Anarcs, Kastélypark
Néhány irodalom szerint a megye legnagyobb páfrányfenyője Nyíregyházán az autóbusz pályaudvar mellett található. Nos, aki járt már Anarcson a Czóbel-kúriában, s látta az itteni 25 méter magas, hatalmas koronavetületű páfrányfenyőt, hát az legalábbis megkérdőjelezi ezt az állítást.
A fa méreteire jellemző, hogy bár egy tisztáson áll, mégsem tudtam teljes egészében lefényképezni, még nagylátószögű objektívvel sem. Nem ez az egyetlen szép fa ebben a kertben, s valaha még pompásabb volt. A család az 1800-as évek elején szerezte meg a birtokot, 1820-ban már állt a kúria, melyet Czóbel László építtetett, eklektikus stílusban. Az 1900-as évek elején az épület jelentős műgyűjteménynek adott helyet.
A kúria körüli 14 hektáros park valamikor páratlan szépségű volt, hiszen tulajdonosa pénzét nem kímélve gazdagította a parkot különleges fajokkal. Így került be a japánfenyő, a tulipánfa, a liliomfa, az összes hazai juhar-féle, vasfa vérbükk, kocsányos tölgy, éger, fűz, s a már említett gingkó fa is. A parkban mesterséges tavat is készítettek, melyen hattyúk úszkáltak.
A család utolsó tagja, Czóbel Minka költőnő is itt élt, alkotott. Sírja a parkban található.
***
Baktalórántháza, Kastélypark
A park talán a megye egyik legszebb – 1977-óta védett – kastélyparkja, mely rendkívül gazdag dendrológiai gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenlegi állományából a magyar kőris, a virágos kőris, a páfrányfenyő és a vasfa érdemel említést. A kocsányos tölgyek – melyek között vannak háromszáz évet is meghaladó korú példányok – még az eredeti erdő maradványai.
Virágzáskor a vadgesztenyék és a liliomfák a legmutatósabbak a parkban. Ebben az időszakban aljnövényzetként megtaláljuk a szellőrózsa fajokat, a salátaboglárkát, a tyúktaréjt. A parkot átszelő csatorna halastavat táplált. A Nyíregyházától mindössze 25 kilométerre található baktalórántházi kastélyt gróf Dégenfeld Imre építette az 1800-as évek közepe táján, klasszicista stílusban.
***
Balkány, Mamutfenyő
Jó érzéssel írom le ezeket a sorokat, mivel egykoron az én javaslatomra lett védett ez a fa, és az első ismertető táblát, a köré épített kerítést még az E-misszió Természetvédelmi Egyesülettel készítettük közösen. Pontosabb lenne azt íni, hogy csiffy-tanyai mamutfenyő, mert míg Balkánytól a fa nyolc kilométerre található, addig a tanyától csak pár száz méter választja el.
Az egykori Jármy-kastélypark fája volt, mely Észak-Amerika nyugati partvidékén őshonos, ahol több ezer éves példányai is élnek. Ez az egyed korban és méretben is csak kisöccse lehet nyugati rokonainak, mégis, mint az azóta már elpusztult kastély és kastélypark, szomorú mementója védelmet érdemel. Az egykori kastély 1867 után épült, a parkkal egyetemben. Egyetlen megmaradt fájának törzsátmérője 140 cm, magassága 17 méter, koronavetülete 14 méter. A fát tizenöt-húsz évvel ezelőtt villámcsapás érte, ekkor a korona leszakadt, így ma körülbelül feleakkora, mint volt. Sajnos a fa hosszában is meghasadt, melyet azóta már vaspántokkal összefogattak, a villámcsapást kiheverte, két vezérhajtásából újabb koronát épített. Azonban a sérülése megpecsételte sorsát; szinte biztosak lehetünk benne, hogy életkora meg sem fogja közelíteni amerikai fajtársaiét. Nemrégiben jártam a területen, s örömmel láttam, hogy mindezek ellenére a fa jó egészségi állapotnak örvend.
***
Berkesz, Kastélypark
Nyíregyházáról a 4. főúton közelíthető meg, amely éppen a berkeszi kastély előtt halad el.
