítása közösségi szinten történik

A jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP)

Németországban a megfelelően kíméletes gazdálkodás helyi követelményeinek felállítása számos vitát váltott ki, különösen a kilencvenes években a vízgyűjtő területek védelmével kapcsolatban. Egyfelől a gazdálkodók álláspontja szerint az éghajlati hatások miatt nem lehetséges egy egységes javaslatot felállítani a legmegfelelőbb gazdálkodási módszerekre. Másfelől pedig a környezetvédelmi jogszabályok Németországban nem képeznek egységes környezetvédelmi törvényt, hanem különálló rendelkezések részeiként léteznek, megtalálhatóak pl. a trágyázási és növényvédelmi törvény vagy a talajvédelmi törvény egyes cikkelyeiben.

Az EU által támogatott programok esetében azonban a részvétel feltételeként a gazdáknak meg kell felelniük az alábbiakban ismertetésre kerülő feltételrendszernek:

A trágyázás

Alapkövetelményei:

Nem kerülhet a trágya közvetlenül semmilyen felszíni vízbe,
és ezektől a trágyázás során megfelelő védőtávolságot kell tartani.
A nitrogéntartalmú trágyák nem alkalmazhatók vízzel telített vagy hóborította talajon.

Minden folyékony halmazállapotú szerves- és műtrágya esetében kötelező:

azonnal a talajba dolgozni a növényekkel nem borított parcellákon,
nem alkalmazható olyan időszakban, amikor a talaj nem képes azt hasznosítani.

Minden típusú állati eredetű trágya alkalmazására vonatkozó követelmények:

K és P utánpótlás csak bizonyos talajértékig megengedett,
a megengedett maximális kijuttatott N mennyisége a gazdaság összes szántóföldi területére átlagosan számítva: 170 kgN/ha, füves területre: 210 kgN/ha.

A trágyázási adagok számításának követelményei:

a standard talajvizsgálatok eredményeit kell alapul venni, amely nem lehet 6 évnél régebbi, illetve extenzív legelők esetében 9 évnél régebbi,
a N trágyázásnál szakértői véleményt vagy a talajvizsgálati eredményeket kell figyelembe venni,
a szerves trágya tápanyagtartalmát ki kell számítani.

A dokumentáció megőrzésének kötelezettsége 9 éven keresztül.

Növényvédelmi követelmények

A növényvédőszerek használatának alapvető követelményei:

Mind a mezőgazdaságban, a kertészetben és az erdészetben a növényvédőszereket kizárólag megfelelő végzettséggel rendelkező személyek alkalmazhatják.
A növényvédelmi eszközöket hivatalos szerv által kétévenként ellenőriztetni kell.
Csak érvényes tanúsítvánnyal rendelkező növényvédelmi eszközök alkalmazhatók.
A rendszeresen végzett növényvédelmi beavatkozásokat be kell jelenteni a területi földművelési és növényvédelmi hatóság növényvédelmi osztályán.
A növényvédőszerek kizárólag mezőgazdasági, kertészeti és erdőgazdasági területeken alkalmazhatók. Alkalmazásuk tilos utakon, vízparton illetve nem kerülhetnek közvetlenül a felszíni vizekbe.
Kizárólag a Németországban engedélyezett növényvédőszerek használhatók. Alkalmazásuk csak a vonatkozó növényvédelmi előírások betartása mellett megengedett.
Az import árukra is a németországi előírások érvényesek. A szerek használati utasítását minden esetben be kell tartani.

A GAP-előírások betartásának ellenőrzési rendszere

A megfelelően kíméletes gazdálkodás előírásainak betartását egyrészt helyszíni vizsgálat során, másrészt az érintett hatóságokon keresztül adminisztratív módon ellenőrzik.
Az EU által támogatott programokban (kompenzációs támogatások és Kultúrtáj Program) résztvevők esetében mindkét ellenőrzési módszer elvégzése kötelező.

A helyszíni vizsgálat szempontjai az alábbiak:

a kötelező talajvizsgálatok elvégzése,
tápanyag igény vizsgálat elkészítése,
a N tápanyag-szükséglet meghatározása,
a folyékony trágyázószerek azonnali bedolgozása a növényborítás nélküli parcellákon,
a növényvédőszereket megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, érvényes tanúsítvánnyal rendelkező eszközökkel juttatta-e ki.

A szükséges okmányokat a helyi vizsgálat során az ellenőrnek be kell mutatni.

A GAP előírásai megszegésének következményei

Az előírások megszegése az elnyert támogatás összegének csökkentésével jár. A megvonás 5-20%-ig terjed a mulasztás elkövetésének évében. Többszörös szabálysértés esetében a levonás elérheti a támogatási összeg 40 %-át. Súlyos szabálysértés elkövetésekor a gazdálkodó jogosultságát felfüggesztik, a kiutalt támogatást vissza kell fizetnie, és nem részesülhet a továbbiakban kompenzációs támogatásban.