Az egyemeletes kastélyt Vay József kezdte építeni az 1800-as évek elején, de az építkezést fia, gróf Vay Ábrahám fejezte be. A klasszicista stílusban épült, U-alakú kastély egy homokháton épült, melyhez nagy kiterjedésű angol parkja már az udvari szárny oldalánál indul. Kellemes sétálni az ügyesen megépített, bokros-fás, tisztásokkal tarkított parkban, s nemsokára elérkezünk a mesterséges kis csónakázó tóhoz. A tavat természetes vízfolyás táplálja. A fák életkora 120-150 évre tehető, s közülük is a legszebbek az amerikai diók, feketefenyők, platánfák, magyar kőrisek.
22 hektáron 1977-óta védett.
***
Császló, Öreg som
Már Szatmárban járunk, Fehérgyarmattól Zsarolyán irányába indulunk, majd fölkanyarodva a Rozsály-Méhtelek felé vivő gátra, ezen kb. hat kilométert haladunk, majd erről balra letérve bejutunk Császló községbe. Itt találjuk meg hazánk és nagy valószínűséggel Európa legöregebb húsos somját. A területrész neve Palotakert dűlő, mely arra utal, hogy vélhetőleg ez az öreg somfa az egykori, földesúri lakot körülvevő kertek egy megmaradt példánya. Szinte biztos, hogy a fa már a park telepítése előtt több száz évvel is itt állt. Igazából ez a som nem fa, csak óriási méretű bokor, melynek magassága 7, korona-átmérője pedig 8 méter. Érdemes ősszel meglátogatni, mert ilyenkor jóízűt lehet falatozni nagyméretű, vörös bogyóiból.
***
Eperjeske, Kastélypark
Úgy látszik, ebben a megyében különösképpen fürgék voltak a romboló-lopkodó kezek, mert a balkányi és császlói parkokhoz hasonlóan az eperjeskei háromhektáros parkot is – ha nem is teljesen, de jórészt – már kiirtották. Régi fényét csak a 150 évet is meghaladó korú kocsányos tölgyek, fenyőfélék, platánok és tulipánfák jelzik. A parkhoz tartozó kastélyt a 19. század első negyedében egy Pilisy László nevű földbirtokos építette, s tőle vásárolta meg a Jármy-família.
1981 óta védett.
***
Fehérgyarmat, Platánfa
Bár Fehérgyarmat fejlődésében Kristóf Frigyes földbirtokos jelentős szerepet játszott, mégis, a hálás utókor kastélyának platánfáit kiirtotta, csak egyet hagyott meg, hogy fájdítsa szívünket. Törzskerülete 250 cm, magassága 9 méter, életkora 90-100 év lehet. Az a terület, ahol a fa áll, régebben is jelentős történelmi szerepet játszott Fehérgyarmat életében, hiszen valaha itt helyezkedett el az a Rákóczi-féle sárvár, melyre a Tömöttvár utca megnevezés is utal.
***
Gávavencsellő, Kastélypark
Az előző szomorú sorozat folytatója, hiszen itt is szinte minden teljesen elpusztult. A park faragott kő szökőkútját, s az egykori istállót szétbontották, és praktikus kis disznóólakat építettek belőle. De hogy ne végezzenek félmunkát, a fák javarészét is kivágták. Igaz ugyan, hogy volt néhány tétova fásítási kísérlet, melyeknél gondosan ügyeltek, hogy tájidegen, a parkba nem illő fafajokat ültessenek be. A régi parkból megmaradt kocsányos- és vörös tölgyek, vadgesztenyék, platánok és fehérnyárak szomorkodva várják az egyre késő rekonstrukciós munkákat. Pedig a 18. század második felében a Dessewffyek által épített kis barokk kastély és mellé a 19. század elején klasszicista stílusban épített másik igen mutatós épületegyüttes volt. A tobzódást tovább növelte, hogy később a két épületet egybehozták, neobarokk stílusban kiegészítették és kibővítették. Nos, ehhez a kastélyhoz tartozott az a tízhektáros tájképi park, mely facsoportokkal, tisztásokkal, szökőkúttal, egzotikus virágágyásokkal, lovardával és halastóval a környék legszebb és legharmonikusabb díszkertje volt.
1977-ben részesült védelemben.
***
Kállósemjén, Elmegyógyintézet parkja
A Nyíregyházától 16 kilométerre lévő Kállósemjén két parkkal is büszkélkedhet. Az egyik az elmegyógyintézet parkja, mely egykoron a Gyulaházy-család kúriáját övezte. A kert a II. világháborút követő boldog békeidőkben gyakorlatilag eltűnt. Emlékeztetőként csak hársfák, szivarfa és egy nagy akácfa maradt meg. Később jöttek az átgondolatlan telepítések: mintha úgy gondolták volna, hogy az öreg akác ne búslakodjon egyedül, jól megtömték a parkot akáccal és fenyővel. A kúria az 1970-es évek végén az Ideg- és Elmegyógyintézet kezelésébe került.
Maga a terület 1977-ben kapott védelmet.
***
Kállósemjén, Kastélypark
A második parkot a Kállay grófok telepítették neobarokk kastélyuk köré a múlt század második felében. A parkban üvegházakban ritka, egzotikus növényeket neveltek. A II. világháborútól a park a szokásos útját járta, azaz szinte teljesen elpusztult. Később, hogy teljesebbé tegyék ezt, focipályát építettek a park területén. Ennek ellenére még maradtak idős fák. Kocsányos tölgyek, száz évnél idősebb vadgesztenyefák, huszonnégy egyedből álló hársfa sor. A bejárati utat szegélyező egykori platánsorból viszont semmi sem maradt. Az öt hektárnyi terület szintén 1977-óta védett.
***
Kék, Láprét
Kék község külterületén alakult ki e nyolchektárnyi láprét, egy lefolyástalan területen. Nyár végére ugyan kiszárad a kékperjés, mégis megfelelő élőhelyet talál itt magának a mocsári kosbor. Maga a láprét stádium a szukcessziós folyamatnak egy közbülső állomása, mely a beerdősülés felé halad. Mint a többi hasonló jellegű terület, ez is folyamatos kezelést igényel, hogy jelenlegi értékeit megtarthassa. Ez gyakorlatilag a szukcesszió mesterséges úton történő megállítását jelenti. Megvédése azért is fontos, mert a nyírségi vízrendezésekkor az ilyen területek zöme elpusztult: fölszántották, mezőgazdasági művelés alá kerültek.
***
Kisléta, Kastélypark
Végre valami jót is mondhatok, mert a Gencsy-család kastélya körüli tájképi kert viszonylag jó állapotban megmaradt, annak ellenére, hogy a II. világháborút követően gépállomásnak adott helyet, majd gyermekotthon került ide. Az a tapasztalat, hogy nem csak a megyében, de az ország többi részén is azon kastélyok, kúriák mentek tönkre a legjobban, melyekben nem működött semmi. Ugyan az előkert itt is elpusztult, de a park többi része még megcsillogtatja régi fényét. November első napjaiban jártam itt, s élvezettel sétáltam a vénasszonyok nyara kellemes napsütésében a szellős, szépen gondozott parkban. Kifelé jövet a kapuoszlopok faragott fagalambjai is mintha éltek volna.
Itt találjuk a megye egyik legnagyobb liliomfáját, s szép példányok élnek itt kőrisfákból, juharfélékből, lucfenyőkből, vérszilvákból és vörös szilekből is. A sétányok mellett óriás feketediók, vasfák és fatermetű somok díszlenek. Az 1977-es év jó évjáratnak számított megyénkben a védetté nyilvánítások szempontjából, ez a park is ekkor kapta meg a hivatalos oltalmat.
***
Kocsord, Kastélypark
Mátészalka szinte egybeépült már Kocsorddal, ahol is Melith György a 15-16. században erődítményszerű kastélyt építtetett. Miután a család kihalt, többszöri tulajdonosváltás következett. Utolsó gazdája özvegy Tisza Kálmánné volt. A kastélyt öt hektáron körülvevő tájképi kert a már ismert fajokból építkezett. Öreg mezei juharok, vörös szilek, tulipánfák, kocsányos tölgyek a jellegadók, de ezen kívül megtaláljuk itt a vadgesztenyét, vasfát és sajnos az azóta telepített akácot és nyarat is. Külön említést érdemel az egy méter törzsátmérőjű tulipánfa és a matuzsálemi korú vöröstölgy, a 120 éves mezei juhar. A klasszicista stílusban épült kúria köré a XIX. század elején a Czóbel család telepítette a 7 hektáros parkot, melyben nem ritkák a 150-160 éves fák. Külön büszkesége a 28 méteres páfrányfenyő és a vénséges vén tulipánfa. Védelmet a terület 1981-től kapott.