Néhány példa a szabálysértések besorolására súlyosságuk szerint:

Komoly szabálysértési esetek (20 %-os támogatásmegvonás):

a növény betakarítását követően a folyékony trágya nem azonnali bedolgozása a talajba,
a folyékony trágya beleengedése a felszíni vizekbe,
a folyékony trágyázószerek kijuttatása akkor, amikor a talaj nem tudja befogadni (pl. vízzel telített, hóval borított talaj),
növényvédelmi eszközök érvényes tanúsítvány nélküli használata,
nővényvédőszerek alkalmazása a vízfelszínen vagy bejuttatásuk az élővizekbe.

Közepesen súlyos szabálysértések (10 %-os támogatásmegvonás)

hiányzó tápanyagösszetétel-vizsgálat,
növényvédőszerek alkalmazása megfelelő végzettség nélkül.

Enyhe szabálysértések (általában 5 %-os támogatásmegvonás)

tápanyagigény-kalkuláció hiánya,
N-, P-, K-tartalom, pH mérésének hiánya,
megfelelő végzettség nélkül történt növényvédőszer-kijuttatás egyszeri esetben.

A fentieken túlmenően a GAP előírásainak ismételt megsértése tartományi szintű bírósági eljárás kezdeményezését vonja maga után a pénzügyi támogatások megvonásától függetlenül. Kérdéses esetekben a mezőgazdasági hivatalok, a regionális irodák kiadványai és a mezőgazdasági szaksajtó tud információval szolgálni.

A kompenzációs támogatások hatása BADEN-WÜRTTEMBERG kedvezőtlen adottságú területein

A hivatalos német jelentés, amely a program hatását az 1998-as időszakig értékelte, a mai napig nem hozzáférhető. Megjelent azonban néhány minisztériumi jelentés. A kedvező- és kedvezőtlen területek összehasonlításában remélhetőleg némi segítséget nyújt ez a Baden-Württembergről készült jelentés is. Az alábbi szempontok vizsgálatára került sor:

a gazdaságok számában bekövetkezett változások,
a számosállatok számában bekövetkezett változások,
a kompenzációs támogatások hozzájárulása a gazdaságok jövedelméhez.

Baden-Württembergben az LFA besorolású területek összesen 915.707 ha-t tesznek ki, amely az összes mezőgazdasági terület 62 %-a.

4. táblázat: A kedvező és a kedvezőtlen adottságú területek gazdaságainak megoszlása Baden-Württembergben

Területek 1991 1995

Összes gazdaság száma Főfoglalkozású gazdálkodás (%) Részidős gazdálkodás (%) Összes gazdaság száma Főfoglalkozású gazdálkodás (%) Részidős gazdálkodás (%)

Kedvezőtlen adottságú területek (LFA)

Freurdenstadt 2144 15,1 84,9 1841 14,9 85,1

Schwarzwald-Baar 2392 32,1 67,9 2130 28,6 71,4

Tuttlingen 1490 16,9 83,1 1203 17,9 82,1

Waldshut 3247 24,2 75,8 2901 20,3 79,7

Reurtlingen 2963 23,0 77,0 2479 21,9 78,1

Zollernalb 2535 12,8 87,2 2111 11,7 88,3

Összesen: 14771 21,2 78,8 12665 19,6 80,4

Kedvező adottságú területek (FA)

Ludwigsburg 3068 38,6 61,4 2725 35,7 64,3

Heilbronn 4865 39,3 60,7 4310 36,3 63,7

Karlsruhe 2548 22,3 77,7 1964 23,4 76,6

Rhein-nectar 2274 41,2 58,8 1930 38,2 61,8

Összesen: 12755 36,1 63,9 10929 34,2 65,8

Baden-Württemberg 110342 33,7 66,3 95867 31,35 68,7

Forrás: Baden-Württemberg Mezőgazdasági Minisztériuma

5. táblázat: A számosállatok létszámában bekövetkezett változások az LFA és az FA területek összehasonlításával

Terület 1992 1996 Változás (%)

Számosállat/takarmánytermő terület

Kedvezőtlen adottságú területek (LFA)

Freurdenstadt 117,7 119,9 +2,0

Schwarzwald-Baar 121,4 122,7 +1,1

Tuttlingen 92,7 95,7 +3,2

Waldshut 115,1 119,1 +3,4

Reurtlingen 115,8 122,0 +5,4

Zollernalb 68,2 69,7 +2,1

Összesen: 106,9 109,8 +2,7

Kedvező adottságú területek (FA)