***
Mándok, Kastélypark
Ha lehet még fokozni a pusztítást, akkor annak szép példája a mándoki manzárdtetős barokk kastély, melyet Forgács Ferenc gróf építtetett a 18. század végén. Az épület többszöri átalakításon esett át, mégis a legnagyobb átalakítást a közel huszonöt éve pusztító tűz okozta az épületnek, mely ugyan nem pusztította el az egészet, de a tetőszerkezet erősen megsérült. Az épület lakatlanná vált, szabad prédájául a tolvajoknak. A kastély parkjából sok fát kivágtak, a cserjék és lágyszárúak kipusztultak. A megmaradt néhány tölgy és platán egyelőre megmenekedett ettől a sorstól, mivel ilyen, 150 évnél is idősebb fákat nagyobb munka kivágni...
Az 1981-ben hozott védetté nyilvánítási határozattól várhatjuk, hogy ami megmaradt, az meg is marad.
***
Nagyar, Petőfi-fa
A település közelében egy régi erdő utolsó tagjaként egy idős kocsányos tölgy állt. Egy azok közül a fák közül, melyek alatt Petőfi Sándor a Tisza című versét írta. Igaz, Nagyaron is vendégeskedett, s járhatott a tölgyfa alatt is, melynek közelében még a nagy folyószabályozások előtt ömlött a régi Túr a Tiszába. A magányos, öreg kocsányos tölgyet az időjárás alaposan megtépázta; az 1970-es években még villám is sújtotta. Legutóbbi ottjártamkor a fa már nem élt, helyére új, nagyméretű tölgyfát telepítettek, mely alatt tábla ismerteti elődjének életútját.
Irodalmi emlékhelyként is számon tartott védett érték, a megyei kirándulások egyik kedvelt célpontja. 1961 óta védett.
***
Nyíregyháza, Igrice-mocsár
Újabb terület, melyhez személyes kötődéseim vannak, hasonlóan a balkányi mamutfenyőhöz. Ennek a területnek a teljes védetté nyilvánítási eljárásában részt vettem. A terület igazi érdekessége nem is elsősorban abban rejlik, hogy fészkel itt üstökös és kanalas gém, kiskócsag illetve a nádas-sásos-bokorfüzes részében bakcsótelep található, s még csak nem is abban, hogy majd' 200 növényfajt találtak a területen, hanem hogy mindez közvetlenül Nyíregyháza Jósavárosnak nevezett lakóterületének tőszomszédságában található. Kiváló lehetőséget nyújt hosszabb-rövidebb terepgyakorlatok, iskolai kirándulások szervezésére. A terület fölmérésében az E-misszió Természetvédelmi Egyesület is részt vett, a kezelést és a kiránduló csoportok szakmai vezetését a Felső-Tisza Alapítvány vállalta. A lapos tómeder kialakításában két tisztított szennyvizet szállító vízfolyás is részt vesz, a magas szervesanyag-tartalmú víz erős növényi burjánzást indított el a tavon, melynek következtében rendkívül vastag iszapréteg és csak néhány tíz centiméter mélységű vízborítottság alakult ki. A terület növénytársulásai mozaikosak: az északnyugati részen hínárosok, másutt nádasok, szikes gyepek, a keleti régióban zsombékosok, fűzlápok és égerligetek találhatók.
***
Nyíregyháza, Páfrányfenyő
Mint arra már utaltam, több irodalom a megye legnagyobb és legöregebb páfrányfenyőjének tartja számon ezt az autóbusz állomás mellett álló fát. Ezt mind törzskerülete, mind magassága megcáfolni látszik, hiszen akár az említett anarcsi Czóbel-kúriában lévő fát nézzük, akár Vásárosnamény iskolamúzeumának kertjében álló példányt, mind sokszorta nagyobb nála. A fa egészségi állapota – melynek messze nem tesz jót, hogy egy forgalmas út mellett és az autóbusz pályaudvar tőszomszédságában van – hamarosan véget vet a vitának. Jó utón van ugyanis a "Nyíregyháza elpusztult páfrányfenyője" címért. Amúgy e faj képviselői rendkívül mutatós, legyező alakú leveleikkel élő kövületnek tekinthetők, ugyanis a földtörténeti középkor végéről ismertek. Őshazája vélhetően a dél-kínai flóraterület. Az ősi kínai kolostorokban szent faként tisztelték.
***
Nyíregyháza, Tiszafák
Lassan harminc éve már, hogy az akkor Columbia étterem udvarán lévő két öreg tiszafára kihelyeztem a "védett fa" táblát. Ritkán találkozhatunk ily nagyméretű és idős tiszafákkal. A kerthelyiségben álló egyik példány földközeli törzsátmérője, illetve a másik fa háromágú, szintén talajközelben mért átmérője egyaránt 70 cm. Becsült koruk 150 év. Egy ilyen idős és szép nevű fának igazán megbocsátható, ha leveleit az ember sörébe hullajtja...
***
Szabolcsbáka, Öreg hárs
Anarcstól nem messze találjuk Szabolcsbákát, és a határában egy homokbucka tetején az ország legöregebb kislevelű hársfáját. Ez az ötszáz évesre becsült famatuzsálem az egykori hatalmas erdőségek utolsó mohikánja. Törzskerülete több, mint 8 méter, s 40 méteres lombkorona-átmérőjével lenyűgöző látványt nyújt. Hatalmas ágaival lekönyököl a földre, több helyütt gyökeret eresztve új sarjat hoz. Nemrégiben végeztünk ott szakkörömmel akáctisztítást, s örömmel állapítottuk meg, hogy a fa kitűnő egészségnek örvend. A védettséget 1981-ben kapta meg.
***
Szabolcsveresmart, Kastélypark
Az aprócska, mindössze kéthektáros parkot Víg Bertalan földbirtokos telepítette úri lakja köré az 1900-as évek elején. Az épület és a park is nagyon erősen megrongálódott a II. világháborút követő időkben, de mára már rekonstruálták. Megtalálható benne a platán, a vérbükk, a szivarfa, a juharok, az ezüsthárs és a vadgesztenye.
Sajnos rendkívül agresszíven terjeszkedik a parkban az akác és nyárfa is. 1981-től védett.
***
Tiszadob, Kastélypark
A kastélyt 1820 körül idősebb gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, a magyar miniszterelnök építette. Az épület eredetileg klasszicista stílusban készült, de 1870–75 között romantikus stílusban átépítették. A várkastély a holt Tiszaág mellet, egy dombháton épült, eredeti elképzelés szerint a Loire-menti kastélyok utánzására. Ugyancsak ebben a kastélyban nyaralt több ízben is Andrássy Katinka – az öreg gróf unokája –, későbbi Károlyi Mihályné. A park telepítéséhez az 1800-as évek második felében kezdtek, szerencsésen házasítva össze a morotvát kísérő keményfaliget-erdőket a francia kert stílusával, amely kicsit talán erősen fogalmazva a természet megerőszakolása.
A kastély északi részén az egyholdas franciakert legérdekesebb része az ún. "buxuslabirintus". E zöld útvesztőt itt-ott tiszafák csoportja szakítja meg, illetve különleges látványnak számít még a 7 méteres magasságot is meghaladó, közel 100 darabból álló tiszafasövény. Említést érdemelnek még a liliomfa, a császárfa, az ezüstfenyők és lucok, juharfák, nyírfacsoportok is. Természetvédelmi oltalom alá 1977-ben került.
Az angolos historizáló várkastélyok modorában kialakított kastély felejthetetlen élményt nyújt.
***
Tiszavasvári, Kastélypark
Dessewffy József klasszicista stílusban épített kastélya a 19. század közepén egy tatárjuharos-lösztölgyes irtványára épült. Az épületet az 1870-es években emeletráépítéssel bővítették. E körül kéthektáros angolstílusú park található, melyhez a kerítésen kívüli erdő is kapcsolódott. Fiatalabb koromban szinte hetente fordultam meg itt, mert e terület volt a Dr. Legány András és Vértes Imréné által vezetett természetvédelmi szakkör, majd később a Természetvédelmi Oktatóközpont mintaterülete. Ez az erdő ma már nincs. Így, a szó szoros értelmében nincs. Nem változott, gyérült, vagy átalakult, hanem az utolsó fáig szétlopták, elhordták és feltüzelték, annak ellenére, hogy 1977 óta védett volt.
A kerítésen belüli parkot is megviselték a II. világháborút követő zűrzavaros viszonyok, de még így is maradtak szép fák, mint a másfél méter törzsátmérőjű vöröstölgy, a vérbükk, szelídgesztenyék és vadgesztenyék, illetve a keleti juhar szép példányai. Fenyőfélék közül a hatalmas simafenyő, erdei és feketefenyő érdemel említést, valamint szintén a nagytermetű páfrányfenyők és tiszafák. A szépen karbantartott, gondozott park főbejáratával szemben tábla hívja fel figyelmünket: védett területen járunk.