Ludwigsburg 240,7 230,6 -4,2

Heilbronn 208,6 202,8 -2,8

Karlsruhe 171,2 155,6 -9,1

Rhein-nectar 202,0 195,1 -3,3

Összesen: 207,8 198,1 -4,7

A helyi adottságok különbözőségét az LFA és FA területek között jól tükrözi a területegységre jutó állatlétszám. Az 1992-1996-os időszakban a számosállat-létszám csökkent a kedvező adottságú területeken, de egy környezeti szempontból kedvező szinten stabilizálódott az LFA területeken. Ez a kedvező változás egyfelől a kompenzációs támogatásoknak köszönhető, másfelől pedig a környezetvédelmi programok (MEKA) játszottak ebben jelentős szerepet. Mind Baden-Württembergben, mind Bajorországban az erdősítési tendencia felerősödött. Bár ez a tevékenység Németországban engedélyköteles, a fent említett programok hiányában sokkal erősebb lenne a gazdasági nyomás a füves területek beültetése.
Mind az LFA mind pedig az FA területeken a gazdaságok száma csökkenő tendenciát mutat. A részmunkaidős gazdálkodás aránya az LFA területeken számottevően magasabb, mint az FA területeken. Ebből levonható az a következtetés, hogy az LFA területeken gyakrabban van szükség a kiegészítő tevékenységekből származó jövedelmekre a kívánt életszínvonal fenntartásához.

6. táblázat: A kompenzációs támogatások aránya a gazdák jövedelméhez viszonyítva

1996/97 1997/98

megjegyzés terület Kompenzációs támogatás/ha (összes gazd.) Aránya a jövedelemhez képest (összes gazd.) Aránya a jövedelemhez képest (takarm. termelő gazd.) Kompen-zációs támo-gatás/ha (összes gazd.) Aránya a jövedelemhez képest (összes gazd.) Aránya a jövede-lemhez képest (takarm. termelő gazd.)

Fekete erdő Hochschwarzwald 152 18,2 18,2 150 20,0 20,0

Westscharzwald 119 17,4 18,7 102 15,9 19,7

Ostschwarzwald 87 16,7 20,3 66 12,8 15,6

alacsony hegyvidék Bessere Alb 41 5,9 10,0 32 5,9 11,7

Oberland 25 3,9 6,6 20 3,6 4,1

Allgau 43 6,2 6,1 33 3,3 3,7

folyóvölgy Donau-Iller 13 1,6 4,4 17 2,7 4,6

Rheinebene 13 1,9 13,2 8 1,3 6,1

Bodeni-tó környéke Westlicher Bodensee 6 1,3 - 2 0,4 -

Östlicher Bodensee 5 0,4 1,0 3 0,2 0,5

Az LFA területek hegyvidéki részein a kompenzációs támogatások az összes bevétel 15-20 %-át teszik ki. A kompenzációs támogatásokra különösen ráutaltak a takarmánytermelő gazdaságok.

A gazdaságok számának változása hasonló arányú az LFA és az FA területeken. A gazdaságok szerkezetváltási arányaiban sincs említésre méltó különbség a két különböző adottságú terület között. Mindez arra enged következtetni, hogy a kompenzációs támogatások hozzájárultak a gazdaságok fennmaradásához, a gazdálkodás folytatásához és a művelt kultúrtájak fenntartásához.
A kompenzációs támogatások jelentős mértékben hozzájárultak az LFA területeken lévő gazdaságok jövedelmezőségéhez, különösen a takarmánytermelő gazdaságokban.
Túlkompenzálás nem volt kimutatható, de a hozzáférhető adatok alapján ennek megállapítása igen bizonytalan.

7. táblázat: A kompenzációs támogatás jelenlegi helyzete Baden-Württembergben

A jelenlegi támogatási rendszer kizárólag a területnagyságon alapul.

Támogatási kategória A részvétel %-os aránya a programban LVZ-érték Kompenzációs támogatás (EUR/ha)

Hegyvidéki terület 13% - Fekete-erdő
- Alpok 178 (89)
150 (75)

LFA Területek 87% kisebb, mint 15 178 (89)

15-29,9 16 fokozatra bontva, LVZ pontonként 8 EUR/ha csökkenés

30-nál nagyobb 50 (25)

Kompenzációs támogatás:
- füves területekre
- szántóföldi területekre, kivéve: kukorica, búza, cukorrépa, szőlő, zöldség, virág, gyümölcs

(A zárójelben szereplő számok a szántóföldi területekre érvényes támogatást mutatják)

A támogatások elnyerésének feltételei:

A gazdálkodó jövedelme 76.693 EUR alatt legyen; külön rendelkezések a közös legelőhasználatra; az 5 éves folyamatos gazdálkodásra való kötelezettségvállalás; legalább 3 ha LFA besorolás alá tartozzon; a megfelelően kíméletes gazdálkodás (GAP) előírásainak betartása

A 2002-2006 éves időszak költségvetése

A becsült költségek 53,64 millió EUR évente. Ebból az EAGFL hozzájárulás (uniós támogatás): 13,41 MEUR/év, a szövetségi kormány részesedése 24,13 MEUR/év, Baden-Württemberg kormányzatának hozzájárulása: 16,10 MEUR/év.

<< vissza