***
Tuzsér, Kastélypark
A park, melyben egykoron tíz katasztrális holdon csodálhatták a dendrológiai értékeket, ma meglehetősen lepusztult állapotban van. Napjainkban ezekből a 150 éveseknél is idősebb fákból a hársak, vadgesztenyék, platánok, kocsányos tölgyek és a bükkfák maradtak.
A juharfélék közül a hegyi, mezei és ezüstjuhar érdemel említést, illetve a szivarfák, kőrisek, és egy óriási tulipánfa. A parkhoz tartozó kastélyt Lónyay János királyi testőr építtette a 18. században. Erre a barokk alapra épített rá 1880 körül Ybl Miklós, illetve eklektikus stílusban át is alakította. Belül nagyon szép freskókat találunk, melyekből különösen a középső terem boltozati freskója a legszebb, melyet egy kassai festő, Wurzinger Mihály készített. Ezen kívül további három helyiségben is találunk freskókat. A kastély ma műemlék.
***
Újfehértó, Orchideás rét
Nyíregyházától mintegy 16 kilométerre a 4. főúton haladva találjuk Újfehértó települést, melynek határában található az említett orchideás rét. Ezen a szikes területen több orchidea faj él, ezeknek felmérése folyamatban van. A madarászok nemrégiben sziki pacsirtát is észleltek a területen, jelenleg a fészkelés valószínűsítésén dolgoznak. A védelem ellenére is egyik legutóbbi élményem e réttel kapcsolatban, hogy néhány barátommal oltom az égő gyepet, melyet hozzáértő kezek gyújtottak fel, éppen az orchideavirágzást megelőző időszakban.
***
Vaja, Várkert
A megye egyik legszebb műemléke, mely néhány éve teljes fölújításban részesült, méltán megérdemli, hogy kicsit hosszabban időzzünk el nála. Mátészalka felől jövet, még mielőtt kiérnénk a Nyíregyházát Vásárosnaménnyal összekötő 41. főútra, találjuk Vaját, melynek központjában áll a Vay vár. Szomszédságában Vay Ádám generális emlékműve, illetve egy tűtornyú református templom helyezkedik el. E terület már a kora középkorban is jelentős katonai tényező volt, hiszen itt már akkor is erődítmény állt. A jelenlegi kastélyt az 1300-as években építették, melyen a 17. század közepén Vay Péter végeztetett átalakításokat. Az azóta is többször átépíttetett kastélyban egy nagyon gazdag, 1963-ban kialakított múzeum működik, mely a Rákóczi-kor relikviáit is bemutatja. A hely ugyanis történelmi emlékhely is: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején fontos tárgyalásokat folytatott itt. A várparkban kialakított szoborkertben a szabadságharc hősei kaptak helyet, melyek előtt minden ittjártamkor tisztelgek. Az ő és még többszázezer, a magyar függetlenségért életüket adó emberek nélkül ma nem beszélhetnénk magyarul, és valószínűleg nem beszélhetnénk Magyarországról sem.
A kastélyt övező erdőből 1882-ben Vay Ádám gróf alakíttatta ki a várkertet. Ennek maradványai ma is láthatók: hatalmas hársak, tölgyek, juharok, kőrisek és vasfák. A terület védelmet 1977-óta élvez.
Sajnos a park közepén, mint légy a levesben ott díszeleg egy focipálya, mely nagy valószínűséggel nem igazán illik az évszázados falak mellé...
Gondolom, lehetne máshol is helyet találni e sportlétesítménynek, s nyilván így gondolják a település vezetői is, de míg anyagi lehetőséget nem teremtenek, addig változás sem lesz.
***
Vásárosnamény, Vásárosnamény-Vitka közötti platánfa sor
Továbbhaladva a 41-es úton, Vásárosnamény irányába, a várostól pár kilométerre találjuk Vitkát, az összekötő utat 86 platánból és 2 nyárfából álló fasor szegélyezi. Annak ellenére, hogy a fákat az 1900-as évek elején ültették az út mellé, mégis egészségesek, méretesek, meghatározó elemei az útszakasznak. Így tájképi értékként védelmük föltétlen indokolt.
- 